Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 51. szám - A házastársak személyes viszonyai. (Jegyzetek az Optk. 89-92 §-aihoz.)

51. szám, Erdély részi Jojri Közlöny 483. oldal. KÜLÖNFÉLÉK. = Bankett Haller Gusztáv polgármester tiszteletére. A kolozsvári ügyvédi kamara a polgármesterré választott dr. Haller Gusztáv kartársát szombaton, f. hó 20-án este 8 órakor a Központi Szálló emeleti külön tormébon megtartott társas vacsorán búcsúztatta el a kartól. A vacsorán a kir. tábla, kir. törvényszék s járásbíróságok birái, a közjegyzői és ügyészi kar is, tehát ugyszólva Kolozsvár összes gyakorlati jogászai részt Tettek. — Uj rend a fővárosi járásbíróságoknál. 1914. január elsejével az összes budapesti járásbíróságoknál uj ügyviteli és kezelési szabályok lépnek életbe. Az uj szabályok értelmében minden járásbíróságnál egy főlajstromirodat szerveznek, itt vesznek át minden beadványt. Az úgynevezett központi irodának az lesz a feladata, hogy ott intézzék minden ügy előkészítő kezelését. Végül szerveznek egy nagyirodát, amelyben az ügylajstromot vezetik. Értesítést a mostani rend szerint a felek délelőtt 9—11 óráig kaphatnak. Az uj rend értelmében a főlajstrom-irodában és telekkönyvi irodában hétköznapon délelőtt 9-től 1-id lehet értesítést kapni, vasárnap pedig délelőtt 9—11 óráig. Ezenkívül reggel 8 és 9 óra közölt telefonon kapható értesítés. A központi irodába a felek nem léphetnek be, csak értesitölap utján kaphatni értesítést, az értesiti lap ára 10 fillér. A nagyirodában s az irattárban csak délelőtt 8—9 óráig adnak májd értesítést. Amint látható, az uj ügyviteli szabályok nagyjában megfelelnek annak a rendeletnek, amelyet nemrégiben léptettek életbe próbaképpen a VI. kerületi járásbíróságnál, azzal a különbséggel, hogy az ott tapasztalt hiányokat orvosolták. = A magyar egyetemi joghallgatók száma. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter az elmúlt iskolai év végén rendeletet bocsátott ki, amelyben fölhívta a magyarországi egyetemek dékánjait, hogy a hallgatókról készítsenek kimutatást és ezeket a kimutetásokat minden félévben terjesszék föl a kultuszminisztériumhoz. A beérkezett jelentések alapján a minisztérium összeállította az egyetemek hallgatói számának kimutatását, amely szerint az idei tanév első felében a budapesti tudományegyetemnek a jog- és államtudományi karon 349:?, a kolozsvári egyetemen a jog- és államtudománvi karon 1352-en iratkoztak be. A pozsonyi királyi jogakadémián 212, a nagyváradin 196, a kassáin 157, az egrin 89, a pécsi püspökin 156, a mármarosszigeti református jogakadémián 132, a debrecenin 135, a kecskemétin 100, a sárospatakin 139 és az eperjesin 264 hallgató jár az előadásokra. = Az Erdélyi Pártfogó Egyesület bánffyhunyadi osztálya f. hó 14-én délután fél 3 órakor értekezletet tartott. Ezen az értekezleten, melyen Bánffyhunyadnak a patronázs ügy iránt érdeklődő közönsége nagyszámban képviselve volt — a Központ részéről megjelentek dr. Jenéi Aladár és dr. Költő Gábor egyesületi titkárok is és előbbi a patronázs társada'mi akcióról, utóbbi az 1914. év január 1-én életbelépő fiatalkorúak bíróságáról szóló törvényről tartottak érdekes gyakorlati irányú előadást. = Létszámszaporitás a budapesti bíróságoknál. Balogh Jenő igazságügyminiszter a budapesti bíróságoknál alkalmazott bírák és bírósági hivatalnokok létszámának szaporítására vonatkozó törvényjavaslatot folyó hó 15-én terjesztette elő. Eszerint a bírói és a bírósági hivatalnoki állásoknak az 1913. évi állami költségvetésben megállapított száma a budapesti kir. törvényszéknél, a hozzátartozó királyi járásbíróságoknál és a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a munkaerő szaporítása végett tivenöt VIII. fizetési osztályú bírói, öt albirói, tizenöt X. fizetési osztályú bírósági jegyzői, valamint tizenöt Írnoki állással felemeltetik. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 16-án délelőtt Erdély Sándor elnökletével ülést tartott, melyen Balogh Jenő igavságügyminiszter is megjelent. Több felszólalás és a miniszter válasza után a bizottság változatlanul elfogadta a törvényjavaslatot. Mi a magunk részéről elismerjük, hogy a budapesti bíróságok személyzetszaporitása indokolt, de megjegyezzük, hogy személyzetszaporitásra a vidék is nagyon rászorul, de e tekintetben sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy az igazságügyminiszterium a felügyeleti hatóságoknak és az ügyvédi kamaráknak ily irányú felterjesztéseit kellőleg nem honorálja. Hiszen, hogy egyebet ne említsünk, csak a kolozsvári bíróság személyzethiányaira és az eredménynélki felterjesztések eredménytelenségére kell rámutatnunk. Az uj büntetőtörvénykönyv előkészítése. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja Bickl Gyula igazságügyi államtitkár elnöklésével a mult héten két ülésben folytatta a büntetőtörvénykönyv tervezeteinek megvitatását. Az üléseken megjelentek: Pongrácz Jenő koronaügyesz, Trajber Vince ny. koronaügyészhelyettes, Gerő tábornok-hadbiró és a hadbírói kar több nagyállásu tagja, Megyery István, Szőke István és Halász Lajos koronaügyész helyettesek, Angyal Pál, Bernolák Nándor és Edvi Illés Károly, a tervezetek szerkesztői, Berinkey Dénes miniszteri osztálytanácsos, Gaál Endre és Magyar István főügyész-helyettesek, Berger Miksa, Weisz Ödön s a birói, az ügyészi és az ügyvédi karnak, úgyszintén az igazságügyi minisztérium tisztviselői karának számos más tagja. A vita tárgya a büntetőtörvények hatálya volt terület, idő és személyek tekintetében. A vitában elsőnek Asztalos Jenő miniszteri titkár vett részt, aki mélyreható tanulmányban vázolta azokat a feladatokat, amelyeket az uj irányok érvényesülése a törvényhozóra ezen a téren ró. Bészletesen foglalkozott az egyes nevelő intézkedésekkel és biztonsági rendszabályokkal, úgyszintén a mellékbüntetésekkei, amelyekre nézve nem lehet többé fenntartani a fennálló jognak szabályait. Uj elvekre kell alapítani a megoldás módozatait. Edvi Illés Károly a fennálló jog idevonatkozó rendelkezéseit vette védelmébe s kimutatni igyekezett, hogy a Gsemegi-kódex idevonatkozó rendelkezései ma is a legtöbb kérdést helyesen és célszerűen oldják meg. Angyal Pál egyetemi tanár az elkövetés helyére vonatkozóan tartott érdekes előadást, amelyben különösen kidomborította a perjogi illetékesség és a területi hatály kérdéseinél felmerülő nehézségeket. Bernolák Nándor táblabíró azt az álláspontot iparkodott védelmezni, amely a saját honos kiadatását is lehetővé teszi; ezenfelül a felmerült részletekre nézve mutatta ki a tervezetek követelményeit. Oberschall Pál pozsonyi jogakadémiai tanár a Horvátországra vonatkozó kérdéseket fejtegette. = A büntető törvénykönyv reformja. A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja bellyei Bickl Gyula igazságügyi államtitkár elnökletével f. hó 17-én a Tudományos Akadémia üléstermében előkelő jogászközönség részvétele mellett vitaülést tartott, melynek tárgya volt dr. Angyal Pál egyet, tanár felszólalása. Angyal Pál előadásában mindenekelőtt bizonyította, hogy a jövő büntetötörvénykönyv sem hagyhatja figyelmen kívül a külső cselekményt. Az individualizáció jegyében kifejlődött tudomány eredményeit szerinte a törvény pozitive csak annyiban veheti figyelembe, hogy a bűntettesek és anticossziális egyéneknek bizonyos kategóriáit állítja fel. Az individualizációban különösen a bírónak, de még inkább az intézkedé>ek és büntetések végrehajtóinak kell előljárniok. Végül nyomatékosan figyelmeztetett a szubjektivizmus és individualizáció túlzásaira és e szempontból bölcs mérsékletet ajánlott. Ezután dr. Kármán Elemér járásbiró felszólalása következett, aki az előző vitaülésen a törvénytervezeteket a bűntettesek osztályozása kérdésének látószögéből ismertette. Ezúttal visszatért azokra a megjegyzésekre és viiapontokra, amelyek e kérdésről az ismertetés nyomán keletkezett vitában kifejezésre jutottak. A részben összegező, részben polémikus felszólalás után dr. Degré Lajos aljárásbiró, egyetemi magántanár tartott mélyreható előadást a jogtalanság kérdéséről, amelynek folytatása az egyesületnek pénteken tartandó ülésére maradt. = Az uj polgári rendtartás. A Magyar Jogászegylet f. hó 17-én este hat órakor Zachár Emil kúriai tanácselnök elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen Meszlény Artúr egyet, magántanár tartott előadást „A felekről a polgári perrendtartásban" címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy az uj törvénynek ez egyik alapvető fejezete, amely sokszorosan összefügg a most parlamenti tárgyalás alatt álló polgári törvénykönyvvel is. Előadásában különösen ezeket a kapcsolatokat emelte ki és utalt arra, miképp kellene a polgári törvénykönyvet a perrendtartásnak már törvényerőre emelkedett intézkedéseivel összhangba hozni. Klőadásának befejezésével a szegénységi jog és perlési óvadék kérdésével foglalkozott. A szegénységi jog igénybevételét az uj polgári perrendtartás helyes szociális érzéktől vezettetve, a lehetO legtágabb körben engedi meg ugy, hogy mindenki élhet vele, aki arra rászorul. = Az örök joga reform. Az Országos Ügyvédjelölt Szövetség által az uj polgári perrend és a polgári törvénykönyv megismertetése végett rendezett előadás-sorozat keretében f. hó 17-én este Szladics Károly dr. királyi táblabíró, egyetemi tanár tartotta a második előadást. Az uj magánjogi kódexünk törvényjavaslatának öröklési jogi reformját ismertette, utalván arra, hogy ezek a reformok általában nem annyira átalakítani, mint inkább kiépíteni vannak hivatva a jelenlegi felsöbirósági gyakorlatot. Mégis vannak egyes fontos szociálpolitikai reformok a javaslat-