Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3. szám - El nem hangzott tanuvallomások bizonyító erejének mérlegelése

% §-át és túllépi hatáskörét, midőn az 1915 : XIX. t.-c. alá eső tényálladék esetét, anélkül, hogy ehhez a hadiérdeket sértő célzat hozzájárulna, saját hatáskörébe von ja s a katonai BTK. 327. §-a alapján itéli öl, tehát elvonja illetékes bíróságától a polgári állású egyéneket. A 327. §. értelmezése tekintetében szerző a kir. Curia álláspontjára helyezkedik, mely szerint a büntethetőség megállapításához nem elég az eredmény előrelátásában álló szándékosság feníorgása, hanem szükséges, hogy a szándék egyenesen a fegyveres erő hátrányára szolgáló eredmény elérésére irányuljon. Ez elvi kijelentéssel azonban tartalmilag egyezőnek tekinti a honvéd legfelsőbb törvényszék elvi jelentőségű tanácsi határozatát, amely a büntethetőséghez azt kívánja meg, hogy a tettes képzetében meg kell lenni a szükségkép beálló eredmény bekövetkezésének. Ezzel szemben hibáztatja az osztrák katonai bíróságok elvi felfogását, s a magyar honvéd bíróságoknak sok esetben ehhez csatlakozó tényleges gyakorlatát, melynek lényege az, hogy a KBTK. 327. §-ában megkívánt célzat akkor is fenforog, ha a tettes az eredményt cselekményének nemcsak szükségkép, hanem mint valószínű és lehetséges következményét felismeri. Minthogy e téves törvénymagyarázat alapján a katonai bíróságok részéről már több elítélés történt: szerző tanulmánya végén megjelöli azokat a módokat is, amelyek igénybevételével a polgárok alkotmányos jogai ellen elkövetett sérelmeket megelőzni és orvosolni lehetne. Ilyen volna pl. az, ha a polgári és a katonai büntetőbíróságok közt felmerült haásköri összeütközések elintézésére önálló hatásköri bíróság állíttatnék fel, mely intézmény azonban csak a jövőben előfordulható sérelmeket előzhetné meg. De már most teljes korrekciót nyújthat szerző szerint a honvéd legfelsőbb törvényszék elvi jelentőségű tanácsi határozatnak teljes ülésben való revízió alá vétele. Még több módját is javaslatba hozza szerző annak, hogy miként lehetne a hatáskör túllépésével elintézett ügyekben az újrafelvételi megalapozni s eként a jog uralmát helyreállítani. i. d. IRODALMI LAPSZEMLE. A Jogállam f. év 9—10. füzetében dr. Degré Miklós Az árdrágító visszaélések tárgyában kibocsátott uj kormányrendeletet ismerteti; Szentirmay Ödön pedig Büntetőjogszolgáltatási vezérszempontok a hadiszállítások tekintetében cim alatt értekezik. A Jogtudományi Közlöny legutóbbi számaiban a következő büntetőjogi érdekű cikkek jelentek meg: —y —m: Lánckereskedelmi rendedet (45. sz.); dr. Szilágyi Artúr Károly: A katonai BTK. 383. §-a (46. sz.); Edvi Illés Károly: A katonai BTK. 327. §-a (47. sz.). Az Ügyvédek Lapja hasábjain irtak Bálás P. Elemér Az uj gyorsított bűnvádi eljárás és a fiatalkorúak (45., 46., 47. sz.); edvi Illés Károly: A párbaj tilalma (45. sz.). A Magyar Jogélet-nek f, é. november havában megjelent számaiban értekeznek: dr. Darvai János: A védelem érvényesülése a KBP. keretében