Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

64 Sokat lehetne ennél a kérdésnél felvetni, de én azt hiszem, megállhatunk ott, hegy az értékítéletek fejlődését a tudomány, vagy az élet vitte-e előbbre? Én azt hiszem, hogy az utóbbi s a tudomány csak feldolgozza és természetes, hogy sokszor oly irányt ad annak, amit az élet el nem fogad és el nem fogadhat. Nem is lehet itt egy általános tudományos elvet felállítani — mert hiszen értékelni kell a speciális viszonyokat, javakat, — amelyek egyes országokban előtérben vannak vagy különös védelmet igényelnek. Szent Istvány Béla törvényszéki jegyzőnek az értekezése zárja be a már említett tanulmányok sorozatát. ,,A rehabilitáció általános feltételeihez" cím alatt. Eleven stílusban ismerteti a szerző, a külföldi irodalmat, de megismertet bennünket a nálunk készült törvényjavaslat tartalmával is. A szerző is a rehabilitáció egyik feltételéül emeli ki, hogy az elítélt, a cselekményével okozott kárt a lehetőség szerint jóvátegye. Ezt így nem fogadnám el, mert ez nem sokat jelent, mert a szerző is helyesen mutat reá (315. lap) hogy a kár jóvátétele milyen nehézségekbe ütközhetik. A lehetőség pedig mi? Igyekezet? vagyis a jó szándék pénzforrás nélkül. Ezt elvégre mindenki kimutathatja. Nem volna azonban rehabilitálható — nézetem az, aki az okozott kárt egészben vagy részben megtéríthette volna, de nem tette. P. o. a tettes a sikkasztott pénzt külföldre vitte, ott üzletet alapított s mielőtt elfogták volna az üzletet átruházta az ott maradó fivérére. Befejezésül is csak azt hangsúlyozom, amit már a kezdetkor mondtam, hogy méltóan lett megünnepelve Balogh Jenőnek, a tudósnak, 50-ik születésnapja e mű kiadásával. Vaikó Pál, kir. curiai bíró. BELFÖLDI LAPSZEMLE. A Jogállam 1914. évi kettős füzetében (szeptember—október) dr. Polner Ödön pozsonyi egyetemi tanár: A háború okából tett kivételes intézkedések című cikkének áttekinthető összefoglalását adja az anyagi és alaki büntetőjogot érdeklő változásoknak. Több — a büntetőjogba vágó — fejtegetést tartalmaz: dr. Danilovics Pál igazságügyminiszteri fogalmazónak: A genfi egyezmények című tanulmánya is. — Különös figyelmet érdemel továbbá dr. Edvi Illés Károly ny. kir. ügyésznek: Kivételes sajtó- és büntetőjog cím alatt megjelent értekezése. Az irodalmi rovatban dr. Vágó János ismerteti és bírálja a Balogh Jenő születése ötvenedik évfordulójának ünnepére kiadott Büntetőjogi dolgozatok című díszművet. A Jogtudományi Közlöny 28. számában Auer György tollából ismertetést közöl az államrendőrség 1913. évi jelentéséről. A 30. számban Vámbéry Rusztem a Balogh Jenő ötvenedik születésnapjára készült emlékművet ismerteti. A 31. számban Auer György a háború esetére fennálló rendkívüli bűnvádi eljárási intézkedéseket fejtegeti. A 35. és 36. számokban Szilágyi Artúr Károly a katonai bíróságok hatásköréről ir. Az Ügyvédek Lapja 28. és 29. számában xaár Vilmost a sajtójogi felelősség köréből, a 30. számban Győrffy László százados-hadbiró a KBT. szerinti felfolyamodásról közölnek cikket.