Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Hadifoglyok elítéltetése az ellenséges állam bírósága által. [1.r.]

281 egyáltalán nem értünk egyet. Szerzővel szemben meg kell állapítanunk, hogy az eddigi tapasztalás épp azt igazolta be, hogy a BPN.-nek kérdésfeltevési rendszere kitűnően bevált, — dr. Degré Miklós-na.k tanulmány számba menő bírálata Vaikó Pál Sajtójogi munkájáról. A Jogtudományi Közlöny utóbbi számának büntetőjogi érdekű cikkei: dr. Doleschall Alfréd: Nyereségvágyból elkövetett bűncselekményért elítélt egyén, mint esküdt; dr. Ráíh-Végh István: Az első esztendő (az FB. életrevalóságát ismerteti); dr. Auer György: A kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt vétségek eseteiben követendő új eljárás (6. szám); dr. Szilágyi Artúr Károly: A katonai becsületbüntetések joghatálya Magyarországon (9. szám). Az Ügyvédek Lapja hasábjain jelentős cikkek: Vaikó Pál: A háború és sajtószabadság; dr. Bálás P. Elemér: A becsület védelméről szóló törvény és a hatáskörök (6. és 7. szám); Szegheő Ignác: Correctionalisatio és elévülés (8. és 9. szám), dr. Dettre Pál: Ügyfélegyenlőség és jövedéki büntetőeljárás (9. szám). Az Erdélyrészi Jogi Közlöny 9. számában Sz.-től: Széljegyzetek a sajtótörvényhez. A Rendőrségi Lapok rendkívül érdekes és tanulságos cikkei közül figyelemreméltók: Szalay Jenő-tő\: A hitelrontás (5. szám), dr. Bakonyi Kálmán-ióX: A háború és gyermekvédelem (6. szám), dr. Kálmán Elemértől: Hamis beismerés és dr. Dorning Henrik-tö\: Ad vocem ,.hitelrontás" (7. szám). A Magyar Társadalomtudományi Szemle most megjelent mult évi 7—10. számából a büntetőjogászt is érdekli: dr. Ballá Antal Az anarchismus erkölcstana cimű tanulmánya. A Budapesti Szemle folyó évi január havi füzetében feltűnést keltő dolgozat jelent meg Wlassics Gyulá-tó\: A hadifoglyok cimen. KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE. Büntetések tana és börtönügy. 1. Az iszákosokkal szemben követendő büntetőjogi bánásmóddal és különösen az elbánásnak egy különleges módozatával, az úgynevezett ,,Pollard-rendszer"-rel foglalkozik Bauer Ottó a Zeitschrift f. d. g. Strafrechtsvvíss. XXXV. k. 885—912. lapjain („Bedingte Verurteílung der Trinker") („Pollardsystem"). Tanulmányát az újabb büntetőjogi törvénymüvek bírálatával kezdi. Kifogásolja, hogy a német javaslat csak arra az esetre enged meg erélyes beavatkozást az iszákos büntettessél szemben, ha az iszákosság a bűntettesnek megrögzött szokásává vált, amikor tehát már az iszákos egyén a társadalomra és a családjára nézve veszélyes cselekményeknek egész sorozatát vitte véghez. Az iszákosságból elkövetett bűncselekményt maiakkor kell különleges elbánás alá venni, mihelyt megállapítható, hogy a bűncselekmény a tettes ittasságával okozati összefüggésben van,