Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 6. szám - Megjegyzések a BTK.-vi revízió III. 15., 16. elvi jelentőségű kérdésére. [4.r.]
291 A Gyermekvédelem Lapja a folyó évben immár X. évfolyamába lépett. A most megjelent 1. szám tartalmából kiemeljük dr. Szilágyi Artúr Károlynak A gyermekvédelem uj irányai cim alatt az Országos Gyermekvédő Liga 1913. évi december 14-én lefolyt közgyűlésén tartott előadását, továbbá a Bírósági Határozatok cimü rovatban több — a budapesti fiatalkorúak bírósága előtt tartott — tárgyalási ismertetését. KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE. Anyagi büntetőjog. 1. A gondatlanság mértékével foglalkozik Mannheim Hermann ,,Der Massstab der Fahrlássigkeit im Strafrecht" (Strafrechtl. Abhandl. herausg. von v. Lilienthal Heft 157., 96. lap) cimű dolgozatában. Szerző az objectiv elmélet alapján áll. Törekszik érvényt szerezni annak a felfogásnak, hogy az átlagosnál kevésbbé okos egyén is felelősséggel tartozik oly eredményekért, melyeket nem volt képes előrelátni, viszont a tulokos nem vonható felelősségre olyan eredményekért, amelyeket ő előrelátott, de az átlagember nem volt képes előrelátni. E mellett figyelembe veendőnek tartja a tettes által véghezvinni szándékolt cselekmény szociális értékét. 2. Ibach Viktor a felbujtásról irt munkájában („Die Anstiftung." Strafrechtliche Abhandl. herausgeg. von v. Lilienthal Heft 148., 129. lap) a kauzalitás-elméleti hivének vallja magát és azt az elméletet, mely a felbujtási járulékos természetűnek tartja, megcáfolni igyekszik. Okfejtésének gerince, hogy a felbujtás épen olyan kauzális összefüggésben van a tettel, mint a tettes cselekvősége: a kettő egy és ugyanarra az eredményre irányul. A felbujtó értelmi szerző, a felbujtásnak a tettességgel való szembeállítását csak az általánosan bevett szóhasználat indokolja. Az a tan, mely a felbujtási járulékosnak tekinti, szerző szerint el nem fogadható következtetésekre vezet, melyek csak következetlenségek árán kerülhetők el. Ilyen következetlenségnek tekinti, hogy annak az ágent provocateurnek, akinek szándéka csupán a kísérletre van irányítva, büntetlenséget biztosítunk, ha excessus mandati esetében a felbujtót csak az általa célzott bűncselekményért büntetjük, ha a gondatlanságból okozott bűncselekményekre való felbujtás lehetőségét nem ismerjük el, ha a felbujtót büntetjük, bár a tettes a kísérlettől való visszalépés utján a büntetéstől szabadul is. 3. A nemi szabadság védelmével függőségi viszonyban levő személyekkel szemben foglalkozik Peschke (Der Schutz der geschlechtlichen Freiheit in Abhángigkeítsverháltnissen. Strafrechtl. Abhandl. herausg. von v. Lilienthal Heft 157., 42. lap). Alapelvül azt jelöli ki, hogy a nemi életet csak annyiban szabad korlátok közé szorítani, amennyiben azt az államnak fontos érdekei megkívánják, minden ezentúl terjedő korlátozást, mint a személyes szabadság megtámadását, az államnak védelemben kell részesíteni. A nemi érintkezésre való reábirást a szolgálatadó részéről a szolgálatban álló nőszeméllyel szemben csak akkor tenné büntetendővé, ha a reábirás fenyege-