Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és fényűzési iorg. adó mai rendszerének hiányai. teher felosztása is természetesen sok igazságtalanságra, önkényre, kedvezményre nyújtott alkalmat.50) Ilyféie „mezőgazdasági Umlage" kivetése a gazdák „autonóm szövetségére" lévén bízandó', az adó hozamára nézve bizonyára nem kedvező érdekharcok, az egyes esetekben előforduló önkényességek és kedvezményezések mellett, a gazdatársadalom egyes ily szövetségeit vidékenként állítanák egymással szembe. Stolper új általános indirekt adóterve (Umlagé-ja) tudvalevőleg csupán a különböző gyári és ipari termékeket terhelné, míg a többi társadalmi, illetve termelési osztályok, mezőgazdaság, kereskedelem, szabadpályák és tisztviselők csak közvetve adóznának, mint az indirekt általános adóval sújtott ipari termékek fogyasztói. Stolper, tervének az egyoldalúság szempontjából kifogásolható fogyatékosságával szemben egyebek közt azzal a gyakorlati technikai érvvel védekezik, hogy a törvényhozás hozzájárulását nem lehetne oly rendszerhez megkapni, amely a konzervatív, az áldozatkészségben mértékét tartó és a szociális követelmények szempontjából nehezen kezelhető mezőgazdaságot is érzékenyen terhelné.51) Mit szólnának azonban ily tervhez az agrár Csonka-Magyarországon? Mint az 1921 : XXXIX. t.-cikknek az általános forgalmi adóról szóló III. fej. végrehajt, tárgyában kiadott 1921. évi 130.000. sz. Utasítás (2) bek. megállapítja, az 1—4. pont alatt felsorolt üzemek és kereskedelmi üzletek bevételeinek mentesítését indokolta teszi az a körülmény, hogy bár kereseti (ipari, kereskedelmi, vállalati) tevékenységre irányulnak, elsősorban közcélt szolgálnak, illetve közszolgáltatások beszedése a céljuk. E mentességek kifogás alá nem eshetnek, legfeljebb novelláris reform esetén az (1) bek. 2. pontjánál a törvény szövegébe az alaptörvény és az 1922. évi 16.765. sz. P. M. rendelet szellemében is felveendő volna, hogy a magyar államvasutaknak a vasúti forgalom lebonyolítását szolgáló üzemén belül eső bevételei mentesíttetnek. Világosság kedvéért ennek megfelelő szövegezési módosítás volna eszközölhető az (1) bek. 1. pontjánál is. E pontnál részletkérdésként merülhet fel, hogy a telefondíjak új (budapesti) rendszere mellett a telefonbérlőknek a külön beszélgetési díjaknak a telefonhasználók részéről való megtérítéséből származó bevétele forgalmi adóköteles-e vagy sem? Nézetünk szerint e bevételek az adó alól lehagyandók volnának, miután itt erre irányuló tevékenységről és nyereséget hozó bevételről tényleg nem lehet szó.52) Az 5—15. pontokban foglalt mentességekre nézve a törvényjavaslati indokolás felemlíti,53) hogy e bevételek „kivétel nélkül 50) Földes Béla: „Államházlartástan" Budapest, 1912. 185. o. • 51) L. Dr. Klug Emil: „Infiáció és adózás" című cikke a Magyar Pénzügy 1922. évi 26. sz. ™) Ellentétes gyakorlat kialakulását tartja valószínűnek Dr. Szövényi László: i. m. 78. o. 1. jegyzet. B») Indokolás: 71. o. 1. sz. 17