Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám

Exner: A magyar hadiadó. emelkedésére is. Ebben az irányban is már kész munkálatok állanának rendelkezésünkre, amennyiben a községek és a városok az állami alkalmazottak lakáspénzének mérve miatt már hivatalosan osztályoztattak. A hét lakáspénzosztályt tudvalevően úgy létesítették, hogy az L lakáspénzosztályba tartozó városokra (Budapest, Fiume) megállapított lakáspénznek az összege csökken a EL osztályban (pl. Kassán) 10° 0-al, a IIL-ban (pl. Debrecenben) 20% al, a IV.-ben (pl. Eperjesen) 30%-al, az V.-ben (pl. Beregszászon) 40%-al, a Vl.-ban (pl. Ráckevén) 50° 0-al és végül a VIL-ben (pl. Abaújszántón) 60%-al. Ezekbe a keretekbe egészen bátran be lehetne illeszteni a lakásadót is. Eszerint, ha a lakásadótól váit pénzügyi eredményhez igazodva, azt kellene a megalkotandó törvényben kimondani, hogy a lakásadótól mentes az, aki Budapesten évi 800 koronánál kevesebb lakásbért fizet, illetve akinek lakása ennél az összegnél kisebb bérértékű, úgy ezt az adómentes határt a II—VJX lakáspénzosztályba tartozó községekre és városokra nézve 720, 640, 560, 480, 400 és 320 koronában kellene megállapítani. Ha a 800—320 koronás határnál a lakásadót 1° 0-ban állapítaná meg a törvény, úgy ez a kulcs bizonyos határig pl. 100 K-ként 0*1° o-al, majd 0"2%-kal, feljebb 0'3%-kal és így tovább akként emelkedhetnek, hogy a nagyjövedelem és a nagyvagyon is adóerejéhez mérten, arányosan hozza meg áldozatát. Ily fokozás mellett az ilyen nagy bérértékű lakásoknál, amelyek már a legnagyobb vagyon és jövedelem csalhatatlan jelei, az adó — nemcsak a kívánt pénzügyi eredmény szerint megszabva, de az arányos adóztatás követelményeként is — a bérérték többszörös öss:egére is emelkedhetnék. így a lakásadó is alkalmas arra, hogy ennek révén szolgáltatóképessége arányában adóztassuk meg a dúsgazdagságot is. Mindez 3 tagú normális család lakására vonatkoznék. Ha egy ember tartana csak saját maga részére olyan lakást, amelynek bérösszege vagy bérértéke elérné a iakásadó adóköteles mértékét, úgy erre való tekintettel az alapot 60%-al, két embernél pedig 400 ű-al emelni kellene. Eszerint tehát ha Budapesten a nőtlen ember egymagában pl. 1400 koronás lakásban laknék, ezt a lakásadó alapjául 2100 koronának kellene számítani és így lakásadó fejében nem 1-6%-ot fizetne 1400 K-tól, hanem legalább is 2'3%-ot 2100 K-tól, lakásadója tehát a normális 22 K 40 f helyett 48 K 30 f lenne. Viszont a 3 tagú normális család minden további tagja után 7 családíagletszámig bezáróan a bérösszegből 10%-ot le lehetne vonni. A levonás eszerint 4 tagú családnál 10%, 5 tagú családnál 20%, 6 tagú családnál 30%, 7 és több tagú családnál pedig 40%