Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám

Jövedéki büntetőjog. — Joggyakorlat. időn túl adták be, vagy ha a kiszabott pénzbüntetést a kérvényező vádlott már kifizette. Ezen rendelet alapján a pozsonyi, nyitrai, győri, szegedi, munkácsi, rózsahegyi, temesvári, újvidéki, nagyváradi, nagybecskereki, nagykanizsai, nagyszebeni, szászvárosi, brassói, besztercei, marosvásárhelyi, kolozsvári, lugosi, soproni, eperjesi, aradi, egri, szolnoki, ungvári, pécsi, zombori és szatmári, végül a debreceni jövedéki bíróságok és a jövedéki feltörvényszék is megalakulván: működésüket a szervezésüket megrendelő fentebb ismertetett rendeletben foglalt elvek alapján tényleg meg is kezdették. JOGGYAKORLAT. 13. Illeték-eltitkolási ügyekben vádkereset csakis a megrövidített kincstári illeték összegének szabályszerű módon való jogerős megállapítása után adható be. (A m. kir. pénzügyminisztériumnak 5835/1910. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és a m.kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz.) Tapasztaltam, hogy egyes pénzügyigazgatóságok a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok ellen elkövetett jövedéki kihágások megtorlása körüli eljárásukban azt a gyakorlatot követik, hogy a büntetés kiszabására illetékes pénzügyi büntetőbírósághoz benyújtott vádkereseteikben, a vádlottat nemcsak a pénzbüntetés, hanem a jövedéki kihágás elkövetése által megrövidített illeték megfizetésében is marasztalni kérik. Tekintette] arra, hogy ez az eljárás nemcsak az érvényben lévő szabályok rendelkezéseibe ütközik, hanem e mellett érzékenyen sérti a felek jogos érdekeit is, annak megszüntetése végett, a következőkre hivom fel a kir. pénzügyigazgatóságok (a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivavatal) figyelmét. A bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 114. §-a a bélyeg- és jogilleték elleni jövedéki kihágásokbüntetését a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett szabályszerű illeték bizonyos többszöröseiben állapítja meg. Általában ugyanígy intézkedik a közadó törvények és szabályok elleni jövedéki kihágások büntetése tekintetében a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-c. 100. §-a is (1913. évi január hó 1-től az 1909. évi XI. törvény 93. §-a), kimondván egyben még azt is, hogy a jövedéki kihágás elkövetése által az államkincstárt ért, s a kirovandó pénzbüntetés alapját képező kár összegéül az áz öszszeg veendő, amelyet a közadók kivetésére, a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítanak. Ez szabály a bélyeg- és jogilletékjövedéki kihágásokra vonatkozólag is. Minthogy pedig az illetékek megszabása, az 1889. évi XXVIII. t.-c. 17. és 37. §§-nak értelmében, a kir. adóhivatalok, illetve a központi díjés illetékkiszabási hivatal hatáskörébe tartozik, kétségtelen, hogy a jövedéki kihágás elkövetése által megrövidített illetékek megállapítására is ezen hivatalok, nem pedig a pénzügyi büntető bíráskodással felruházott törvényszékek illetékesek. De nem terjedhet ki a pénzügyi büntetőbíróságok hatásköre a megrövidített illetékek megállapítására mindezeken felül még azért sem, mert a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 6. §-ának, minden kétséget kiziró rendelkezése szerint, annak a meghatározása, hogy bélyeg- vagy jogilleték fizetendő-e s mily mérvben — a közigazgatási bíróság hatáskö292