Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 3. szám - Pozsony város értékemelkedési adója

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. val szemben áll a városi jövedelmek sok milliós csökkenésének kilátása a gazdasági válság és az új adótörvény életbelépése folytán. Mindez fölidézi az elháríthatatlan deficit és a. pótadóemelés rémét. A kilátás e téren annál rosszabb, mert a költségelőirányzat optimizmusa a városi jövedelmek megállapításában nyilvánvaló. A városi vám jövedelmét például 810.260 korona többlettel 6,272.580 koronára teszi az előirányzat, holott tudvalevő, hogy ez nyomban a jelére fog leolvadni, a mint a kormány intenciója szerinti új javadalmi díjjegyzék életbe lép. A telekátirás díjának az W.l-ik évi emelkedésére való hivatkozással 2,200.000 koronára teszik, százezer koronával többre mint eddig, a mi túlzás és csalódáshoz fog vezetni. Még legörvendetesebben nő a bevétel növekedése oly téren, a hol a fővárosnak magánvállalatok iparkodása hasznán kell kényelmesen osztoznia, így például a Közúti, a mely 1911- ben 1,533.762 korona részesedést és területhasználati díjat fizetett, 1912- ben már 1,710.420 koronát szolgáltatott, jövőre pedig 2,110.420 koronát szolgáltat be. A Városi utáni jövedelem már szerényebb és alaposan veszélyezteti az a körülmény, hogy a részvényszerzésbe fektetett kölcsönpénz kamata túlnövi a bevételt, a mely 1913-ra 321.062 koronában van fölvéve. A TI. É. V. után 13.500 korona, a földalatti után 500 korona, a Burvasut után 48.000 korona, a Magyar Villamosságitól 244.000 korona és a Bud. Ált. Villamosságitól 379.700 korona jövedelem van fölvéve. A hasznos és örvendetes beruházások sorában a közélelmezés és élelmiszerkereskedelem fejlesztésére előirányzott 2,300.000 koronának lehet örvendeni s ebben 600.000 korona van a tojáskereskedelmi telep létesítésére előirányozva, a mi messzemenő tervek kiinduló pontja. A marhaközvágóhid reformja, sajnos, a jövő évben sem szerepel. A főváros jövő évi kamatterhe már a 15 millió koronát is meg fogja haladni. Pozsony város értékemelkedési adója. A már mult füzetünkben említett betterment-szabályrendelet a városnak dec. hó 2-iki közgyűlésén még nem került tárgyalás alá, mivel általában az a kívánság merült fel, hogy a kérdés még jobban megvilágíttassék, mielőtt a döntés megtörténik. Ezen célnak szolgált dr. Fejér Miksa pozsonyi ügyvédnek, a Gyáriparosok Országos Szövetsége ottani fiókja titkárának november 27-én a a pozsonyi Közgazdasági Körben tartott felolvasása, amelynek főbb tartalmát a következőkben ismertetjük: Az előadó első sorban az értékemelkedés közgazdasági okaival foglalkozott. Kiterjeszkedett arra, hogy az ú. n. meg nem érdemelt értéknövekedés (unverdienter Wertzuwachs) előáll úgy ingó dolgoknál (pl. műtárgyaknál), mint ingatlanoknál. Ez utóbbiak közül különösen a fejlődő városokban lévő telkeknél jelentkezik a növekedés a legerősebben. A jelenség gazdasági magyarázata az, hogy a telektulajdonos bizonyos monopóliumszerű helyzetet élvez azáltal, bogy telke feltétlenül szükséges — lakások, üzletek, gyárak stb. elhelyezésére. A monopóliumszerű helyzet nem a tulajdonos érdeme, vagy legalább is csak kis részben az. Az általános fejlődés, a lakosság szaporodása, az ipar és kereskedelem haladása, közintézmények, közlekedési eszközök létesítése stb. okozzák az emelkedést. Jogos az ily növekedés megadóztatása: ezzel a tulajdonos csak egy kis részt ad vissza vagyona gyarapodásából a köznek, amely azt előidézte. Az előadó ezután foglalkozott az adó ellen felhangzott érvek cáfolásával. Az az érv, hogy jogtalan az ingatlanok után kivetett ily adó, ha az ingóknál nem alkalmazzuk, teoretice helyes, de az ingók értéknövekedésének megadóztatása gyakorlatilag teljesen kivihetetlen. Az a szokásos érv, hogy az adó megdrágítja a telekárakat, s ezzel a lakásbérek emelkedését idézi elő, nem helytálló. Németország 650 oly községe közül, ahol ez az adó hatályban van, sehol nem észleltek 258