A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 5. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 1. [r.]

Huszonhetedik évfolyam. 5. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. ez. Kiadóhivatal: V.f Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR Í'GYYÉDI, BIRÖ1, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Budapest, 1908. február 2. Előfizetési árak: Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 4 korona Fél « _ 8 « Egész « 16 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A birói pragmatika alapelveiről. Irta Koncz Mihály dr. csongrádi kir. albiró. — Az esküre való jelektkezés határidejének számítása az 1907 • XVII. t.-c. 4. §-ában meghatározott perekben Irta Tóth György dr. kolozsvári Ítélőtáblai tanácsjegyzö-albiró. — A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. Irta STEINER ÁRMIN dr., Budapest. - Belföld (Az uzsorajavaslat feletti vita a Magyar Jogászegyletben.) — Irodalom (Szilágyi Artúr Károly dr. : A fiatalkorúak bűnügyi védelmének kátéja. — K. Nagy Sándor: A bün nyomai.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a Budapesti Közlönyből. A birói pragmatika alapelveiről. Irta KONCZ MIHÁLY dr., csongrádi kir. albiró. A Szegeden mult évi október havában ülésezett országos birói kongresszus nagyjában vázolta azokat az elveket, melyeket a birói függetlenség anyagi és erkölcsi megvalósítása és garantirozása szempontjából a birák és bírósági tisztviselőknek az állammal szemben való jogviszonyát szabályozó törvényben, közönségesen u. n. szolgálati pragmatikában megvalósítani óhajt. Sajnos, hogy a birói kongresszus határozatai hiteles alakban most sincsenek kezeim között s igy azokra észrevételeket nem tehetek Megpróbálom azonban röviden vázolni azon elveket, melyeket kartársaink és a köz érdekében a szolgálati jogviszonyokat szabályozó törvényben megvalósulva látni leginkább szeretnék. Azt hiszem, felesleges munkát nem végzek; hisz már általános a meggyőződés, hogy a birói szervezetet reformálni kell és pedig a bírósági szervezet különleges jogállásánál fogva, a többi állami tisztviselőétől némileg eltérő, külön törvényben. Hogy a külön szabályozás mért szükséges, ennek elméleti alapjait már kifejtettem a Birák Lapja 1906. évi 3., 4. számaiban és a Jog 1907. évi 33. számában. Mivel csak elveket s nem részletes intézkedéseket vetek föl, a tervezet megkészitésénél a különben is eltérő jogállásban levő kir. ügyészséget figyelmen kivül hagytam; de nem kivántam ismételni azon törvényes intézkedéseket sem, amelyek a mai jogállapot szerint is jóknak bizonyultak. A kérdés, mivel a birói hatalom függetlenségének anyagi és erkölcsi garantirozása nemcsak ujabb pénzügyi terheket ró az országra, hanem az állam legfőbb felügyelő és kormányzó szervének, a kormánynak, a birói hatalomba való beavatkozási jogát is kisebbiti, kissé kényes, azonban megoldása nehézségekbe nem ütközik, ha a biráknak az állammal szemben való jogviszonyai szabályozásánál a jogok és kötelességek paritására helyezzük a súlyt; ha a szabályozásnál eliminálunk minden olyast, mely alkalmas volna arra, hogy a kormánynak a birói függetlenség rovására praepotentiát engedjen s viszont találunk módot arra, hogy a birói testület a birói hatalom kritikátlan vagy rosszul ellenőrzött gyakorlása miatt az állammal szemben államot ne képezzen. Szigorúan meg kell különböztetni az igazságügyi igazgatást a birói hatalomtól s az előbbit ugy kell berendezni, hogy az állami ellenőrzés hatályos alkalmazása mellett a birói hatalmat gyakorló biró függetlensége ne érintessék, ami csak a jogok és kötelességek paritásán alapuló szolgálati rendtartással érhető el. Lapunk mai száma Ezért főszempontul kell hogy szolgáljon, hogy a kormá nak és a kormány közegeinek, a felügyeleti hatóságoknak c annyi beleszólással kell bírnia a személyi ügyekbe, amenny az igazságszolgáltatás általános érdekeinek megvédése érdeké bői éppen szükséges. A másik szempont, hogy a szolgálati jogviszonyok rendezésénél minden, még a legcsekélyebbnek látszó disciplinaris szabályt is törvényileg kell szabályozni, mert csak a törvény igazi garanciája a jogoknak. A miniszteri rendelet, helyes alkotmányjogi felfogás szerint, jogok forrása nem lehet; mert a miniszter akarata ingatag alap, azt egy második miniszter hatályon kivül helyezheti. Ily ingadozásnak pedig a birák és bírósági hivatalnokok jogállását kitenni nem lehet. Javaslataim, melyeket könnyebb áttekinthetőség szempontjából szakaszokra osztok, a következők : I. A birák képesítése. 1. §. A birói és ügyvédi állás qualificatiója egyesitendő. Elméleti vizsga vagy a kötelező jogi doktoratus. vagy ezzel egyenértékű államvizsga. Ez a jegyzők képesítése. A joggyakorlat 4 év, melynek fele ügyvédnél töltendő. A gyakorlati igazságügyi vizsga ügyvédi és birói állásra képesit; ez az oklevélben megemlitendő. 2. §. Birónak az nevezhető ki, aki 26 életévét betöltötte, s a fenti elméleti s gyakorlati képesítéssel bír. A törvényszékhez bíróvá rendszerint az nevezhető ki, aki 6 évig mint járásbiró működött. Ennél fiatalabb biró minden törvényszékhez legfölebb kettő nevezhető ki, akiket 1 év után az igazságügyminiszter a törvényszék területén levő kir. járásbíróságokhoz lerendelhet. A kir. táblához biróvá az nevezhető ki, aki első folyamodásu bíróságoknál, mint biró, legalább 10 évig, kúriai biróvá az, aki legalább 15 évig mint biró működött, melyből 5 év kell hogy a kir. táblán töltött működésére essék. Ügyvédek, közjegyzők a fenti feltételek alatt, ha e minőségükben 6, 10, illetve 15 évig működtek, nevezhetők ki törvényszéki, kir. táblai, illetve kir. kúriai biróvá. 3. §. Az elsőfolyamodásu birák rangban egyenlők. A rangot, a szolgálati időt és a birói működés tartamát is feltüntető s a miniszter által minden két évben hivatalból kiadandó rangsor tünteti föl. II. Javadalmazás. 4. §• A jegyzők a mai X. fizetési osztálynak, a birói képesítéssel biró jegyzők a IX. fizetési osztálynak megfelelő fizetést élveznek. 5. §. A biró kezdő fizetése 3,600 K.; lakbér a törzsfizetés 20%-a. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy egyes városokra nézve magasabb lakbért állapithasson meg. 6. §: Az első lépés 4 évenként automatice évi 6,000 K.-val történik. 7. §. A kir. törvényszék elnöke az Ítélőtáblai birák rangjával és javadalmazásával bír, de őt 1,200 K., a járásbíróság vezetőjét 600 K. évi működési pótlék megillesse. 8. §. A kir. táblai biró kezdő fizetése 7,000 K., mely 4 évenként 800 K.-val emelkedik. Az elsőfolyamodásu biráknak legalább 20, legfölebb 33%-a állomása helyén kir. táblai biróvá nevezendő ki. 12 oldalra terjed.