A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 9. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 3. [r.]

A JOG 79 torlást csak akkor látja szükségesnek, ha valaki tervszerű számítással használja ki a gyengébb fél szorult helyzetét. A minősítés és büntetések tekintetében a javaslat az eddigi törvény minősítését és a büntetési tételeit fenntartja azzal az eltéréssel, hogy az uzsora minŐsitett eseteit bünLettnek nyilvánítja s börtönbüntetéssel sújtja. A javaslat az uzsorás vagyoni felelősségét a sértettel szemben teljes szigorral állapítja meg. Súlyosabb esetekben a kiutasítás mint mellékbüntetés mondható ki. Engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás körében uzsoráskodó egyén az ipar vagy foglalkozás folytatásától eltiltható. Elejti az uzsora inditványi jellegét és igy az összes esetek minden korlát nélkül hivatalból üldözendők. Az uzsora büntetőjogi maghatározása a javaslatban túlságosan tág, a magánjogi meghatározása pedig eléggé szük és ezért a javaslat a magánjogi védelmet nem képes eléggé megadni, a büntetés eseteit pedig túlságos mértékben kiterjeszti. Nagyon óvatosan kell eljárnunk pedig, ha gazdasági kérdésekbe büntető rendelkezésekkel akar az állam beavatkozni. Kamaránk keblén belül még diskusszió tárgyát fogja képezni e javaslat s akkor viszszatérünk a részletekre. Irodalom. A római jog történetének és anyagi részénekltankönyve.Urta Horovitz Simon dr., nyilv. rendes jogtanár az eperjesi jogakadémián. Eperes, 1908. Sziklai Henrik kiadása : 590 oldal. — Szerző szinte mentegetőzik, hogy nem szándékozott római jogot irni, pusztán a kiadó ösztönzésére váltalta el azt a munkát, hogy az előadásairól készült jegyzeteket átvizsgálja, kijavítsa és általa kiadassa. Erre azonban csak a jogtörténeti résznél szorítkozott, az általános és különös rész bővebb terjedelemben készült s az egész munka tankönyv alakjában jelent meg. Sietünk megjegyezni, hogy szerző kitűnő munkát végzett, amely egyáltalán nem szorul mentségre. Megjelent : A szentkorona-tan hazugságai. Irta Gellért Oszkár. Budapest, 1908. Légrády testvérek. Ára 1 kor. A fiatalkornak bűnügyi védelmének kátéja. Irta Szilágyi Arthur Károly, ügyvéd. Előszóval ellátta Balogh Jenő dr., egyetemi tanár. A szülők és gyermekek közti jogviszony. Összeállította Szilágyi Arthur Károly. Gyermekvédelmi Lap. Az Országos Gyermekvédő Liga hivatalos közlönye Főszerkesztő : Edelsheim-Gyulai Lipót gróf. Felelős szerkesztő: Kársai Sándor dr. Kiadja az Orsz. Gyermekvédő Liga. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI.» Bulyovszky-utca 23. Ara 1 évre 4 korona. Vegyesek. Éder Kálmán törvényszéki biró urat, lapunknak nagyrabecsült munkatársát — mint őszinte sajnálattal értesülünk — súlyos csapás érte. Atyja: Éder Kálmán ráckevei ügyvéd f. hó 20-án influenzás tüdőgyulladás folytán váratlanul elhunyt, 65 éves korában. A megboldogult 30 éven át volt a budapesti ügyvédi kamarának köztiszteletben álló tagja, a közéletben számos megtiszteltetés érte s temetésén a részvét impozáns módon nyilvánult meg. Az Országos Gyermekvédő Liga a következő meghívást teszi közzé: A székesfőváros törvényhatósága belügyminiszteri rendelet alapján elhatározta, hogy minden kerületben külön kerületi közjótékonysági és gyermekvédelmi bizottságot szervez. E bizottságokra sokféle emberbaráti nemes társadalmi munka teljesítése fog tartozni. így egyebek közt feladatukat képezendi, hogy a hatóságokat a gyermekvédelmi teendők ellátásában támogassák, hogy kapcsolatot létesítsenek a kerületben működő és gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek közt, hogy a kerületben előforduló bárminő gyermekvédelmi esetet felderítsenek, minden tudomásukra jutó esetben törekedjenek arra, hogy a kellő tanácsot vagy segélyt nyújtsák vagy közvetítsék, stb. Azok részére, kik e magasztos munkában résztvenni kívánnak, vagy aziránt közelebbről érdeklődnek, ismertető előadást rendezünk. Az előadás március hó 3-án kedden d. u. 5 órakor a székesfőváros törvényhatósági bizottságának üléstermében (IV. ker., Yáci-utca 62—64. sz. II. em.) tartatik meg. Az ülést a székesfőváros polgármestere nyitja meg, utána gr. Edelsheim-Gyulai Lipót, az országos gyermekvédő bizottság elnöke, Ruffy Pál, a m. kir. áll. gyermekmenhelyek orsz. felügyelője, dr. Kársai Sándor, az Országos Gyermekvédő Liga ügyvezető igazgatója, dr. Balogh Jenő, egyet, tanár, dr. Sélley Barnabás, a budapesti kir. ügyészség vezetője, dr. Angyal Pál, pécsi jogakadémiai tanár és dr. Szilágyi Artúr Károly ügyvéd fogják a patronage eme kérdését röviden ismertetni : az ülést dr. Szohner Lajos, a Budapesti Lgyvédi Kör elnöke, mint amely körből a mozgalom kiindult, fogja berekeszteni. Vendégeket szívesen látunk. Budapest, 1908. február hó 15-én Dr. Szohner Lajos s. k. a ^Budapesti Ügyvédi Kör» elnöke. Dr. Bárczy István s. k. Budapest székesfőváros polgármestere. Az ügyvédi kamarai választások. F. hó 26-án déli egy órakor zárták le a szavazásokat az ügyvédi kamarában. A kamara 1636 bejegyzett ügyvédtagja közül 1130 szavazott le, ezek közül 101 vidéki ügyvéd. Zsigmondy Jenő dr., a szavazatszedő-küldöttség elnöke a szavazatok összeszámlálását a vezetése alatti szavazatszedő-bizottság tagjaival délután fél négy órakor kezdte meg és este befejezte. A választás eredménye az ügyvédi régi reformpárt győzelme. E pártnak jelöltjei nagyrészt bekerültek a választmányba. A választás eredménye a következő: Elnök Szivák Imre (1050 szavazattal), helyettes elnök Brüll Ignác (1066), titkár Papp József (1050), ügyész Baracs Marcell (954), pénztáros Nóvák Sándor (1066). Választmányi tagok lettek mindkét párt jelöltjei közül: Berger Miksa (1052), Darvai Fülöp (1014), Glücklich Emil (1029), Gold Simon (1020), Gyöngyössy József (1052), Kimig Vilmos (1054), Nagy Dezső (975), Szmik Lajos (1024), IVolf Vilmos (1030); a reformpárt jelöltjei közül : Ardó Alfréd (595), Bihari Mór (696), Burián Béla (594), Enyessey Pál (632), Feleki Béla (642), Fuchs Mór (586), Glassner Samu (649), Grabener Károly (698), Horváth Gyula (615), Keresztessy József (701), Kollár Lajos (616), Köves Béla (574), Kövér Samu (634), Lovrich István (679), Messinger Simon (727), Katzler Gusztáv (691), Mihálovics Béla (623), Oesterreicher Samu (635), Radó Lajos (656), Ragályi Lajos (642), Raik Ferenc (653), Stern Sámuel (682), Szilágyi Artúr Károly (646), Teller Miksa (589) és Tóth István (630) ; az ujpárt jelöltjei közül : Erdélyi Sándor (619) és Popper Tódor (613). A választás eredményét az ügyvédi kamarának holnap délutáni folytatólagos közgyűlésén fogják kihirdetni. A budapesti ügyvédi kamara tagjainak létszáma az utolsó 10 évben. d) Budapesten lakó ügyvédek : 1898. létszám 1,089, szaporulat 49, 4-07o/0, 1899. 1,110, szap. 21, l-920/o, 1900. 1,135, szap. 25, szap. Í'02%, 1901. 1,172, szap. 37, 3 03o/0, 1902. 1,169, csökk. 3, 0-25%, 1903. 1,225, szap. 56, 4-79%, 1904. 1,283, szap. 58, 4 73%, 1905. 1321, szap. 48, 3-74%. 1906. 1,424, szap. 93, 6 98%, 1907. 1,490, szap. 76, 5 33%. b) Vidéken lakó ügyvédek : 1898. 92, szap. 9, 10%. 1899. 95, szap. 3, 3 3%. 1900. 98, szap. 3, 3 2%. 1901. 96, csökk. 2, 2'0% 1902.M05. szap. 9, 9 4%. 1903. 110, szap. 5, 4-54%. 1904. 117, szap. 7, 6 35%. 1905. 122 szap. 5, 4-27%. 1906. 122, szap. -. 1907. 130, szap. 8, 6 55%. A kamara tagjainak száma tehát a lefolyt évben 84-gyel szaporodott és kilátásunk van arra, hogy ez a szaporulat a legközelebbi jövőben még nagyobb mérveket fog ölteni, mert a mult év folyamán az ügyvédjelöltek száma az 1906. évi állapottal szemben 128-cal növekedett. Az ügyvédek emelkedését az országban 1887-től 1907-ig vagyis 20 éven át mutatja az alábbi kimutatás : 1887. ügyvédek száma 4,377, emelkedés —, —%, 1888. ügyv. sz. 4,395, emelk. 18, 0'4%. 1889. ügyv. 4,463, 1890. ügyv. sz. emelk. 68, 15% 1890. ügyv. sz. 4,487, emelk. 24, 0-5%. 1891.