A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 28. szám - Összehasonlító tanulmányok a kriminológia köréből

224 A JOG a hitelező érdekeire nincs tekintettel. Ami azt az óhajt illeti, hogy a végrehajtási eljárást a perrendtartással junktimban kellett volna szabályozni, ezt maga is szerette volna, azonban a végrehajtások körül olyan súlyos visszaélések mutatkoztak, hogy ezeknek megszüntetésével tovább nem; várhatott. Wlassics Gyula elnök azon kezdi, hogy ha valami helyes szociálpolitikai szempontból, akkor a jogszabálynak ahhoz kell alkalmazkodnia; nézete szerint a javaslat folytán a személyes hitelképesség emelkedni fog, méltányolva a javaslat beterjesztésére vezető indokokat, azt elfogadja. Ezzel a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Bernáth Géza a részletes tárgyalás során komplikációk elkerülése végett a javaslat törvényerőre emelkedése esetén a rögtöni életbeléptetést óhajtaná. Rákosi Jenő és Forster c?)ula báró a művészeknek foglalkozásuk folytatásához szükséges eszközeik és fölszereléseik lefoglalhatatlansága érdekében interpellálják a minisztert, a kinek válaszát azután megnyugvással fogadják. Wlassics Gyula elnök a nyugdijakról intézkedő hetedik szakasznál fölhívja a miniszter figyelmét a jelenlegi nyugdíjtörvénynek számos tarthatatlan rendelkezésére, különösen a gyermekek neveltetési járulékai tekintetében; óhajtaná, hogy ugy, mint ez az államvasuti alkalmazottaknál van, a tisztviselők részére is internátusok állíttassanak föl gyermekeik neveltetése megkönnyítése céljából. Rudnydnszky József báró előadó javasolta, hogy a hetedik szakasz olyképpen módosittassék, hogy a nyugdijasok járandóságainak lefoglalhatóságára nézve korlátot állítsanak föl és csakis az özvegyi nyugdijak és neveltetési járulékok vétessenek ki egészen a végrehajtás alól. Ennek következtében a hetedik szakasz első bekezdésének a következő szövegezését indítványozza : • A hatodik szakasz első bekezdésében fölsorolt személyeknek (állami, törvényhatósági vagy községi alkalmazottak) nyugdija, vagy kegydija, úgyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdija, valamint a lelkészek aggastyáni fizetése, legfeljebb egy harmadrész erejéig foglalható le és ez is csak ugy, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 1,200 K. a foglalásnál is érintetlenül maradjon.* A hetedik szakasz utolsó bekezdése pedig a követka^képp egészíttetik ki: «A hatodik szakasz első bekezdésében fölsorolt személyek özvegyeinek nyugdija, kegydija, végkielégítése, vagy nyugdíj megváltása, úgyszintén a nevelési járulék egyáltalán nem foglalható le.» A bizottság az előadó által előterjesztett módosításokat Wlassics Gyula bizottsági elnök, Bernáth Géza, Csathó Ferenc, Degenfeld Pál gróf, Vay Ádám gróf és Günther Antal igazságminiszter felszólalásai után változatlanul elfogadta. Irodalom. Összehasonlító tanulmányok a kriminológia köréből. Irta Tarde Gábor. Az utolsó évtizedek bölcselői közt tanainak eredetisége, következtetéseinek szellemessége, s irályának elegáns könnyedsége által az elsők közé emelkedett volt e tanulmányok szerzője, ki társadalomtudományi rendszerét több kötetnyi munkában fejtette ki. Ennek a rendszernek alapvonalait s egyben tételeinek a büntetőjog terén való alkalmazását adják a «( riminalité Comparée> cimü kötetbe felvett értekezések, Taráénak első dolgozatai, melyekben azonban szerző már öntudatosan hirdeti a társadalmi lélektannak előtte alig-alig tanulmányozott törvényeit. Tarde a világegyetem összes jelenségeinek magyarázó kulcsát a következő három tüneményben találja : az utánzás, az ellentét, s az alkalmazkodás. E tételek érvényének bizonyításánál a leghálásabb kísérleti anyagot a bűntény, s a büntető igazságszolgáltatásban találta meg. Tarde tanításai iskolát teremtettek. A bűntények viszonylagosságáról, lokalizálódásáról s átfinomodásáról szóló teóriát egy súlyban mindjobban növekvő büntetőjogi irány vallja a magáénak. Felelősségi elméletét a legmodernebb konstrukció sem haladja tul. Az esküdtszéki bíráskodásról szóló véleménye egyik egnyomatékosabb votuma az intézmény ellenzékeinek. Az a tana pedig, mely az akaraterőt s általában a társadalmi s lélek tani tényezőket a természeti erők fölé emeli, a fatalisztikus irányzattal szemben szakadatlanul tért hódit. Hazánkban Tarde rendszere mindeddig kevéssé volt ismeretes. A Magyar Jogászegylet kulturális feladatot teljesített, mikor a kiváló irónak egyik legértékesebb munkáját magyar nyelven is hozzáférhetővé tette. Egyik tanulmányt dr. Proszvimmer Béla ügyvéd fordította le. A többit Lengyel Aurél dr. törvényszéki jegyző ; ugyanő irt bevezető tanulmányt. Az egész fordítást pedig Balogh Jenő dr. egyetemi tanár revideálta. Becses előszót irt a magyar torditásiíoz Cuche Pál dr. grenoblei tanár. A mű az Athenaeum kiadásában jelent meg, mint a jogászegylet könyvkiadó vállalatának e kötete Ára 5 K. 00 f. Mitteilungen der Internationalen Kriminalistischen Vereinigung. Fünfzehnter Band. Heft. 1. Berlin, 1908. J. Guttentag. — A dr. Ernst Rosenfeld szerkesztésében megjelölt dus tartalmából kiemeljük a ránk, magyarokra vonatkozó részt: Wlassics Gyulának az 1907. november 8-iki gyűlésen tartott beszédét a kriminálpolitikai problémákról és bellyei Rickl miniszteri tanácsos beszédét. Zeitschrift für Ungarisches Öffentliches und Privatrecht. Ságody Gyula dr. Társszerkesztő Márki Hugó dr. XIII. év, 1907. X—XII füzet. Lengyel Aurél dr. Máhler Lénárt és Hamary Béla cikkeivel. Vegyesek. A Kereskedelmi Jog szerkesztője : Bendcr Béla dr. budapesti ügyvéd ur közli velünk, hogy ő is belép azon jogi lapszerkesztők sorába, kik a lapjaik terjedelmének nyári csökkentésére vonatkozó nyilatkozatot, amely lapunk legutóbbi számában jelent meg, aláírták. Az eperjesi jogakadémián az 1908—1909. tanév I-ső felére a beiratások 1908. szeptembei 1-től 12-ig e'szközlendők; az előadások szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szeptember 13—15. napjain dékáni, azután pedig tanári kari engedélylyel lehet helye. Akik jogi tanulmányaikat csak most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyitványt, akik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leckekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szept. hó végén fejezik be, október 1 — 8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. 1-től 15-ig terjed. A félévi tandij 50 K. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra - minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezet külömbség nélkül részesülhetnek a Kollégium kebelében fennálló, ujjonan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és vacsoráért az első félévben szept. 1-től december végéig 60 korona, csak ebédért 34 korona fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Kollégium által évenkint kiosztani szokott ösztöndijakra, valamint a szegénysorsuak tandíjmentességre, tápintézeti dijelengedésre s a jeientékenytalaptőkével rendelkező «Jogász-segély-egylet» támogatásra. A jogakadémiai ijusági-, valamint a kollégiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére áll. A szünidőben mindennemű felvilágosításokkal-, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi Kollégiumának jogakadémiáján, — a hazai ág. hitv. e*r. egyház ez egyetlen ilynemű tanintézetén az 1907 - 1908. tanév alatt a következő tanáiok működtek: Mikhr Károly dr. dékán, Ercki István ár., Flórián Károly dr., Horovitz Simon dr., Obetkó Dezső dr., Raffay Ferenc dr. (az I-ső félévben), Réz Mihály dr., Szlávik Mátyás dr. (rendes tanárok); Horovitz Imre., Máriásy Béla dr., Sztehlo János dr. (magántanárok). Az első félévben 24 tantárgy 96 heti órában; a Il-ik félévben pedig 32 tantárgy 106 heti órában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián összesen 329 hallgató volt beírva, ugy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók között volt I-ső éves 85; Il-odéves 78; Ill-adéves 82; lV-ed éves 76; tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri engedélylyel vizsgázott 8. Születési hely tekintetében volt : Sárosvármegyei 47-; Zemplénvármegyei 52;; Gömörvármegyei 23; Nógrádvármegyei 21; Szepesvármegyei 17; Szabolcsvármegyei 13; Pestvármegyei 10; Békés-, Ungvármegyei 11—11; Abauj-, Árva-, Torontálvármegyei 9—9 ; Beregvármegyei 7 ; Borsod-, Liptó-, Szatmárvármegyei 6—6 ; Arad-, Veszprém-, Bács-Bodrogvármegyei 5—5 ; Hont-, Szolnok-, Vasvármegyei 4—4 ; Bihar-, Heves-, Trencsén-, Csanádvármegyei 3—3; Máramaros-, Bars-, Hajdú-, Temes-, Nyitra-, Kisküküllő-, Krassó-Szörény-,Alsó-Fehérvármegyei 2—2; Baranya-, Fehér-, Pozsony-, Fogaras-, Brassó-, Sopron-, Hunyad-, Somogy-, Kőrös-Belovár-, Ugocsa-, Beszterce-Naszód-, Szilágy-, Maros-Tordavármegyei 1—1. A tanév alatt 43 joghallgató kapott végbizonyítványt. A tanév folyamán 95 e'ső alapvizsgálat, 107 második alapvizsgálat, 39 államtudományi és 12 jogtudományi államvizsgálat tartatott. Az első alapvizsgálatot Kavalszky József és Nikehzkv Jenő ; a második alapvizsgálatot Andrasovszky Béla és Párkányi Sándor tette le kitüntetéssel. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandij- és tápintézetidij elengedésében stb. Ezen a cimen a joghallgatók által élvezett kedvezményok összege a mult tanév alatt meghaladta a 9000 k.-t. Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogásztestület, segélyegylet, turista-egylet és vivóegylet, élénk működést fejtettek ki. Mindezekről részletes adatok a Kollégium «Értesitő»-jében olvashatók, melyet a Jogakadémia igazgatósága 20 fill. levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre, az ifjúság ellátása jutányos.