A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 42. szám - Az uj polgári perrendtartás

366 A JOG a kamarai bíráskodás terjesztessék ki az ügyvéd és ügyfél közötti ügyekre is. Valkányi Lajos dr. (Kalocsa) indítványozza, hogy mondja ki az országos ügyvédgyülés, hogy a tárgyaló bíróságoknak tárgyalás-rendőri hatásköre ne terjedjen ki a tárgyaló ügyvéd megbírságolására, hanem az ügyvéd által elkövetett rendzavarások épp ugy az ügyvéd fegyelmi hatósága hatáskörébe tartozzanak, mint ahogyan a törvény az ügyész által elkövetett rendzavarásokat az ügyész fegyelmi hatósága elé utalja. Több felszólalás után Baracs Marcel előadó reflektál az egyes elhangzott beszédekre. Szerinte a fegyelmi bíráskodás nem tartozik a kamarai bíráskodás hatáskörébe. Indítványozza Valkányi Lajos határozati javaslatának elvetését. Szomorúnak tartja, hogy egyesek nem biznak a kamarai bíráskodásban. (>ly határozatot nem szabad hozni, amely csak távolról is érinti az egymás iránti bizalmat. Ezután Reiniger Jakab határozati javaslatát elfogadták. (Ügyvédek és ügyfelek közötti viszony.) Gyöngyösi József dr., budapesti ügyvéd, az ügyvédek és ügyfelek közötti viszonyok tekintetében terjeszti elő a következő határozati javaslatot: Mondja ki az országos ügyvédgyülés: 1. az ügyvédi megbízási viszony létesítéséhez alakszerűség nem szükséges. Az ügyvéd jogosítva és kötelezve van megbízása körében az ügygyei járó és abból rendszerint folyó összes teendők elvégzésére. Bíróságok előtti képviselethez az ügyvéd részére írott meghatalmazás állítandó ki, mely őt harmadik személyekkel és a bírósággal szemben a per tárgyával való korlátlan rendelkezésre jogosítja fel. Ügyfelével szemben az ügyvéd a meghatalmazás által reá ruházott jogokat csakis megbízásának korlátai között gyakorolhatja. "2. Az ügyvéd felelős azért a kárért, amelyet ügyfelének szándékosan, vétkes gondatlanság, avagy vastag tudatlansága folytán okozott, az ügyvéd a székhelyén kivül végzendő cselekményekre helyettes által okozott kárért csakis «culpa in eligendo» esetében felel. A felelősség megszűnik, ha az ügyfél az ügy befejezésének tudomására jutásától számított egy éven belül jogait nem érvényesiti. 3. Az ügyvéd és ügyfél közötti érintkezésnél a kötelező írásbeliség mellőzendő. 4. A dijmegállapodások tekintetében a szabad egyezkedés elve fentartandó. A kötelező írásbeli alap, mint érvényességi kellék, mellőzendő. Az ügyvédi dijakról való előzetes lemondás tilos és érvénytelen, kivéve az egyes ügyekre vonatkozó kivételes megállapodások esetén, vagy ha az ügyvéd előrelátható munkájával arányos évi tiszteletdíjban részesül, 5. Az ügyvéd az ügyfél iratait az ügy befejezésétől számítandó öt évig köteles megőrizni. Szabadul e kötelezettség alól, ha az ügyfél eziránti felhívástól számított három hónap alatt iratait át nem veszi. 6. A perbeli ellenfél ellen megítélt költségek közvetlenül a képviselő ügyvédet illetik. Az ügyvédet a bíróilag megállapított és írásban kötelezett dijai és költségei erejéig megilleti a megtartási jog a nála az általa képviselt ügyből kifolyólag határozott rendelkezés nélkül befolyó értékekre, ha ezek az értékek közvetlenül az ügyfélnél, vagy harmadik személynél folynak be. A megtartási jog gyakorlása esetében a befolyt értékek, a fél beleegyezését kivéve, birói kézhez teendők le. Dijainak kielégítése előtt az ügyvéd ügyfelének bírósági iratait kiadni nem köteles. Alföldi Dávid (Eger) határozati javaslatot nyújt be a költségminimum megállapítása és a bélyegnek a fél elleni kirovására vonatkozólag. Újlaki Hugó (Debrecen) az ügyvéd helyettese által okozott károkra nézve a helyettes felelősséget kívánja megállapítani. Nagy Dezső kéri kimondani, hogy az ügyvéd visszaadni köteles az iratokat, ha a fél bizalmát megvonja tőle. Az előadó záróbeszéde után annak határozati javaslatát elfogadták és a tanácskozás folytatását délutáni négy órára halasztották. (Délután.) A délutáni tárgyaláson az elnök jelentette, hogy a király kabinetirodájából távirat érkezett, amelyben a kabinetiroda értesiti, hogy a király az ügyvédi kongresszus hódoló táviratát szives köszönettel fogadta. A jelentest állva hallgatták végig és a kabinetirodai távirat felolvasása után felhangzott az éljenzés. (A kari érdekek.) Áttérve a kari érdekek tárgyalására, Bcrger Miksa dr. a következő határozati javaslatot terjesztette elő : Mondja ki az ügyvédgyülés, hogy nem forog fenn indok arra, hogy az állam a saját, vagy valamely vállalatának magánjogi képviseletét s magánjogának peres, vagy perenkivüli érvényesítését s védelmét bürokratikus szervezetbe szorított kinevezett hivatalnokokra ruházza, hanem ezen, az ügyvédi hivatás körébe eső teendők az ügyvédi hivatás természetének megfelelően célszerűbben a független ügyvédi kar tagjaira bízhatók. Az ügyvédgyülés ezen javaslatot Alföldi Dávid dr. (Eger) azon kiegészítésével fogadja el. hogy az a törvényhatóságok és városok ügyészeire is kiterjed. (A szegényvédelem.) A tárgysorozat következő pontjának, a szegényvédelem országos szervezésének előadója Teller Miksa dr. volt. Angol, francia, német és osztrák törvények részletes ismertetésével bízóin itja, hogy a magyar törvényhozás gondoskodott a legszabadelvübben a vagyontalanok jogi védelméről peres ügyeikben, de a vagyontalanok jogvédelmének egész terhét az ügyvédi karra tolta. A perrendtartási javaslat az ügyvédi kar ezen terhét még növeli. Előadó ez okból az ügyvédi kar azon követelését, hogy az állam a vagyontalanok jogvédelmének terheit részben az ügyvédi karról levegye, méltányosnak találja oly formában, hogy az állam mérsékelt díjazásban részesiti a pártfogó és védő ügyvédeket az ügyeknek bizonyos kategóriáiban. Az ingyenes jogi tanács intézményére is javasolja, hogy az ügyvédi kar a községek és az állam támogatásával, lehetőleg minden járásbíróság székhelyén szervezzen néphivatalokat, melyeknek célja ingyenes jogi tanács nyújtása minden odaforduló vagyontalan számára összes jogi ügyeikben. Pistor Egon (Szeged) kivánja, hogy minden törvényhatóság nevezzen ki a szegényalap terhére a belügyi tárca hozzájárulásával minden törvényszék és járásbíróság területére egy, vagy a szükséghez képest több szegényvédő ügyvédet az ügyvédi kamarák véleménye alapján a tevékenység mérlegével arányban álló fizetésilletve tiszteletdíjjal, akik ennek fejében a vagyontalanok jogvédelmét ellátni kötelesek. Alföldi Dávid dr. határozati javaslata a következő: Azon büntető ügyekben, melyekben a védelem kötelező, a bíróilag megállapítandó védői dijakat a kincstár viseli s azokat a birói átalányból fizeti. Ha e költségeket a vádlotton behajtani nem lehet, akkor azokat a kincstár a vádlott házastársától szülői től, nagyszülőitől, illetve gyermekeitől s unokáitól is jogosítva lesz az itt emiitett sorrendben közadók módjára behajtani. Nagy Dezső dr. megindokolt beszéd kíséretében indítványozta : A szegényvédelem ugy polgári peres és peren kivüli jogi és közigazgatási ügyekben, valamint bűnvádi ügyekben minden egyes kamara területén az illető kamara által az állam és a társadalom erkölcsi és anyagi támogatása mellett szervezendő. A szegényvédelemért az ügyvédek állami vagy egyéb hatóság utján dijazandók. Szilágyi Artúr Károly dr. a gyermekvédelem és a szegényvédelem közti kapcsolatról beszélt. Szükségesnek tartja, hogy a néphivatalok akként szerveztessenek, hogy a gyermekvédelmi ügyek a mai társadalompolitikai eszmék szellemében láttassanak el. Bihari Mór dr. azt javasolja, hogy a szegényvédő ügyvédek kirendelése a kamara hatáskörébe utalandó. A védőügyvédeket a kincstár fizesse. Rácz Géza dr., Stem Sámuul dr., Blauner Mór dr., Domonkos Andor dr., Rottenberg Márton dr., felszólalásai után a nagygyűlés Nagy Dezső dr. határozati javaslatát fogadta el. (Az ügyvédi összeférhetetlenség.) Következett az összeférhetetlenség kérdésének tárgyalása. Bihari Mór dr. előadó utalt azon nehézségekre, amelyekkel az összeférhetetlenség szabályozása jár. Két ellentétes nagy érdeket kell ezen kérdéssel összeegyeztetni: egyrészt fenn kell tartani az ügyvédség színvonalát, másrészt azonban nem szabad mesterséges korlátok emelésével ez ügyvédségek szabad mozgásában megakadályozni. A képviselőséget az ügyvédséggel kompatibilisnek tartja, mert ugy, ahogy az ügyvéd a tárgyalási teremben ellenőrzi a birót, ugy ellenőrzi az ügyvédképviselő az ő jogászszellemével a parlamentben a közigazgatást és az államot. Indítványozza, hogy az összeférhetetlenség a következő módon szabályoztassék : «Az ügyvédi gyakorlattal összeférhetetlen minden díjazott állás, köz- és magánhivatal vagy foglalkozás, mely akár az ügyvédi állás színvonalának vagy függetlenségének meg nem felel, akár pedig, mely az ügyvédet hivatásától állandóan elvonja, avagy annak gyakorlásában akadályozza.* Schatfer Adorján (Szabadka), Mohácsi János (Komárom) felszólalásai után Sebestyén Miklós dr. (Marosvásárhely) indokolt beszéd kíséretében indítványozta, hogy mondja ki az orsz. ügyvédgyülés, hogy a megalkotandó ügyvédi rendtartásban kimondandónak tartja, hogy az orsz. képviselő nem lehet egyúttal gyakorló ügyvéd. (Zajos ellenmondás). Nagy Dezső dr. nyomban válaszolt ezen indítványra s azt vitatta, hogy az ügyvédeknek politikai hatalmat is kell adni. Kencdi Géza szólalt fel ezután s indítványozta : «Felveendők az összeférhetetlenségi esetek közé a viszonylagos összeférhetetlenség esetei is a következő határon belül: összeférhetetlen az ügyvédi állással minden olyan képviselet és ügyködés, mely az ügyvéd rokoni, sógori összeköttetéseinél, vagy az ügyvéd közállásánál fogva, akár valamely közhivatal, akár pedig az ügyvédi állás meggyanusitására ad alapot*. A nagygyűlés a vita befejezése után Sebestyén dr. indítványát elutasítva, elfogadta változatlanul az előadó javaslatát. (Ügyvédek mint birák.) A birói állások bizonyos százalékának ügyvédekből kinevezendő bírákkal való betöltésének kérdését Nagy Dezső dr. ismertette s indítványozta, hogy mondja ki az országos ügyvédgyülés, hogy az igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy ugy az alsó, mint a felsőbbfoku bíróságokhoz a gyakorló ügyvédek sorából rendszeresen neveztessenek ki birák. E követelmény keresztülvitele céljából a következő előfeltételek valósitandók meg: Az ügyvédi és birói minősítés és az ezt megelőző gyakorlat egységesítése, a birói hivatásnak az irodai és kezelési teendőktől való megszabadítása, a bírósági gyakornoki és jegyzői állásoknak mai alakjukban való eltörlése, az alsóbb fokra kine-