A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 2. szám - Törvényjavaslat a családi otthon védelméről (homestead) Franciaországban

16 A JOG Irodalom. A bizonyítás a polgári perben. Irta Gaár Vilmos dr Budapest, 1907. Grill Károly könyvkiadó vállalata. A bizonyítási eljárás a peres eljárás egyik legfontosabb tárgya, és azért szerző, kinek neve jogi iróink sorában az elsők közt áll, igen háládatos munkát végzett, midőn legújabb irodalmi tevékenységének tárgyául ezt a részét a perjognak választotta. Ezen rész feldolgozását többen kisérlették meg. Szerzőnek dacára ennek sikerült ujabb és ujabb nézőpontokat kidomborítani és igy ezen joganyag feldolgozásával hozzájárulni annak tisztább megértéséhez. Nemcsak az elméletnek, hanem a gyakorlatnak is kitűnő szolgálatot tett szerző munkájával, mert az egyaránt tudományos és gyakorlati mtí. Jobb ajánló levelet egy jogi munkának a birálat ki nem állithat. Szerző munkája pedig e bizonyítványt megérdemli. Megjelent: Dolgozatok a részvényjog köréből. Irta Bender Béla dr. ügyvéd. Budapest, 1906. Ezen munkára, mely szerzőnek a szaklapokban megjelent fenti irányú dolgozatait tartalmazza, még vissza fogunk térni. A kiskorú jogai és kötelezettségei címen Sándor Aladár dr., budapesti kir. aljárásbiró előfizetést hirdet Grill Károly könyvkiadó vállalata kiadásában, 1907 március havában megjelenő munkájára. Előfizetési ára 5 korona. Vegyesek. A jegyzői és körjegyzői praxisról; mert ilyen is van minálunk. Más művelt országokban ügyvédi, orvosi, mérnöki praxist ismernek, minálunk, Tisza István nagyobb dicsőségére, — nem hiába választotta meg őt az országos jegyzői egyesület diszelnökévé, — rendesen gyenge elméleti qualificatióval bíró jegyzők, számos esetben praxisuk után 6—7000 koronát is meghaladó magánjövedelemnek örvendenek. E jegyzői praxisból példaképpen csak néhány esetet akarok felemlíteni. Egy jómódú földesúrnak nővére elhalván, ez utóbbi körülbelül 300,000 korona értékű hagyatékának a rendezésével a községi jegyző bízatott meg, ugyanakkor körülbelül 200 holdnak a parcellázását, tehermentesítését is ő végezte ; e jegyző, aki a törvény szerint «közigazgatási hivatalnok*, magánügyben utazgatott, a pénzintézetekkel érintkezett, végül pedig az ügyek befejezése után, összes uti költségei- és készkiadásainak megtérítésén kívül, időmulasztási és ügyködési dijak fejében még 2000 koronánál többet kapott. Pedig a járásban vannak derék ügyvédek is. Egy másik esetben a kir. járásbíróság egy jómódú gazdaember hagyatékának a tárgyalását rendelte el, a jegyző ezt természetesen igen jól tudta, de azt is tudta, hogy az özvegy a hagyatéknál csekélyebb vagyonát gyermekeinek akarja átadni; azért tehát közvetlenül a tárgyalás előtt, annak módja szerint megcsinálta az úgynevezett átadási szerződést s azt a telekkönyvhöz külön kérvénnyel benyújtotta, holott a tárgyalás alkalmával osztály alá bocsátás utján 10 korona díjtöbblettel lehetett volna a dolgot elvégezni. Csak az átadási szerződés, a telekkönyvi keresztülvezetéssel természetesen több pénzbe került, mint amennyibe a hagyatéki tárgyalás az osztály alá bocsátással együtt került volna. így fundálták ki a zöld asztal mellett, hogy miképp lehetne a perenkivüli eljárást a népre nézve olcsóbbá tenni. Többször előfordul, hogy a községi jegyzők oly hagyatéki ingatlanokat, ahol kiskorúak érdekelve vannak, a hagyatéki eljárás keretén kivül, azzal mintegy párhuzamosan, az 1894. évi XVI. t.-c. 95. §. ellenére, önkéntes árverésen, — egy csomó szerződés elkészítése mellett — eladnak és meg se várván a tárgyalás eredményét, hagyatéki hitelezőket kielégítenek, pénzeket, amelyek néha nagykorúakat is illetnek, a gyámpénztárnál letétbe helyeznek s igy az egyöntetű és a törvényben előirt eljárást, természetesen nem az ő hátrányukra, megzavarják. Ezekhez hasonló eseteket akárhányat lehetne felemlíteni és azt is, hogy a szerződések valószínűleg a tul-elfoglaltság miatt, néha hónapokon át hevernek az irodákban, amíg végre a telekkönyvi hatósághoz beadatnak. Akik pedig ügyvédnél, vagy közjegyzőnél készíttetnek szerződéseket, azok akkor, ha adó-, illeték-, anyakönyvi, vagy katonaügyben a jegyzőhöz fordulnak, gyakran alapos lehordásra el lehetnek készülve. De, ami a fődolog, a praxis szépen jövedelmez s igy a közigazgatás legalsóbb fokú hivatalnokai kitűnően élnek, vagyont szerezhetnek és amellett még nyugdijképesek is; holott a sokkal képezné, ugy a becslést a védelmi bizottság (comité de patronage) foganatosítja s a békebiró megerősíti. Ha a ház tulajdona felett a többségnek vagy sorshúzásnak kell döntenie, ugy az érdekeltek e részben a békebiró elnöklete alatt járnak el, ki ezen eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel. A jelen §. határozmányai minden házra alkalmazást nyernek és pedig az épntés időpontjára való tekintet nélkül, feltéve, hogy az illető ház bérértéke az 5. §-ban meghatározott határokat tul nem lépi. nagyobb qualificatióval biró más állami és közigazgatási hivatalnokok és közegek ugy vannak dotálva, hogy éppen csak éhen nem halnak. Hogy miért van ez igy, arra egy előző cikkemben már rámjtattam. A jelenlegi jegyzői intézmény, mint ilyen, a jog- és kultúrállam epithetákkal dicsekvő Magyarországnak nagy szépséghibája; mert a politika és közigazgatási jog alapelveivel határozottan ellenkezik, hogy a képzettségének megfelelő, rendes fizetést huzó, nyugdijképes állami vagy közigazgatási hivatalnok, aki az elsőfokú hatóságnak a tagja, — még ha szakképzettséggel bírna is, — rendszeresen magánkeresettel és ügyködéssel foglalkozzék. Ezt az igazságot mindenki be fogja látni, csak az nem. aki nem akarja. ESy bearatott. A berettyóujfalusi kir. járásbíróság ügyforgalma és tevékenysége az 1906-ik évben. Érkezett: Sommás per (Sp.) 863, fizetési meghagyási ügy (Fh. és Fm.) 823, örökösödési ügy (O. és Öb.) 548, anyakönyvi ügy (A.) 6, végrehajtási ügy (V.) 750, polgári megkeresés (M.) 138, polgári vegyes ügy (Pv.) 216, vétség és kihágási ügy (B.) 768, vizsgálóbírói ügy (Vb.) 6, büntető megkeresés (Bm.) 153, büntető vegyes ügy (Bv.) 103, telekkönyvi peres ügy 10,522. Összes forgalom 14,896, amelyhez az előző év ügyhátralékát hozzáadva az 1906. év folyamán befejezésre várt 15,350 per és ügy. Ebből befejeztetett: Sommás per (Sp.)_ 899, fizetési meghagyási ügy (Fh. és Fm.) 823, örökösödési ügy (Ö. és Ob.) 595, anyakönyvi ügy (A.) 7, végrehajtási ügy (V.) 755, polgári megkeresés (M.) 136, polgári vegyes ügy (Pv.) 220, vétség és kihágási ügy (B.) 774, vizsgálóbírói ügy (Vb.) 7, büntető megkeresés (Bm.) 154, büntető vegyes ügy (Bv.) 103, telekkönyvi per és ügy 10,529. Ősssesen bejeztetett 15,002 per és ügy. Hátralékban maradt 399 per és ügy, ami az 1906. évben befejezésre várt 15,350 per- és ügynek 2 és W/o-át teszi. Telekkönyvi beadvány érkezett: 14,411, amelyhez az előző év hátralékát hozzáadva, elintézésre várt 1906-ban 14,425 telekkönyvi beadvány ebből elintéztetvén: 14,425,hátralékban elintézetlenül semmi sem maradt. Érdemleges ítélet hozatott sommás perben : 262, amelyből 219 három hónapon belől hozatott meg, ami az érdemleges ítélettel ellátott perek 86%-ának felel meg. Beosztás a közigazgatási bíróságnál. Wlassics Gyula, a közig, bíróság elnöke a közig, bíróság tanácsait, amelyek két osztályban működnek, tudniillik az általános közigazgatási és pénzügyi osztályban, az 1907. évre a következőképpen alakította meg: A közigazgatási osztályban két tanács, a pénzügyi osztályban öt tanács működik. — Az első közigazgatási tanács Wlassics Gyula dr. elnöklésével Jeszenszky Sándor dr., Szinyei-Merse József, Gózony László és Nagy János itélőbirákból áll. — A második közigazgatási tanácsnak, amelynek ugyancsak Wlassics Gyula dr. az elnöke, Le'övey Sándora dr., Krajtsik Ferenc dr., Jóth Dezső és Harmos Gábor itélőbirák a tagjai. — Az első pénzügyi tanács Latkóczy Imre elnöklésével működik és Reviczky Ambrus, Simon Dezső, Staud Lajos dr. és Bárczy László dr. itélőbirák a tagjai. — A második pénzügyi tanácsnak ugyancsak Latkóczy Imre elnöklésével Benedek Sándor, Sárfy Guidó dr., Dessewffy Marcell és Baráti Ede itélőbirákat osztották be. — A harmadik pénzügyi tanács Székely József dr. _tanácselnök vezetésével Hammer Károly, Makay Dezső, Horváth Ödön dr. és Andreánszky Antal itélőbirákból alakult. — A negyedik pénzügyi tanács l'eleszky Ferenc tanácselnök vezetésével Heil Fausztin, br. Abele Rezső, Csipkay Károly, br. Feilitzsch Berthold és Hensch Aurél itélőbirákból áll. — Végül az ötödik pénzügyi tanácsban Szilassy Aladár elnöklésével Zubkovics Arzén, Szentkirályi Lajos, Moldoványi István dr. és Koczián Samu itélőbirák működnek. Ezeken kivül a biróság fegyelmi tanácsa, amely Wlassics Gyula dr. elnöklése alatt áll, a következőképpen alakult meg: Székely József dr. Teleszky Ferenc és Szilassy Aladár tanácselnökök és Leövey Sándor itélőbirák. Pályázat jogtanári állásra. Az eperjesi evangélikus egyházkerületi jogakadémián a közjog, politika s nemzetközi jog tanszékére 1907. jan. 31-iki lejárattal pályázat van hirdetve. A pályázati hirdetményt egész terjedelmében a ^Budapesti Közlöny> január 11 és 15-iki száma közli. Ügyvédjelölti állást keresek. Teljes járásbirósági, törvényszéki tárgyalási, némi irodai praxissal rendelkezem. Németül, románul tökéletesen, keveset szerbül is tudok. Címem a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf raspart 3. PALLA8 RÉeZVÍNvTAflSAÍÁG NYOW&IÜA BU0APG6T