A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 11. szám - A katonai büntető anyagi és eljárási jog reformja, különösen a hatáskör szempontjából - A régi magyar jogügyletek történetéből

84 A JOG a polgári bíróság eljárását, kivéve azon esetet, ha a polgári bíróság eljárása alá tartozó cselekmény halállal, vagy élethosszáig tartandó börtönnel lenne büntetendő, a katonai bíróság eljárása alá tartozandó cselekményre pedig enyhébb büntetés volna szabva. Ha a jelen szakasz eseteiben valamely katonai személy mind a polgári, mind a katonai bíróság által bűnösnek találtatott, az utóbb ítélő bíróság tartozik a büntetés kimérésénél kellő figyelemmel lenni a másik bíróság által megállapított büntetésre. 9. §. A 7. és 8. §§. szerint valamely polgári biróság illetőségéhez tartozó eljárás a perrendtartás szabályai értelmében elrendelendő biróküldés utján a monarchia ugyanazon felében létező más polgári bíróságra is átruházható. Ha mind a polgári, mind a katonai biróság büntetésre ítélte a vádlottat, először az előbb ítélő biróság ítélete hajtandó végre. 10. §. Kémkedés, a monarchia fegyveres erejének vagy a vele szövetséges hadseregnek ártalmára, vagy az ellenség hasznára célzó egyetértés az ellenséggel, valamint minden más ily célú merénylet, ugy nemkülönben jogositatlan toborzás, a a katonai szolgálat kötelességeinek megszegésére intézett csábítás, vagy valamely katonai bűntett elkövetésére nyújtott segély miatt háború idején, vagy hadüzenet után a polgári biróság alá tartozó egyének is a katonai biróság alá tartoznak. Béke idején azonban az emiitett büntetendő cselekmények miatt polgári egyének felett a polgári biróság itél s azok elkövetői egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. 11. §. A fennálló rögtön-birósági szabályok azon intézkedései, melynélfogva a polgári bíróságok hatásköre katonai egyénekre is kiterjed, a jelen törvény által érintetlenül hagyatnak. Nagyon valószínű, hogy katonai részről a hatáskör kérdését a most ismertetett javaslathoz hasonlóan kívánják megoldani, polgári részről azonban az ily megoldásban bele nem nyugodhatnak. Azt is látjuk a fenti javaslatból, hogy amint eltérünk attól az elvtől, hogy a katonai bíróságok hatáskörébe csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekmények tartozzanak, a hatáskör megállapításának kérdése s bűnhalmazat esetén a büntetés kiszabása mily nehézkessé válik. Talán nem lesz fölösleges, ha a hatáskör kérdését de lege lata is röviden ismertetem. A B. T. K. fent már idézett 5. §-a szerint a büntető törvény hatálya nem terjed ki «a fegyveres erőhöz tartozó személyekre.)) A B. P. 30. §-a szerint pedig a katonai bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályok érintetlenül maradnak. Azt, hogy kik tekintendők a fegyveres erőhöz tartozó személyeknek, az 1889 : VI. t.-c. 62. §-a állapítja meg: a közös hadseregnek, haditengerészetnek és honvédségnek tartós, vagy ideiglenes tényleges szolgálatban álló egyénei. A fegyveres erőhöz tartozó személyekkel egyenlőknek tekintendők a m. kir. csendőrségi tisztek és csendőrök. A fenti szabály, mint kivétel, szorosan magyarázandó, azért az u. n. közönséges bűncselekményekre nézve az az elv : a tényleges katona által a tényleges szolgálat ideje alatt elkövetett s még a tényleges szolgálat alatt felfedezett közönséges bűncselekmények a katonai biróság hatáskörébe tartoznak s ezek felett a katonai B. T. K. szabályai szerint itél. Tehát, aki még mint nem tényleges katona követ el valamely közönséges bűncselekményt s ez csak a tényleges szolgálati ideje alatt derül ki: a polgári bíróságok elé tartozik s cselekménye a polgári B. T. K. szerint bírálandó el; valamint ha valaki tényleges szolgálati ideje alatt követ el valamely közönséges bűncselekményt s ez csak akkor fedeztetik fel, amikor már a tényleges szolgálatból kilépett, ugyanez a szabály áll. Ezt mondja ki az 1889 : VI. t.-c. 62. §. is, amely szerint: a tartósan szabadságoltak, a tartalék, pót'artalék, tengervéd és a honvédség nem tényleges egyénei bűnvádi és rendőri ügyekben a polgári törvények alatt állanak. A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség nem tényleges állományú egyénei katonai büntetendő cselekmé nyek miatt, melyek általuk az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt, vagy pedig tiszti (katonai hivatalnok) minőségben katonai egyenruhában követtetnek el, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetnek. (1889 : VI. t.-c. 62. §.) Nem katonai bűncselekményekért azonban, noha ilyen alkalommal követtettek el, a polgári Btk. szabályai szerint a polgári büntető bíróságok által vonatnak felelősségre. (A honv. miniszternek a képviselőház jkvbe iktatott nyilatkozata). A most ismertetett rendelkezés (1889 : VI. t.-c. 62. §.) értelme az, hogy a katonai egyének az ellenőrzési szemle alkalmával éppen csak ezen aktus alatt elkövetett katonai bűncselekmények vagy fegyelmi vétségek miatt a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak. Az eHenő/zési szemlén, illetve tiszti bemutatkozás esetén kivül pedig a tiszt, ha tiszti egyenruhában követ el valamely katonai bűncselekményt, a katonai B. T. K. szerint a katonai bíróságok által büntettetik. A közlegénynek nem áll jogában katonai egyenruhát viselni, ha nincs tényleges szolgálatban. A katonák által tényleges szolgálatban elkövetett, de csak a tényleges szolgálat megszűnése után felfedezett katonai bűncselekmények a' katonai biróság hatáskörébe tartoznak. A katonai büntető bíróságok hatáskörére nézve elvi kijelentést tartalmaznak: A 6,195/1890. sz. i. m. rendelet, mely szerint ahhoz, hogy a katonai büntető biróság illetékessége valamely egyénre nézve megállapittassék, két körülmény együttes fennforgása szükséges. Az egyik az, hogy az illető a terhére rótt büntetendő cselekményt a tényleges katonai szolgálati idő tartama alatt követte légyen el, a másik pedig az, hogy ezen cselekmény miatt a büntető eljárás a tényleges katonai szolgálat ideje alatt indíttatott légyen meg. A 11,504/1890. sz. i. m. r. szerint a tettleges katonai szolgálatban álló egyének által a katonai szolgálat alatt elkövetett s annak tartama alatt fel is jelentett minden büntetendő cselekmény, tehát a rendőri kihágások is, a katonai hatóságok által birálandók el. 25,786/1890. i. m. rendelet: Katonai biróság elé tartozó bűncselekmény felderítése végett katonai szolgálatban álló egyén ellen a polgári biróság nem illetékes, akár saját kezdeményezéséből, akár pedig illetéktelen hatóság (pl. katonai állomásparancsnokság) megkeresése folytán előnyomozatot tartani s ily ügyekben a polgári biróság katonai egyént csak akkor hallgathat ki, ha aziránt az illetékes katonai biróság megkeresi. A 799/97. sz. i. m rendeletben az igazságügyminiszter felhívja az ügyészségek figyelmét arra, hogy a közös hadsej regnek, stb. szökevényei által szökésben létük alatt elkövetett büntetendő cselekmények a katonai bíróságok hatáskörébe tartoznak az 1889. évi VI. t.-c. 62. §-a alapján és mert ennek értelmében a katonai bírósági hatáskör csak a tényleges szolgálatból való szabályszerű elbocsátás által szűnik meg, következőleg az egy katonai súlyos büntetendő cselekmény : a szökés által különben sem szünhetik meg az illető tényleges szolgálatban állani. Ugyanezt, t. i. hogy a katonaszökevényekre a katonai büntető törvénykönyv érvényes, mondta ki a kir. Kúria a jogegység érdekében hozott első határozatával (1900. máj. 17.), amelylyel az eperjesi kir. törvényszék, mint büntető biróság ítélete megsemmisíttetik és az ügy (kétrendbeli lopás vétsége) a kassai cs. és kir. katonai bíróságnak, mint illetékes hatóságnak átengedtetik. A polgári büntető bíróságok hatásköre állapíttatott meg a következő esetekben: A. B. katonatiszt által egyenruhában elkövetett testi sértés miatt indított ügyben, mert a tiszt a panaszolt testi sértés elkövetése idejében nem állt tényleges katonai szolgálatban s mert a cselekmény a katonai bűncselekmények közé nem tartozik. (5,383/1902. sz. i. m. rendelet.) K. I. 1891. évi aug. hó 27 én mint fegyvergyakorlatra behívott cs. és kir. közös hadseregbeli gyalogos tényleges katonai szolgálatban állott és a fegyverével való vigyázatlan bánás által egy bajtársán halált okozott testi sértést ejtett. Megállapittatott a polgári büntető biróság hatásköre, mert a katonai bíróságok bírói illetősége, mint kivételes személyi illetőség szorosan magyarázandó s rendszerint csak addig tarthat, amig a"-kivételes személyi illetőségre nézve fennálló személyes kellékek léteznek, mivel pedig K. I. akkor, mikor ellene a bűnvádi eljárás megindítandó volt, már megszűnt tényleges szolgálatban lenni, az eljárás nem a katonai, hanem a polgári büntető biróság hatáskörébe tartozik. (14,476/93. sz. i. m. r.) Legyen szabad még a figyelmet a bűnhalmazat, a tettesség és részesség eseteire felhívni, amely de lege ferenda a katonai és közönséges bűncselekmények, katonai és polgár által elkövetett bűncselekmények eseteire a legnagyobb gonddal oldandó meg magában a törvényben. Erre a jelen dolgozatom keretében nem terjeszkedhetem ki, annyival is inkább, mert lényegesen módosul a kérdés a szerint, hogy a hatásköi kérdésében minő elvi álláspontot fog a tervezet elfoglalni. Végül legyen szabad azon reményemnek kifejezést adni, hogy az igazságügy miniszter ur, akinek nagy tudományától és hazafiasságától sok nagy és szép alkotást várunk, nemsokára elkészítteti s nyilvánosságra hozza a vonatkozó tervezeteket, amikorra fenntartom magamnak azt a kedves kötelességet, hogy a tervezetekre szerény észrevételeimet részletesen megtegyem.