A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - A nemi fajtalanság törvénykezési jelentősége [Könyvismertetés. 2. r.]

230 A JOG nak, mely szerint a már egyszer szabályszerűen tagositott határra nézve a tagosítás másodízben is elrendelhető lenne és mert nevezetesen az idézett t.-c. 7. §. intézkedése is, természetes határral biró, vagy művelési mód által elkülönített egyes oly határrészekre vonatkoztatható, amelyekre a tagosítás még vagy általában nem lett kiterjesztve, vagy kiterjesztetett ugyan, de azokra nézve az első tagosítás oly módon eszközöltetett, hogy egyes birtokosok egyes határrészekben (dűlőkben) birtokaikat nem egy, hanem több tagban kapták és ekként ezekben a tagosítás tulajdonképpen végrehajtva nem lett f Kűria : 29/1900.) 1880: XLV- t.-c. 9. §. Birtokrendezési ügyben az eljárás tárgyát és célját megjelölő végzéssel szabályszerűen megidézettek, az esetben, ha a végzésben az a figyelmeztetés is bent foglaltatik, hogy a felek kimaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza, meg nem jelenésök esetén nem támadhatják meg a megjelent felek megállapodásának megfelelő rendelkezéseket. A kir. törvényszék a becsholdak szerinti kiosztást és elhelyezkedést a tárgyaláson történt megállapodásnak megfelelően eszközölte. A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyta. A kir. Kúria : A kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és még azért, mert felebbezők a tárgyalásra szabályszerűen megidéztettek s az idéző végzésben az eljárás tárgya és célja meg volt jelölve és az a figyelmeztetés is benne foglaltatott, hogy a felek kimaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza, felebbezők pedig a tárgyalásra meg nem jelenvén, az ott létrejött, a becsholdak szerinti kiosztás és elhelyezkedés mikéntjére vonatkozó megállapodásokat s ezeknek megfelelő ítéleti rendelkezéseket sikerrel meg nem támadhatják. (Dési törvszék 9,077/1903. p. Kolozsvári kir. ítélőtábla 1,779/1904. I. M. kir. Kúria 95/1904.) 1880 : XLV. t.-c. 19. §, 1. Közlekedési és dülöutak megállapítása. 3,451/896. tábl. Oly közlekedési ut további használata, melyet a volt földesúr saját érdekében és saját céljaira nyitott volt meg, de amelyet a volt úrbéresek és a volt földesúr engedelmével saját céljaikra használtak, a birtokrendezés után többé a volt földesúr tiltakozása folytán nem engedhető meg, ha ők ama dűlők területén, melyek között az ut elvezet, ingatlanokat nem bírnak, hanem más közlekedési, vagy dülőut hasítandó ki. (Kúria 58/896.) I. 2. As arányosítás tárgyát képező közös és osztatlan ingatlanok részesedési jogosultsága s egyéni részesedések aránya megállapítására kitűzött s szabályszerűen kihirdetett tárgyalásra szóló idéző végzés nem kellő időben történt kézbesítése az eljárás folyamát nem akasztja meg. Szám: 318/1901. Mivel az arányosítás tárgyát képező közös és osztatlan ingatlanok réjszesedési jogosultsága s egyéni részesedések aránya megállap fására kitűzött tárgyalásra az érdekelt felek, az illető községek elöljáróságai utján a községekben s ezenkívül a hivatalos lapban, valamint a községekben, vagy ezekhez legközelebb eső valamely vidéki helyen megjelenő lapban közzétett hirdetmények által is szabályszerűen meg vannak idézve, a kézbesítés elkülönítés tárgyai csak általánosságban vannak megemlítve, ezek közt az arányosítás tárgyát képező ingatlanok nem értendők. , . Az arányosítás tárgyát képező revifidikált havasok Úrfiért elkülönítésnek tárgyai nem lévén, ha az adás-vevési szerződésben csak az elkülönítés utján eladónak jutandó erdő, havas és legelő eladásáról van szó, az arányosítás tárgyát képező ingatlanokrészesedése vevő által csupán ez alapon nem igényelhető. (Kúria: 1 14/1899.1. 1880:XIA', t.-c. 24. §. A folyó partján iszapolás folytán keletkezett por ondós //elv a parti birtokos uj birtoktagjához tartozik. Szám: 1,027/1895. I. A tagosítás folyama alatt a folyó partján iszapolás folytán alakult, osztályozás és becslés alá nem vett porondos heh-, úgyis mint hasznavehetetlen terület és úgyis mint parti birtok növedéke, tekintettel arra, hogy a folyó telekkönyvezés tárgyát nem is képezheti, nem a szabályellenes telekkönyvezés folytán tulajdonosaként bejegyzett községet, hanem az 1885: XXIIl. t.-c. i. és 5. §-ra és az úrbéri eljárási utasítás 104. §-ra tekintettel, a parti birtokost illeti s annak uj birtoktagjához osztandó ki. (Kúria 22/1895). 1880: XLV. t.-c. 25. % L. 1871 : Lili, t.-c. 71. §-nál. 1880 : XL V t.-c. 27. §. Erdők úrbéri elkülönítése iránti ügyben az, aki a részesedés megállapítása végett tartott tárgyaláson az illetmény megállapítása ellen észrevételt nem tett: a hozott ítélet ide vonatkozó rendelkezése ellen felebbezésre nem jogosult. 987/1903. Erdők úrbéri elkülönítése iránti ügyben helybenhagyandó volt a-másodbiróság ítélete még azért is, mert a részesedés megállapítása végett megtartott tárgyaláson a jegyzőkönyv tanúsítása szerint B. L jelen lévén, az ellen a megállapodás ellen, hogy M. N. jutalékának csupán felerésze és nem 3/4-e vétetett számításba a B. L. jogelődei javára, észrevételt nem tett, most már tehát az ítélet vonatkozó rendelkezései ellen alappal nem panaszkodhatik. (Kúria 1903 február 24-én 2/1903. urb. sz. a. kelt ítélete.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A kassai tszéknél Kovalkovits István helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 21, fsz. febr. 14, csb. Dubay József, tg Halmi Pál dr — A budapesti keresk és váltótszéknél Rosenzweig Mór helybeli borkereskedő ellen, bej. dec. 28, fsz. jan. 28., csb. Ferlsek Gyula dr. tg. Némethy Gábor — Az újvidéki tszéknél Katyánszki Lázár Trivin, szenttamási iparos ellen, bej febr. 28, fsz. márc 25, csb. Sántha Ármin, tg. Pavlovits Monur dr. — A szatmárnémeti tszáknél Frajnovits Jakab sárközujlaki kereskedő ellen, bej. jan. 20, fsz. febr. (j. csb. Horváth Benő dr, tg Dómján János dr. — A nagyváradi tszéknél Berger Ignác és fia bihar-diószegi cég ellen, bej. jan. 27, fsz. febr. 14, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Várady Zsigmond dr. — A kassai tszéknél Fepesch & Sohn helybeli közkereseti társaság ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. it. esb. Dubay József tg. Erósz László dr. — A nagyváradi tszéknél Richter Antalné bukorványi lakos ellen, bej nov. 30, fsz. dec. 18, csb. Szegedy Lajos dr., tg Lővy Mór dr. — A szombathelyi tszéknél Fodor Sitnnn jánosházai kereskedő ellen, bej. jan. 12, fsz. jan. 28, csb. Prugberger Vince dr., tg. Stirling József dr. - A bpesti keresk. és váltótszéknél ifj. Bőhm Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 17, fsz. febr. 14, csb. Ipovitz Károly dr., tg. Füzesséry Géza. Pályázatok: A marosvásárhelyi tszéknél albirói áll dec. 21. késedelme az 1893 január 3-án 356. I. M. szám alatt kiadott [ t282)•.~ al8yóg5i jbiróságnál jegyzői áll. dec) 21 (282). — A komáeljárási utasítás szerint, sem az eljárás folyamát nem akadályozza, sem pedig jogorvoslatra indokul nem szolgálhat; különben is a meg nem jelentek részére kinevezett ügygondnok kötelessége az igénylők érdekeit kellőkép megvédeni. íí. Az arányosítás tárgyát képező reviudikált havasok részesedési arányának az 1864. évbeli visszabocsátás előtti sorsa. Minthogy az arányosítás tárgyát képező revindikált havasok csak 1864-ben (udvari rendelet) bocsáttattak vissza a közbirtokosok birtokába, az az előtti időben tehát az ahhoz való igények eladás tárgyát nem képezhették, de az örökös sem elégíthette ki a tekintetben örököstársát készpénzzel, mert az emiitett arányosítás tárgyát képező közös és osztatlan ingatlanok 1864 előtt még közbirtokossági és olyan vagyont nem képeztek, melyeknél a jutalékok pénzbeli értéke megállapítható lett volna. lü. Az arányosítás tárgyát képező ingatlanok nem tárgyai az úrbéri elkülönítésnek s így ha egy szerződésben az úrbéri romi jbiróságnál jegyzői áll dec. 21 (282). — A kassai tszéknél birói áll. dec. 25 (283). — A szászkabányai jbiróságnál albirói áll. dec. 22 (283). — A felsővizközi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 23 (284). — A tiszafüredi jbiróságnál albirói áll. dec. 23 (284). — A gyulafehérvári ügyészségnél kir. ügyészi áll dec. 23 (284). - A técsői jbiróságnál ideglenes jegyzői áll. dec 25 (285). — A szekszárdi tszéknél aljegyzői áll. dec. 27 (286) — A fogarási jbiróságnál aljegyzői áll dec. B7 (286). — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. dec. 28 (287). — A nagykanizsai tszéknél aljegyzői áll. dec. 28 (287). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Kecskemét Gy. B. Lakos-Prikkel érk. 11,661/906. sz. a. ca. MkSxí ~ ^-•Bar.gó. érk. 12,104/905 sz. a, - Kiss-Szekér érk. Il,060;906s2.a.dec.ohh. - Szepesváralja H. S. 2.142/905 (a levelezőlapon elmosódott a szám) dec. 11 rhh. rmv. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. PALLAS RÉ6ZVÉNVTÁH6A8ÁG NYOMDÁM BUDAPEST V., Rudolf-rakp; rt 3.