A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 37. szám - Az ellenállás joga [1. r.] - A házi fegyelem joga [2. r.]

ügyészi megkülönböztetés is; helyébe aegyes biró» és «ügyész» elnevezés tétetik. A kir. Ítélőtábláknál és a kir. Kúriánál az elnöki titkári állás fentartatik. Kinevezhető arra az a kir. törvényszéki, egyes biró vagy ügyész, aki e minőségében már legalább négy évet eltöltött. Az elnöki titkári állás nem pályázat utján töltetik be. Rangja a törvényszéki bíróéval, illetőleg az egyes bíróéval és az ügyészével egyenlő. A kir. ügyészt, az illetékes főügyész meghallgatása után, az igazságügyiminiszter más ügyészséghez helyezheti át, vagy pedig tőle az ügyészi megbízást megvonhatja és kir. törvényszéki vagy egyes biróvá kineveztetése iránt indézkedhetik. Az áthelyezett, vagy kir. biróvá nevezett kir. ügyész költözködési költséget igényelhet. A kir. itélőtáblabirói és az ezzel egyenrangú kir. főügyészhelyettesi állások szintén pályázat utján töltetnek be. Kinevezhető az az elsőfokú biró, vagy kir. ügyész, aki e minőségében 8 évet már betöltött. Továbbá az az ügyvéd, aki e minőségében 14 évet már eltöltött. Ezeknek az alapfizetése 7,000 koronánál kevesebb nem lehet. A kir. kúriai birók, a kir. főügyészek, a koronaügyészi helyettesek és a kir. táblai tanácselnökök a kir. ítélőtáblai bírák, a kir. főügyészi helyettesek és az ügyvédek közül neveztetnek ki. A kinevezéshez kir. táblai bírónál és főügyészi helyettesnél e minőségben eltöltött öt esztendő, ügyvédnél e minőségben eltöltött 19 esztendő szükséges. Ha az ügyvéd előzőleg törvényszéki jegyző, vagy ennél magasabb rangú biró vagy ügyész volt már, az e minőségében eltöltött idő a 19 évbe számíttatik. Az egyenrangú birák hasonrangu ügyészi, illetőleg elnöki állásra és megfordítva, minden további feltétel nélkül kinevezhetők. A kir. kúriai birói állások s az ezekkel egyenlő rangú ügyészi vagy kir. táblai tanácselnöki, valamint az ezeknél magasabb állások nem pályázat utján töltetnek be. Az igazságügyminiszternek indokolt esetben joga van a kir. főügyészi helyettest és a kir. főügyészt máshová hason állásba áthelyezni, vagy ezektől, ugy a koronaügyészhelyettestől mint a koronaügyésztől az ügyészi megbizást megvonni és az illetőnek hasonrangu birói vagy elnöki állásra kineveztetése iránt O Felségénél javaslatot tenni. Ilyen esetben az illetőnek az esetleges költözködési költség megtérítendő. A kir. kúriai birák, kir. táblai tanácselnökök és főügyé ezek, valamint a koronaügyészhelyettesek alapfizetése 10,000 korona. A budapesti kir. törvényszékek elnökei a kir. Kúria bíráival hasonranguak s ugyanazt az alapfizetést húzzák, mint azok. A kir. törvényszéki elnöki állások nem pályázat utján töltetnek be. Azonban kineveztetésükhöz birói vagy ügyészi, illetőleg ügyvédi állásban eltöltött ugyanannyi idő szükséges, amennyi más hasonrangu birói vagy ügyészi álláshoz. Azok a törvényszéki birák, vagy egyes birák, továbbá kir. ügyészek, akik e minőségükben tizenkét évet már eltöltöttek, amennyiben képességüknek kiváló jelét adták, helyeiken kir. itélőtáblabirói, — illetőleg kir. főügyészhelyettesi cimet és jelleget kaphatnak s az ekkép kinevezettek a rendes kir. táblabiróval, vagy főügyészhelyettessel mindenben egyenrangúak. Hasonlókép azoknak a kir. táblai bíráknak és vidéki törvényszéki elnököknek, valamint kir. főügyészi helyetteseknek, akik 10 év óta azok, a már jelzett feltétel mellett a kir. kúriai biró, illetőleg kir. főügyész címe és jellege adható. Az ekkép kinevezettek a kir. kúriai és hasonrangu bírákkal s ügyészekkel egyenlő rangúak. Az igazságügyminisztériumba beosztott jegyzők, birák és ügyészek előléptetés tekintetében hasonló elbánás alá esnek, mint a többi jegyző, biró vagy ügyész. (Folyt, köv.) A házi fegyelem joga. Irta SZILÁGYI ARTÚR KÁROLY dr., budapesti ügyvéd. X11A gyámtörvény 10. §. a szülőknek fegyelmi hatalmat ad gyermekeik fölött. E jog őket a nevelés érdekében illeti meg és csak a kiskorú egészségére ártalmatlan módon gyakorolható. A Tervezet szerint a fegyelmi jog, a szülőknek a gyermek személyére vonatkozó jogai (nevelés, gondozás, fegyelmi jog) közzé tartozik. A szülő a 273. §. szerint a gyermeket a nevelés jogánál fogva megfelelő, de csak az egészségre ártalmatlan módon gyakorolható házi fegyelem alkalmazásával szoríthatja engedelmességre. A 395. §. szerint a gyámnak ugyanoly házi fegyelmi joga van gyámoltja felett, mint a szülőnek gyermeke felett. Az osztrák ptkv. 145. §-a szerint szülők a családi köteléken belül erkölcstelen, engedetlen, vagy a házi rendet zavaró gyermekeiket nem túlzott és egészségükre ártalmatlan módon fenyíthetik. Miután a fegyelmi hatalom a nevelési jog eszköze, megilleti mindazokat, kik gyermekeket nevelni tartoznak. így a gyámot, a tanítót, a nevelő és tápszülőket, a nevelési és javítóintézetek igazgatóit, valamint a tanonccal szemben a munkaadót, mestert. Törvényben ez kimondva nincs, legfeljebb a kih. btkv. 64. §-ából lehet némi következtetést vonnunk, mert ez a szülők, gyámok, gondnokok vagy felügyelők által alkalmazandó házi fegyelem rendszabályairólbeszél. TÁRCA. / - it"1 <• -—-J\_ Az ellenállás joga.*) yC — AJog eredeti tárcája.— A magyar közjog keretébe megfelelően beleilleszkedik a törvények iránti engedelmesség kötelezettsége, amire utal többek közt az 1548. évi XIV. t.-c. is, melynek lényegét azután Kossuth Lajos ily keretbe toglalja : «A nemzet, mely maga magának hoz törvényt, de annak engedelmeskedik, ugy van vele, mintha öngyilkos kezekkel irt volna keserű satyrát önmagára. A törvény iránti tiszteletlenség Pandára szelencéjéhez hasonlít, melyből a rossznak felszámithatlan serege özönlik ki. A polgári szabadság abban áll, hogy önkénynek nem, hanem a mi hozzájárulásunkkal alkotott törvénynek igenis engedelmeskedni tartozunk; szabad ember tehát szereti a kormánynak törvényszerű erejét, mert ettől várja jogainak, ettől azon szabadságának oltalmát' mely a nemzet törvényei szerinti engedelmességgel ugyanazonos. *) Összeállítva Horváth János dr., egyet m. tanár 1905. márc. havában ily cimen tartott előadási sorozatából : «A végrehajtó hatalom szervezete és az alkotmány biztosítékai.» Kisérő levelében a tudós szerző ezeket irja nekünk : Jegyzeteim nagy számából van ez összeállítva s e théma eddig jogirodalmunkban sem méltatva, sem tárgyalva nem volt, — fjedig léte^ zik és igen súlyos nyomatékkal esik a történelem mérlegébe ~ hogy mennyire, magam sem hittem, mikor ezt elmondottam, — hogy menynyire nagy igazság ez Épp ezért a jövő félévben ujbó! tanítás tárgyává teszem az alkotmányi biztositékokat. Itt az alkotmány nyújtotta legszigorúbb eszközök alkalmazása is igazolva van, sőt azoknak alkalmazását is az alkotmányos szabadság érdeke kívánja meg. Mert mi legyen szent, hahogy a törvény nem szent ? Simonides ama háromszáz spártainak, kiknek halála a Thermopylákat szent tőiddé tevé, dicsőségére nem tudott szebbet mondani, mint azt: «hogy a hon törvényeinek engedelmeskedtek.)) És helyesen, mert ez a legelső polgári erény. Uraim! aki törvényt nem ural, az vagy előbbutóbb anarchiába vész el, vagy mást uraland. Pedig csak a törvény uralma nem nyom. Minden más járom. Ez szabadság!!!)) («Pesti Hirlap» 1842. dec. 15.) A törvények tiszteletének kötelezettsége azonban épp a magyar közjog egészében nemcsak a nemzetre, hanem — mint Werbőczy tanítja — az uralkodóra, az államhatalomra is kötelező. (A régi angol alkotmányos fogalom ezt ó-francia nyelven így fejezi ki: «La ley est le plus beau inhéritance que le roy ad; car par la ley il mérne et tout ses sujets sont rulées, et si la ley ne fűit, nul roi, et nul inhéritance sera.») Az államhatalomnak már fogalmából kiindulólag is joga van, sőt kötelessége, hogy a törvényeknek tiszteletet és érvényt szerezzen, ha a jogosulatlanul adott esetben tagadásba vétetnék, még kényszereszközöket is alkalmazhat e célra az alkotmányos élet követelményei szemmeltartásával. Ezzel szemben állítva is azonban, az állampolgári engedelmesség még nem jelent szolgai megalázkodást, csak engedelmességet, — ellenkezőleg, joguk van a honpolgároknak, ha bárminemű jogaikat sértettnek vélik, az alkotmány nyújtotta minden biztosítékokkal védeni. Különösen nagy fontosságú e jog akkor, ha az államhatalom (ha még a törvényes államhatalom is) alkotmányosan