A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 6. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [5. r.]

A J ság, hogy az előző tárgyalás óta a régi tjkvbpl uj tjkvi számok keletkeztek, melyekben foglalt ingatlanok azonban már átadás és illetékezés tárgyát képezték s a bekebelezés ennélfogva ezekre is kiterjesztendő. A tkvi hatóságnak van már utasítása arra nézve, hogy a végzésben a parcellák helyrajzi számok szerint felsoroltassanak, ami igen üdvös intézkedés, bár sok darabból álló birtoktesteknél nagy munkatöbbletet okoz. Ugyanezen munkatöbbletet a kir. közjegyzőre és a hagyatéki bíróságra is róni felesleges, azonban szükséges a tárgyalási jkvek vezetése tekintetében az A és B sorszámok szerinti felsorolást kötelezővé tenni, mi az általa elérni kivánt cél tekintetében ugyanannyi eredménynyel jár, s ép ugy megjelöli, hogy hány darab parcella képezte tárgyalás és átadás tárgyát. Kivétel csak ott van, hol egy sorszám alatt a tjkvbe több helyrajzi szám foglaltatik, mely esetben szükséges a helyrajzi számok külön felsorolása. A tkvi hatóságok tehát utasitandók lennének, hogy a tárgyalás napja óta, mikor a kir. közjegyzőnek utolsó alkalma volt meggyőződni arról, hogy a leltár és a tkvi állapot összevágnak-e, lejegyzés folytán keletkezett uj tjkönyvekben is foganatosítsák az örökhagyóra vonatkozó rendelkezéseket, mivel természetszerűleg az ezekben foglalt ingatlanok is átadás tárgyát képezték, bár azok felsorolása az átadó végzésben még nem is volt lehetséges. A hagyatéki bíróságok utasitandók lennének, mivel e tekintetben nagyon eltérő a gyakorlat, hogy az átadó végzésben jelezzék a tárgyalási jkv keltének napját s az ingatlanokat a tárgyalási jkv és tkvi kivonat alapján A) és B) sorszámok szerint irják körül. Az örökösödési eljárás keretében a tárgyalási jkv vezetésére nézve elrendelendő lenne az ingatlanok részletes megjelölése, olyképen, hogy a tjkv száma, a birtoklapi sorszámok és a tulajdonos bevezetési sorszáma is előadassék, mely utóbbi körülmény a névazonosságnál igen fontos lehet a személycsere elkerülése végett. A hagyatéki eljáráson kívül a tkvi kérvények elintézésekor is előfordulhat oly eset, mint fentebb emiitettem. A szerződésben felsoroltatik az átruházás tárgya, pl. <tas X—i 3. sz. tjkvben 1 -10. sorszámok alatt felvett külsőségből B 4. alatt eladó nevén álló illetőség.-/) Eszerint azon 3-ik számú tjkvben felvett összes parcellákbeli illetőség képezte átruházás tárgyát. A bekebelezési kérvényben vevő kéri a tkvi hatóságot, hogy eladónak a 3-ik száma tjkvben felvett birtokilletőségére a tulajdonjogot vevő javára a csatolt adásvevési szerződés alapján kebeleztesse be. Megtörténhetik, hogy midőn ezen kérvény a tkvi hatóbocsánatot kért, e közben maga magát három ízben száján ütötte s egy vasárnapon át a kalodában ült, miközben a városi szolga az elitélt megbüntetését a városban hirdette. Az istenkáromlást igen szigorúan büntették. A családfőnek, gyermekeire s cselédjeire kellett ügyelnie, hogy ne káromkodjanak, s ha az illető a családfő intő szavára nem hajtott s ez a hatóságnak be nem jelentette, ő maga lett megbüntetve. Az istenkáromlók rendszerint egy pár vasárnapon át az isteni tisztelet tartama alatt a templom udvarán felállított kalodában lettek elzárra. De ennél sokkal szigorúbb büntetéseket is szabtak a visszaeső istenkáromlókra. 10. Fische (hideg vizbe való mártás, mezítelenül, nézők előtt). 11. Füsse und Hánde brechen. 12. Hande abhauen. 13. Galgen (akasztás). 14. Strang (akasztás). Az akasztást a legmeggyalázóbb büntetésnek tekintették s hogy az emberek a bitót nemcsak a meggyalázás helyének, hanem a megtorló igazságszolgáltatás eszközének is tekintsék, az akasztófát nyilvánosan és ünnepélyességgel egybekötve állították fel, illetve készítették. A céhek dobszó mellett zászlókkal vonultak ki s a kifaragandó bitón az első vágást a városi tanácsnak egy kiküldött tagja tette. tű. Geldstrafe (pénzbüntetés). Az isteni tisztelet tartama alatt korcsmákban, de még magánházakban sem volt szabad szeszes italokat kimérni. Ezt a drabantok (rendőrség) ellenőrizték. 1577-ben Körmöcbányán a korcsmáros és vendégeire lü—10 irtnyi bírságot mértek és minden vendég ezen felül még egyszer annyit fizetett, amennyi árát megivott. 16. Glühende Zangen (izzó harapófogó.) Ezt a büntetést a kerékbetörés előtt mint súlyosbítást alkalmazták, a bakó ugyanis izzó fogóval csipkedte az elitéltet. O G 43 sághoz érkezik, már eladó neve nemcsak a 3-ik számú tjkvben létezik, hanem időközi lejegyzések folytán van még pl. 2 parcella a 422. sz., 3. parcella a 423. sz. újonnan nyitott tjkvekben s az eredeti 3-ik sz. tjkvben már csak az 1 — 3., 7. és 10. sorszámú parcellák foglaltatnak. Jóllehet a kérvényhez csak a 3-jk számú tjkv említtetik, de mert az átíratást a csatolt szerződés alapján annak értelmében kérik és a szerződésben legalább sorszámok szerint fel vannak sorolva az ingatlanok, miből kitűnik, hogy a vevő 10 parcellát vett meg. a bekebelezés hivatalból kiterjesztendő a lejegyzés folytán keletkezett 422. és 423. sz. tjkvekbeli illetőségekre is, bár ezen tjkvek átírása nem kérettetett, mert a vevő ezek időközi keletkezésé ről nem szerzett tudomást. Az időközi lejegyzések tehát, melyek a szerződés keltétől keletkeztek, itt is hivatalból figyelembe veendők lennének. ^— X

A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban. Irta DIÓSZEGI GYŐZŐ dr., borosjenői kir. albiró. (Folytatás.)*) A jogi oktatásügy javításának továbbá hatalmas eszköze a helyes tanulmányi és vizsgarend létesítése. A tanulmányi és vizsgarend különböző, de egymással szorosan összefüggő dolgok, ugy hogy egyiket a másikra tekintet nélkül helyesen szabályozni nem lehet. A vizsgarend reformja maga után vonja a tanulmányi rend reformját is, mert természetes, hogy amely tárgyakból egyik vagy másik alapvizsgán vizsgázni kell, azt a tárgyat lehetőleg a vizsgát közvetlenül megelőző évfolyamon kell hallgatni is. Az elméleti jog- és államtudományi államvizsgáról és jogi oktatásról 1902. évben közzé tett miniszteri előadói tervezet uj tanulmányi és vizsgarendet helyez kilátásba, de a jogi oktatásról és jogi vizsgákról szóló törvénytervezettől különállóan, rendeleti uton kivánja a tanulmányi és vizsgarendet szabályozni. Szerény nézetem szerint, ha nem is az egész tanulmányi és vizsgarendet, de legalább annak főbb elveit törvénybe kellene iktatni, mely törvény a jogi oktatás egész mezejét felölelné, hogy valahára egységes és némileg állandó szabályozás alá vegyük a jogi oktatás ügyét, mert a rendeleti uton való szabályozás hézagos és ideiglenes szokott lenni. Már pedig kívánatos volna, hogy a folytonos toldozgatásnak és ingadozásnak egészen vége legyen. De lássuk azokat a főbb szempontokat, melyeket az uj tanulmányi és vizsgarendnek szerény nézetem szerint feltétlenül figyelembe kell vennie. E *) Előző közlemény az 5. számban. 17. Haare absehneiden. 18. Zopfe absehneiden. A hajnak vagy szakálnak kitépését a testcsonkitás egy nemének tekintették. 11). Kettenstrafen (keresztbe láncolás, mely alkalommal a bűnös jobb kezét bal lábával és bal kezét jobb lábával szorosan összekapcsolták). 20. Kirchenstrafen (az ekklezsia megkövetése, a templomban történt, rendesen vasárnap délelőtt, sokak jelenlétében, még pedig szőrruhában, mezítláb és hamus fejjel). 21. Kopf aufstecken (a bűnösnek fejét elül, álla alá tett hegyes fával fölpeckelték). 22. Lasterstein (pellengér, — rendesen kőoszlop, — a bűnöst hátrafacsart kezeivel és lábaival oda kötötték). 23. Prügel-Strafen. 24. Schilling. 25. Stroh-Kránze. Ezekre vonatkozóan annyit constatálhattam, hogy a paráználkodó leányt fején sza'makoszoruval, dobszó mellett mutogatták a városban. Egy másik esetben egy paráználkodó párt nyilvánosan karóhoz kötötték ki, szalmakoszoruval megkoszorúzták s nyilvános megvesszőztetéssel sújtották és végre a városból kiutasították. Itt megjegyzem még, hogy Körmöcbánya városi hatósága 1676-ban elrendelte, hogy felnő.t leányoknak nem szabad csipkeverés^el foglalkozni, mert — amint mondja a rendelet — ilyen könnyű munka mellet csak paráználkodnak; ellenben kötelességükké tétetett, hogy szolgála ba áljának. A rendőri szabályzat szerint Körmöcbánya polgárainak élet- és vagyonvesztés terhe alatt tiltva volt csavargóknak és paráználkodóknak szállást adni. Szigorúan üldözték a játékosokat is. Egy 1646-ból eredő pénztári könyvnek a boritékára reá ragasztva találtam £&