A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 52. szám - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése [1881:LX. t.-c. 168. §. 6. r.]

Í38 A JOG há a munkálat már meghitclesittctett, az összes birtokosság ellen van jogigénye és csak annak van a működő mérnök ellen. Kir, törvényszék: D. község tagositási ügyében P. M. részére 206 K. Cili fillér kártalanítási összeg a D. község birtokrendezési alap ellenében megállapíttatik s ezen alapból rendeltetik kifizettetni, azonban K. A. működő mérnök köteleztetik a birtokrendezési alapnak a nevezett összeget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni, illetve amennyiben még járandósága lenne bent, tűrni, hogy abból a fenti összeg az alap javára visszatartassék. indokok: Meg van állapítva, hogy P. M. a birtokából kevesebbet kapván, 206 K. 66 fill. értékű károsodást szenvedett. Tekintettel azonban arra, hogy azon körülmény, miszerint a munkálat ily hiányos állapotban is meghitelesittetett, a működő mérnök hatáskörén kívül bírói intézkedéssel történt, a megkárosításból folyólag a károsult fél és m. mérnök között jogviszony nem létesült, miből folyólag a károsult kártérítési igényét nem a működő mérnök, hanem az összes birtokosság ellen jogosult érvényesíteni, mint amely a hitelesítést ekként befejező birói határozatban megnyugodott. Miért is a kártérítési összeg a birtokrendezési alap ellenében volt megállapítandó. Hogy a birtokrendezési alapnak most már előállott károsodását K. A. működő mérnök ezen minőségében elkövetett mulasztása okozta, az a hitelesitési jkvből s az előző iratokból megállapítható. Miután a működő mérnök figyelme már a hibaívben is felhívatott a hiba kijavítására és a hitelesítés is a m. mérnöknek csupán a hivatalos tárgyaláson történt azon kijelentése folytán tüzetett ki, hogy a hiba általa kiigazítva lett. így tehát a kárt a működő mérnök okozván, miután a felek a m. mérnöknek a kárösszeg megfizetésében való elmarasztalását kérték, ő annak megtérítésében marasztalandó volt. M. kir. tábla: A végzésnek azt a részét, amely K. A. mérnököt 206 K. 66 fill. kártalanítási összeg megfizetésére kötelezte, megváltoztatja s nevezett mérnököt a kár megtérítése kötelezettsége alól felmenti; mert: a P. M. részére kiosztott uj tagbirtokból hiányzó terület a P27. sz. birtokivben foglalt uj illetmény pótlására fordíttatott a szakértői vélemény szerint; holott az a hiányzott pótlás az összes birtokosoktól lett voliia birtokarányban levonandó. Minthogy pedig a birtokosok az ellen, hogy a hiányzó becsterület pénzben kárpótoltassék, ellenvetést nem tettek s így a kiosztási munkálatok hitelesítése ellen sem tiltakoztak ; ama körülmény, hogy a m. mérnök nem lett az összes kiosztási muukálatok helyesbítésére utasítva, az összes birtokosok akaratának tudható be, mire való figyelemmel a m. mérnök a kárpótlásul megállapított összeg megtérítésére indokoltan kötelczhetőnek nem találta. Kir. Kúria: A másodbiróság végzésének megváltoztasával az elsőbiróság végzésének a K. A. m. mérnököt a birtokrendezési alap javára marasztaló része hagyatik helyben az abban felhozott vonatkozó indokok alapján. (Deési kir. tszék 2,665/904. Kolozsvári kir. it. tábla 3,685/904. Kúria 6/1905. sz. végzése.) 1892: XXIV, t.-c. IX. p. (1880: XLV. t.-c. 14. §.) Utasítás a 65. §-ftos. Sz. Gyula birtokrendező mérnök a csatáni tagositási ügyben többletmunkáért 1000 korona megállapítását és ennek az alapból való kiutalását kérte. Az elsőbiróság ezt megállapította és a birtokrendezési alapból kiutalta, mert: a kiosztási munkálatoknak mérnöki befejezésétől az uj birtoktagok birói számbaadásáig terjedő időközben a Szamofolyó mentén kiosztott uj birtoktagokban a szokatlan vizáradás sok oly földbeli károkat okoztak, hogy a kárt szenvedő birtokosok mikénti kártalanításának kérdése a birói számbaadáskor fel lett vetve s a külömbözet megállapítása céljából a működő mérnök utasítva lett a viz által elsodort területek ujrafelvételére s igy ezért a munkáért a kiutalt összeg megilleti. A H-od bíróság ezt az intézkedést helybenhagyta. A Kúria az I-ső és Il-od bírósági végzések megváltoztatásával Sz. Gyula m. mérnököt igényével elutasította, mert: el is tekintve attól, hogy ezen mérnök az igényelt pótdíj összegére vonatkozó költségjegyzékét csak 1904. V/6-án, tehát a két alsóbiróság határozatának meghozatala után terjesztette be és ekként feleknek alkalmuk sem volt arra nézve észrevételeiket megtenni, a végrehajtási eljárásról felvett jegyzőkönyvben és a hitelesítő mérnöknek a hitelesítésre vonatkozó szakvéleményében foglalt adatok igazolása szerint mindazok a munkálatok, amelyekre ama jegyzékben felszámított költségek vonatkoznak, a végrehajtás folyama alatt előterjesztett felszólamlások következtében eszközöltettek, ezek pedig az úrbéri utasítás szabályának megfelelő mérnöki szerződés 1. pontjában foglalt kötelezettségek keretén tul nem terjedvén, a felek előzetes meghallgatása nélkül is megállapítható, hogy azok a munkálatok, melyeknek költségei az előirányzatba külön be nem vétettek, és szabályszerűen be sem vétethettek, bár pótmunkálatok, oly többletmunka szempontja alá, melyért különös díj jár, nem vonhatók, azokért tehát külön díj a szerződés értelmében — melynek világos rendelkezése szerint hasonló pótdija zás kizárva van, — meg sem állapitható. (Kúria 53/1904. sz.) 1880: XLV. t.-c. 27. §. Erdők úrbéri elkülönítése iránti ügyben az, aki a részesedés megállapítása végett tartott tárgyaláson az illetmény megállapítása ellen észrevételt nem tett: hozott ítélet ide vonatkozó rendelkezése ellen felebbezésre nem jogosult. 987/1903. Erdők úrbéri elkülönítése iránti ügyben helybenhagyandó volt a másodbiróság ítélete azért is, mert a részesedés megállapítása végett megtartott tárgyaláson a jegyzőkönyv tanúsítása szerint B. L. jelen lévén, az ellen a megállapodás ellen, hogy M. N. jutalékának csupán felerésze és nem 3/i"e vétetett számításba a B. L. jogelődei javára, észrevételt nem tett, most már tehát az ítélet vonatkozó rendelkezései ellen alappal nem panaszkodhatik. (Kúria 1903. február 24-én 2/1903. urb. sz. a. kelt ítélete.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A sátoraljaújhelyi tszéknél Grósz Adolf helybeli lakos ellen, bej. jan. 26, fsz. febr. 18, csb. Ferenczy Sándor, tg. Garai Ármin dr. — A máramarosszigeti tszékné[ Salzberger Náthán helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 13, fsz. márc. 5, csb. Réczei Sándor dr., tg. Szaplonczay Zsigmond dr. — A veszprémi tszéknél Kupcsik Károly siófoki kereskedő ellen, bej febr. 4, fsz. febr. 15, csb Mislay Sándor dr, tg. Pogány Győző dr. — A nyitrai tszéknél Lipovniczky Pál helybeli tisztviselő ellen, bej. jan. 1. fsz. jan 4, csb. Névery Ignác tg. Leilei Jenő dr. — A zágrábi tszéknél Jurák M' dol stubicai cég ellen, bej. jan. 8, fsz. jan. 19, csb. Pavesics Pál, tg. Bradaska B. dr. — A debreceni tszéknél Kremer és Rubinstein tiszacsegei cég ellen, bej. jan. 28, fsz. febr. 18, csb. Üdényi Nándor dr., tg. Hegedűs Jenő dr. — A győri tszéknél Mautner Béla helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 7, fsz. febr. 14, csb. Zsitvay Géza dr., tg. Fischer Oszkár dr. — Az egri tszéknél if. Schwarcz Adolf helybeli cég ellen, bej. febr. 9, fsz. 18, csb. Bitskey Andor, tg. Galambos István dr. Pályázatok : A csornai jbiróságnál albirói áll. jan. 11 (298) — A gyöngyösi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 11 (298) -• A kecskeméti tszéknél birói áll. jan. 11 i298) — A hosszuaszói jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 11 (298) — A kassai kir. Ítélőtáblánál birói áll. jan. 11 (298) — Az aradi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 11 (298) — A balassagyarmati jbiróságnál birói áll. jan. 11 (298) — A bpesti keresk. és váltótszéknél aljegyzői áll. jan. 11 (2<J8) RAFFAY FERENC dr. MAGYAR MAGÁNJOGának II. kiadása, 2 kötetben. 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen kézikönyv. — Kapható a kiadónál : Sziklai Henriknél Eperjesen, valamint minden könyvkereskedésben. Önálló gyakorlattal biró ügyvédjelölt irodámban alkalmasást találhat. A tót nyelv némi ismerete kívánatos. Cim a kiadóhivatalban. Négyéves főv. és vidéki teljes gyakorlattal biró ügyvédjelölt, ki tótul is beszél, irodát keres 1907. febr. 1-től kezdve. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. c*LLtt aÉSZVEN* TÁR8ABÁ0 ;«YO'WDAJA BUDAPEST