A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 30. szám - A bírósági könyvtárak és az igazságügyi miniszter

220 A. JOG Ki rendeljen ingatlanra végrehajtást? — Felelet a Jog 22-ik számában közölt kérdésre. — A fenforgó esetben az egyenes adók módjára beszedendő követelésről (tanítói illetmény), vagyis közigazgatási végrehajtásról van szó. Ezen kérdés megoldásánál a közig, bizottságról szóló 1876. évi VI. t.-c. 24. §-a; a tanítók fizetésének rendezéséről szóló 1893: XXVI. t.-cikknek végrehajtása iránt a kultuszminiszter által 1894. márc. 2-án kiadott 1U,()00. sz. utasítás 15. §-a, végül a közadók kezeléséről szóló 1883:XLIV. t.-c. 77. §. utolsó bekezdése nyújt útmutatást. Nem idézem ezen t.-cikkek tartalmát egész terjedelmükben, mert erről a kérdést feltevő kartárs ur maga is meggyőződhetik, hanem utalok röviden a következőkre: Kétségtelen az, hogy a tanítói illetmény olyan követelést képez, amely az egyenes adók módjára szedendő be. Az ilyen követelés behajtásáról az 1883:XLIV. t.-c. intézkedik, még pedig az ingó végrehajtás tekintetében az 56—76. §§-okban; az ingatlanra vezetendő végrehajtásra nézve a 77. §-ban. Ennek utolsó bekezdése szerint: «azt, hogy a kielégítési végrehajtás az ingatlanokra vezetendő, esetről-esetre a trvhatóság közig, bizottsága végzésileg rendeli el és szabályszerű intézkedés végett az állam jogügyi képviselőjét megkeresi.» Az 1876: VI. t.-c. 24. t?-a szerint pedig: a közigazgatási bizottság a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében eljár az egyenes adók módjára beszedendő követelések behajtása körül. Jelen esetben az ingó-végrehajtás sikertelen maradt, ennélfogva az ingatlanokra terjesztendő az ki. Ezt pedig a törvhat. közig, bizottság rendeli el. A helyes eljárás nézetem szerint az, hogy panaszos fél a főszolgabíróhoz fordul (akár szóbelileg is) és kéri, hogy ez az összes iratokat a nemleges zálogolási jegyzőkönyvvel együtt terjeszsze fel a közig, bizottsághoz azzal, hogy ez az 1883: XLIV. t.-c. 77. §-a értelmében rendelje el, hogy a végrehajtás az ingatlanokra vezettessék. A főszolgabiró a felterjesztés előtt szerezze be a községi bizonyítványt arra nézve, hogy a végrehajtást szenvedettnek végrehajtás alá vonható ingó vagyona nincs (74,74( 1/890. sz. P. 0. min. rend.), hanem van neki az x számú telekkvben ingatlana, amelyre a végreh. elrendelhető lenne. A közig, bizottság ekkor meg fogja hozni a véghatározatot, melylyel a végrehajtást a 172 K. 32 f. és jár. erejéig a x tkvben foglalt ingatlanokra kiterjeszti és annak keresztülvitelével, az iratok kiadása mellett megbízza t. ügyészét™ aki ezen véghatározat csatolásával benyújtja az 1881: LX. t.-c. 2. §-a szerint illetékes járásbírósághoz a kielégítési végr. kérvényt. Az előadott módon panaszos tanitó követeléséhez fog jutni Kiss Emil dr., dárdai ügyvéd. > Irodalom. "V\HUJ» ; ^ j A Birák Lapja. Ez évi julus 15-től kezdve megszaporodott j a jogi lapqk száma. Az uj jogi lap «Birák Lapja* címet visel és egy kéthetenként megjelenő szakközlöny, amely a kir. bírák, ügyé- ] szek, bírósági és ügyészségi hivatalnokok személyi érdekeit képviseli. Előfizetési ára évi csekély 10 korona. Szerkesztője Gál Lajos bazini kir. aljárásbiró, ugyanaz, aki a jogi lapokban már pár év óta számos cikkben harcolt a titkos minősítés és más igazságügyi mizériák ellen. A lap a fővárosban jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal V., Báthory-utca 20. sz. Vegyesek Sajtóhiba-igazítás. i A hirlaplefoglalásról* cimü cikk első részében (1. A Jog 29. számát) a következő értelemzavaró sajtóhibák vannak. A második bekezdésben mert már helyett «most» már. A 4-ik bekezdésben szükségesnek ítéli helyett 'költségesnek*. Az utolsó bekezdésben: vi.á\ó panaszára helyett «parancsára» szedetett. Mindenre rákerül a sor, ha — hosszuéletü az ember. A m. kir. közigazgatási biróság özv. S. Árpádné budapesti lakos illetékügyét, amelyben a bpesti m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál terhére 1898. évi A. s. k. 18,074. t. szám alatt előirt 164 korona 75 fillér illeték ellen beadott feiebbezését a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság 1898. évi december 31-én 124,312. sz. alatt kelt végzésével elintézte, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1905, december 12-én vette tárgyalás alá s hozott benne ítéletet 16,665/905. p. sz. a. Üzletét egyedül folytató férjes nő, cégét oly módon köteles használni, hogy férjes női volta abban kifejezésre jusson. (A budapesti kir. itélő tábla 3,577 905. számú jogerős végzése.) P. R.-né szül. L. R. cégbejegyzés iránti ügyét az egri kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság által az 1905. évi október hó 28-ik napján 8,772. szám alatt hozott végzés ellen a cégbiztosnak az 19<>5 évi december hó 10-ik napján 10,380. sz. a. beadott felfolyamodása folytán az 1906- évi január hó 9-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja P. R.-né szül. L. R. lolyamodó azon kérelmének, hogy cége «P. R.> cég alatt bejegyeztessék, helyt nem ad, ennek folytán a kir. törvényszék már a foganatosított cégbejegyzésnek a cégjegyzékből leendő törlésére és ennek megfelelő további szabályszerű eljárásra utasítja. — Indokok: A kereskedelmi törvény 11. §-ához képest kereskedők, kik üzletüket egyedül folytatják, cégül saját polgári nevüket kötelesek használni, a cégvalódiság elvénél fogva pedig ez alatt csakis az a név érthető, melynek viselésére az illető kereskedő a polgári törvények szerint jogosított. Magánjogunk értelmében a nő házasságkötés folytán férjének nevét, cimét és polgári állását nyervén el, ebből a fentebb kifejtettekre való tekintettel következik, hogy a férjes nő, ha mintk ereskedő üzletét egyedül folytatja, a cégben férje nevét olyan módon köteles használni, hogy férjes nő volta abban kifejezésre jusson. Mert az üzletfelekre nem közömbös az, hogy a cégtulajdonos férfi-c vagy férjes nő, és a közönségnek az üzlettulajdonos kilétére és személyére vonatkozó félrevezetése csakis ugy kerülhető ki. Nem használhatja tehát a cégében férjének vezetéknevét és a maga születési utónevét, vagy annak éppen kezdőbetűjét, mert ezek egyike sem tekinthető az ő polgári nevének s nem is tünieti ki azt, hogy ő férjes nő, sőt az utóbbi azt sem, hogy a cégtulajdonos nem férfi, hanem nő. Ennélfogva tekintve, hogy a bejegyeztetni kért cégszöveg <P. R.» a cégtulajdonos P. R.-né szül. L. R. polgári nevét nem képezi, de nem juttatja kifejezésre azt sem, hogy a cégtulajdonos nő, még pedig férjes nő, nyilván helytelenül járt el az első biróság, midőn a cégbejegyzés iránt ily módon előterjeszlett kérelemnek helyt adott, miért is a cégbiztosnak közbetett felfolyamodása alapján az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A szelvényeken alapuló követelések hat esztendő alatt évülnek el. (A debreceni kir. törvényszék 1,811/906. sz. végzése). A kir. törvényszék a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak a 13,091/905. sz. végzés ellen beadott 23/906. K. sz. felfolyamodását ujabb előterjesztésnek tekinti és annak helyt ad és utasítja a részvénytársaság igazgatóságát, hogy 60 nap alatt az alapszabályok 45. §-át az 1881. évi XXXIII. t.-c. 40. §-ának megfelelőleg olyképpen módosítsa, hogy a szelvények elévülési ideje nem 5, hanem 6 évben állapittatik meg, és az ekképen módosított alapszabályoknak egy hiteles példányát ide mutassa be. (A debreceni kir. Ítélőtábla 1,571/906. számú jogerős végzése.) A k . . . takarékpénztár részvénytársaság cég bejegyzési ügyében, a debreceni kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság által az 1906. évi március hó 14-ik napján 1,811. sz. a. hozott végzést, a k... takarékpénztár részvénytársaságnak az 1906. évi március hó 28-ik napján 4,624. sz. a. beadott felfolyamodása folytán, az 1906. évi május hó 1-ső napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőfokú biróság végzését, a határidő megállapítására vonatkozó azzal a változtatással, hogy az alapszabályok 45. §-ának megfelelő módosítását a részvénytársaság legkésőbb az 1907. év folyamán tartandó rendes közgyűlésen tartozik eszközölni, helybenhagyja. Indokok: Az 1881. évi XXXIII. t.-c. 40. §-ában foglalt jogszabály szerint a szelvényeken alapuló követelések 6 év alatt évülnek el. Igaz ugyan, hogy ugyanezen törvényszakasz második bekezdése szerint ezen rendelkezés által azokon az intézkedéseken, melyek bizonyos magán értékpapírok szelvényeire nézve rövidebb elévülési időt állapítanak meg, változás nem történik Minthogy azonban az 1881. évi XXXIII. t.-c. 40. §-ának második bekezdésében jelzett intézkedésekre való utalás, eme rendelkezés helyes értelmezés szerint nem az alapszabályokban foglalt, hanem egyéb törvényes intézkedésekre vonatkozik, s minthogy nincs olyan törvényes intézkedése, amelynek alapján a részvényszelvények elévülési ideje 6 évnél rövidebb időben volna megállapítható és igy az elévülési idő meghatározásánál a fentebb idézett törvényszakasz rendelkezése az irányadó ; s végül minthogy az alapszabályoknak a fenti törvényes rendelkezésbe ütköző az az intézkedése, amely szerint az osztalék elévülését 5 évben határozta meg, joghatálylyal nem bir ; ugyanazért helyesen rendelkezett az elsőfokú biróság akként, hogy a részvénytársaságot az alapszabályok vonatkozó szakaszának megfelelő módosítására utasította, miért is neheztelt végzését helyben kellett hagyni. Az alapszabályok módosítására kiszabott határidőt illetőleg az elsőfokú biróság végzését azért kellett megváltoztatni s a részvénytársaságnak erre vonatkozó kötelezettségét legkésőbb az 1907. évfolyamán tartandó rendes közgyűlésére fentartani, mert a szóban forgó alapszabálymódositás nem olyan természetű, hogy annak foganatosítása a legközelebb megtartandó rendes közgyűlésre elhalasztható nem volna, minélfogva e célból rendkívüli közgyűlés összehívása szükségtelennek jelentkezik. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. . Eperjes H. Gy. dr. Antolyik-Rosenfeld ért 5F95/906. sz. a. ea. Adám, n. e. — Jászapáti V. S. dr. Jászalsószentgyőrgyi tp.— Ernst nem érk. — Miskolc G. S. dr. Levél ment. Mohács R. L. dr. Bosnyák—Borics érk. 7,.->98/905. sz. a. ea. Istvánffy. n. e — Males—Males érk 4,749/905 sz. a. ea. Balázsovits, n. e. — Hordósi—Debreczenyi érk. 3,o88,905. sz. a. ea, Damlovits, n. e. — Strack—Endresz érk. 4,276/906. sz. a. ea, Rőtth, n. e. — Somorja P. K. dr. Alapi—Török (5,294/905. ea. Weiss) nincs elintézve, a többi sincs. RíiZVÍWYTARHAJWO NYCMÍOÁJA BUDAPETFEX-