A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 16. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [2. r.]

64 A JOG öt váltójogi kötelezettség nem terheli, miért is a II. r. alperes kifogásainak helyt adva a sommás végzésnek ezen alperesről intézkedő részét hatályon kivül helyezni és felperest vele szemben keresetével elutasítani kellett. Tekintve, hogy felperes a váltó kiállításakor 22-ik életévét már betöltötte, nős és az anyai üzletben üzletvezetőként működött, II. r. alperesről teljes jóhiszeműséggel hihette, hogy az már szenvedő váltóképességgel bir s ekként a váltó aláírásával maga a II. r. alperes adott okot a jelen perre : ezen körülményeknél fogva az 1868. évi LIV. t.-c. 251. §-ának -• bekezdése alapján a perköltségek kölcsönös megszüntetése indokolt, özv. B. A.-né II. r. alperes kifogásokkal nem élvén, a sommás végzésnek róla rendelkező része érintetlenül volt hagyandó. A pécsi kir. ítélőtábla (1904. okt. 25-én 2,230. p. sz. alatt) következőleg itélt: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: A váltótörvény 1. §-ának második bekezdése, s az ebben hivatkozott 1872: VIII. t.-c. 2. §-a helyébe lépett 1884: XVII. t.-c. 2. §-a szerint, a 18 életévüket betöltött kiskorúak csak atyjuk, illetőleg gyámjuk gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével űzhetnek önállóan ipart, s csak az ilyen 18 életévet meghaladott kiskorúak bírnak szenvedő váltóképességgel, ilyen beleegyezést pedig felperes sem a csatolt árvaszéki iratokkal, sem más módon nem igazolt. Minthogy pedig a csatolt •//• alatti családi értesítő és 3 '/• alatti árvaszéki végzés szerint II. r. alperes nagykorúságát csak 1902. évi jun. hó 28-án érte el, s így sem a kereseti váltó kibocsátása, sem elfogadása idejében szenvedő váltóképességgel nem bírt: a kir. törvényszék ítélete a per főtárgyára vonatkozó részében ezen, a perköltségekről intézkedő részében pedig vonatkozóan felhozott indokainál fogva volt helybenhagyandó. A m. kir. Kúria (1906. márc. 1-én 475. p. sz. alatt) következőleg ilélt: A másodbiróság ítélete felhozott és felhívott indokainál fogva helybenhagyatik. Bűnügyekben. Az nincs megállapítva, hogy vádlott az előző üzletek alkalmával kapott pénzt mint határozott rendelkezéssel reá bizott idegen dolgot vette át és a szerződésben sem foglaltatik oly értelmű kikötés, mely szerint a korábban átvett pénzből hasonló feltétel mellett maradt volna a vádlott kezén. Ily körülmények közt vádlottnak fennálló kötelezettsége csupán a magánjog körébe eső tartozásnak tekintendő, amelynek nem teljesítése miatt polgári peruton érvényesítendő keresetnek lehet helye. A m. kir. Kúria (1906. évi március hó 6-án 2,326 19Q6. B. sz. a.) sikkasztás büntette miatt vádolt B. Adolf elleni bűnügyben következőleg itélt: Mindkét alsófoku bíróság ítélete a B. P. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmisségi ok miatt a B. P. 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmissittetik és B. A. vádlott a B. P. 326. §. 1. pontja alapján a vád alól felmentetik. indokok: A kir. ítélőtábla másodfokú ítélete ellen, vádlott csatlakozásával a közvédő, fentartva a főtárgyaláson a B. P. 384. §. 9. pontjában meghatározott alaki okra fektetett perorvoslatát, a B. P. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. Az alsófoku bíróságok a vádlott és a sértett közt fenforgott jogvisszony meghatározásánál a Kiszetőn 1904. évi február hó 13-án kelt szerződést vették alapul és ennek nyomán, valamint ama fénynél fogva, hogy vádlott a szóban levő szerződés megkötése után a sértett D. cég részére baromfit nem szállított, vádlott terhére a sikkasztás tényálladékát megállapítottnak találták. Az 1904. évi febr. 13-án kelt szerződés szövege szerint kétségtelen, hogy e szerződés kötésekor vádlott a D. cégtől pénzt nem kapott, hanem korábbi üzletből maradt a vádlottnál 260 K. a D. cégtől. Ellenben az nincs megállapítva, hogy vádlott az előző üzletek alkalmával kapott pénzt mint határozott rendelkezéssel reá bizott idegen dolgot vette át és az 1904. évi február hó 13-án kelt szerződésben sem foglaltatik oly értelmű kikötés, mely szerint a korábban átvett pénzből 260 K. hasonló feltétel mellett maradt volna a vádlott kezén. Ily körülmények közt vádlottnak 260 koronára vonatkozóan a D. céggel szemben fennálló kötelezettsége, csupán a magánjog körébe eső tartozásnak tekintendő, amelynek nem teljesítése miatt polgári peruton érvényesítendő keresetnek lehet helye, de sikkasztás tényálladéka a vádlott terhére megállapítható nem lévén: ugyanazért a semmisségi panasznak hely adandó, mindkét alsófoku bíróság ítélete a jelen ítélet rendelkezésében felhívott törvényszakaszok értelmében megsemmissitendő és a törvénynek megfelelő ítélet hozandó volt. Ennek folytán a B. P. 384. §. 9. pontjára alapított semmisségi panasz tárgytalanná vált. A kir. törvényszék által valóknak elfogadott tényekből amelyekre a kir. Kúria határozatát a B. P. 437. §-ának első bekezdése szerint alapítani köteles, nem vonható le az a következtetés, hogy a vádlott olyan körülmények között szerezte meg a kérdésben forgó szenet, amelyekből gyaníthatta volna, hogy a szén lopás utján jutott az eladók kezéhez s ekként a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekményt nem képezvén, a kir. törvényszék ebben a kérdésben a büntető törvényeknek megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta. A m. kir. Kúria (1906. évi március hó 21-én 10,355/1905. B. sz. a.) orgazdaság vétsége miatt vádolt H. Dávid elleni bűnügyben következőleg itélt: ... . A semmisségi panasz alaposnak találtatvan, a kir. törvényszéknek másodfokú Ítélete a B. P. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmisségi okból a B. P. 437. i?-ának 3. bekezdése érteimébea egészen megsemmisíttetik és H. D. vádlott a vád alól a B. P. 326. §. 1. a) pontja alapján felmentetik, a bűnvádi költség pedig az államkincstár terhére utaltatik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokú Ítélete ellen a kihirdetéskor a vádlott és védője a B. P. 385. §. 1. a) pontja alapján azért jelentettek be semmisségi panaszokat, mert a vádlott ténykedése a K. B. tkv. 129. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás tényálladékát nem meriti ki és pedig a védelemre való tekintettel nyilvánvalóan azért, mert ahhoz, hogy vádlott a vasúti alkalmazottoktól szenet vásárolt, vádlottnak teljes joga voU s az arról kiállított szénutalványok vételében őt törvény nem gátolja. Ezek a semmisségi panaszok alaposnak találtattak, mert a kir. törvényszék által valóknak elfogadott, — az ítéletében felsorolt tényekből, amelyekre a kir. Kúria határozatát a B. P. 437. §-ának első bekezdése szerint alapítani köteles, nem vonható le az a következtetés, hogy a vádlott olyan körülmények között szerezte meg a kérdésben forgó szenet, amelyekből gyaníthatta volna, hogy a szén lopás utján jutott az eladók kezéhez, s ekként a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekményt nem képezvén, a kir. törvényszék ebben a kérdésben a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta. Ezeknélfogva tehát a kir. törvényszéknek másodfokú Ítéletét a rendelkező rész szerint megsemmisíteni és a vádlottat abból az okból, mert a terhére rott cselekmény nem bűncselekmény, a B. P. 326. §-ának 1-ső pontja alapján a vád alól felmenteni kellett. A bűnvádi költség iránti intézkedés a B. P. 482. §-án alapszik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A soproni tszéknél Sterlik János kapuvári szatócs ellen, bej. jan. 7, fsz. jun. 25, csb. Hurráig Béla, tg. Saly Dezső dr. — A rimaszombati tszéknél Steiner Salamon helybeli cég ellen, bej. jun. 11, fsz. jul. 2, csb. Fodor Zoltán, tg. Cziner Miksa dr. — A zomboii tszéknél Raab Lajos szabadkai lakos ellen, bej. máj. 18, fsz. 15. csb. Pallai Zoltán dr., tg. Guttmann Zsigmond dr. — A dési tszéknél Esztegár Tódor szamosujvári kereskedő ellen, bej. jul. 10, fsz. aug. 17, csb. Ákontez János dr., tg. László Márton dr. — A veszprémi tszéknél Lőwenstein Bernát utóda helybeli cég ellen, bej. máj. 22, fsz. máj. 30, csb. Misley Sándor dr., tg. Spitzer József dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Leon és Oláh helybeli cég ellen, bej. máj. 14, fsz. jun. 13, csb. Fertsek Gyula dr., tg. ifj. Környei Ede dr. — A bpesti keresk. és váítótszéknél Steiner József helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 14, fsz. jun. 13, csb. Fodor Zoltán, tg. Cziner Miksa dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Strausz Mór ellen, bej. máj. 12, fsz. jun. 7, csb. Nitsche Győző dr., tg. Kövér Soma dr. — A budapesti kir. tszéknél Lipovicz Zsigmond helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 14, fsz. jul. 6. csb. Bothos Gyula dr., tg. Nagy Emil dr. — A szatmárnémeti tszéknél Vajda Mihály helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 28, fsz. jun. 13, csb. Horváth Benő dr., tg. Sehőnpflug Jenő dr. — Az erzsébetvárosi tszéknél Lőfi Endre hagyatéka ellen, bej. máj. 16, fsz. máj. 23, csb. Kusztrich János, tg. Kootz Károly dr. Pályázatok: Az ilosvai jbiróságnál albirói áll. ápr. 29 (87) — A hátszegi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 29 (88.) — Az ungvári jbiróságnál bírói áll. máj. 4 (91) Kúriai és táblai értesítések, Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét fontosán közöljék velünk. Máskéfif azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Szepesváralja H. S. Schmidt József és tsai (Kozma Lajos és tsai 6,844 kor. eperjesi tszéktől ?) — Eperjes vk. érk. 906/905. sz. a. ea Somogyi 19C6. jan. 30. rhh. rmv. — 2,142/1)05. n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Egyévi gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris, május elsejétől ügyvédi irodában állandó alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. IVlost jelent meg: A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet, magántanár és jogakad r. tanár. Második javított és bővített kiadás. 2 kötet (1140 oldal). Ára 16 korona. Ügyvédeknek, biráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetlen. Minden hazai könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén bérmentve küldi alulirt kiadó : Révai Samu (Sziklai Henrik) EPERJESEN. ALLAfi RE8ZVENV A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. y., Rudü'f-rakpai t 3. NVOVOÁJA BUDAPEST