A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 14. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [5. r.]

56 A JOG az adott esetben a beszámítást a csődtörvény 39. §-ának 1. pontja kizárná, semmi alapja nincs, az a körülmény pedig, hegy alperes nem lévén tisztában az iránt, hogy a nála befizetett 5,000 koronát a «B. & Comp.» cég a közadós cég zilált viszonyai és csödbejutása folytán nem fogja-e tőle visszakövetelni ezt az 5,000 K.-t, a közadós cég folyószámláján ennek javára nem irta, a beszámítási jog gyakorlása szempontjából azért közömbös, mert ezzel közadós cég helyzetén változás nem történt, amennyiben ezen összeg közadós javára írásának eredménye az lett volna, hogy alperesnek fennálló és a csődben valódinak elismert követelése, vagyis a közadós tartozása ezzel az összeggel kevesebb lett volna, a beszámítási jog gyakorlásával pedig alperes ugyancsak ehhez az eredményhez jutott. A m. kir. Kúria (1906. február 1-én 881/1904. v. sz. a.) következőleg itélt: Mindkét alsóbiróság ítélete megváJtoztattatik és alperes feltétlenül köteleztetik, hogy felperesnek 5,000 K. tőkét, ezután 1902. évi január hó 28-ik napjától számítandó 5%-os kamatot, •25U K. per- és 146 K. 60 fiil. két rendbeli felebbezési költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen. Alperes beszámítási kifogásával elutasittatik. Indokok: Az alsóbiróságok ítéleteiknek vonatkozó indokainál fogva helyesen állapították meg, hogy a «B. & Comp.» genfi cég, mint az utóbb csödbejutott felperes részvénytársaság egyik részvényese, e minőségében a felperes részvénytársaság részére feltétlenül leendő kiszolgáltatás céljából alpereshez 5,000 K. összeget küldött, mint 100 drb. összesen 20,0. 0 K. névértékű részvényeinek kifizetendő 25°/o-át. Nem vitás az sem, hogy alperes a fentebbi rendeltetéssel hozzá küldött 5,000 K-t felperes részvénytársaság részére ki nem szolgáltatta, hanem azt magánál visszatartotta abból a célból, hogy azt az időközben csődbejutott felperes cég ellen fennálló és a felszámolási tárgyaláson elismert 38,000 koronás követelésébe beszámíthassa. Ennek a beszámítási kifogásnak azonban nem volt hely adható és alperest a beismerten nála levő 5,000 K. tőkének és annak az 1902. évi január 28-ik napjától, mint a kézhez vétel időpontjától számítandó 5°'o-os késedelmi kamatának felperes részére feltétlenül való fizetésére kellett kötelezni, mert a C's. T. 38. §-a nem általánosságban és feltétlenül engedi meg a beszámítást, hanem csak arra az esetre, ha a csődhitelező a fennálló törvények szerint beszámítással élhet. Minthogy pedig a peres felek között fennálló jogviszony kereskedelmi, kétségtelen, hogy az a perdöntő kérdés, hogy van-e vagy nincs helye beszámításnak a kereskedelmi törvény szerint bírálandó el. A K. T. 86. §-ában foglalt speciális esetre vonatkozó rendelkezésen kivül a kereskedelmi törvény nem tartalmaz a beszámítási jogra intézkedést, de a hivatkozott szakaszban foglalt intézkedésből és abból, hogy a beszámítást ki nem zárja, következik, hogy a kereskedelmi ügyletekből származó követelések beszámíthatók. A fennforgó esetben azonban a kereset tárgyát a csődbejutott felperes részvénytársaság részvénye névértékének be nem fizetett része képezi, amelyre nézve pedig a K. T. 147., 153., 159., 165., 168., 169., 171., 173., 204. és 209. §-ának egybevetéséből kétségtelen, hogy az nemcsak a felperes részvénytársaság fennállásának létfeltételét, de a társaság által a vele szerződők részére bármikor előállítandó alapvagyont képez és annak a társaság részére leendő lefizetésére a részvényest már a törvénynél fogva egyenes és feltétlen kötelezettség terheli, vagyis oly kötelezettség, hogy azt szükség esetén minden levonás nélkül a társaságnak befizetni köteles és annak a törvény által megállapított ezen kivételes jogi természetéből következik, hogy a részvényest a nála kint levő alaptőkével szemben beszámítási jog csődön kivül nem illetvén, a csődtörvény 38. §-a értelmében beszámítással a csődben nem élhet. Minthogy pedig alperes a «B. & Comp.» részvényes jogán lépett fel a felperes részvénytársaság ellenében fennálló követelésének beszámítása iránt, holott a kifejtettek értelmében a beszámítás a nevezett céget, mint részvényest sem illette meg : alperest beszámítási igényével mint alaptalannal elutasítani és az alsóbiróságok ítéleteinek megváltoztatásával alperest a beismerten kézhez vett 5,000 K. tőkének és kamatának felperes részére leendő kiszolgáltatására és mint teljesen pervesztes felet az 1868 : LIV. t.-c. 251. §-a alapján az általa okozott per- és az azzal egy tekintet alá eső felebbezések költségének fizetésére kellett kötelezni. Bűnügyekben. Csak az állandóság jellegével bíró szolgálati visszony esik a Btk. 343. §-a alá. A kir. Kúria (1905. október hó 19-én 8,899. sz. a.) A védő semmisségi panasza folytán: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: A tábla Ítélete ellen a védő a B. P. 385. §-ának 1. c) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt azért, mert megfelelő indítvány fenn nem forog. E bejelentésnek a védelemmel való egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a védő magáninditvány hiányát kívánja semmisségi okul érvényesíteni és pedig azon az alapon, hogy a vádlott a K. Dávid és társa sértett cégnek, mint betéti társaságnak szolgálatában állott s a bűnvádi eljárás megindítása iránt az indítványt a cégnek nem az arra jogosított beltagja K. Dávid, hanem kültagja S. Jánosné terjesztette elő. Minthogy a B. P. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a Kúria köteles határozatát a tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani, a tábla pedig azt a tényt fogadta el valónak, hogy vádlott a sértett cégnél meghatározott fizetés nélkül, csupán az általa kötött ügyletek után jutalék mellett oly módon volt alkalmazásban, hogy ez minden felmondás nélkül bármikor megszüntethető volt s vádlottnak teljes tevékenysége sem volt a sértett cég javára lekötve, mert vádlottnak szabadságában állott ügynöki megbízásokat más cégektől is elfogadni, minthogy ez a visszony az állandóság jellegének hiányánál fogva nem tekinthető olyan szolgálati visszonynak, melyre a Btk. 343. §-a alkalmazandó volna s ezért a bíróság a bűnvádi eljárás megindithatása kérdésében a büntető törvénykönyv megfelelő részét nem alkalmazta tévesen ; ugyanazért a semmisségi panaszt mint alaptalant, a B. P. 437. §-a értelmében elutasítani kellett. A m. kir. közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Valamely jótékony egyesületnek az egyesületre anyagilag káros határozata ellen beadott felebbezése bélyegmentes. (3,1767/904. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A nagyszebeni tszéknél Steiner Sándor helybeli kereskedő ellen, bej máj 80 fsz. jun. 12, csb. Miksa Pompejus dr., tg. llann Károly dr. - A miskolci tszéknél Cser Vince helybeli kereskedő ellen, bej. máj 31, fsz. jun. 15, csb. Gallovich István, tg. Sugár Gyula dr. — A szegedi tszéknél Dellavilla Lajos helybeli kárpitos ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj 5, csb. Fehér Tamás dr., tg. Csonka Nándor dr. — A pécsi tszéknél Palaics Géza helybeli lakos ellen, bej. máj. 14, fsz. máj. 25. csb. Szommer Béla, tg Kengyel Ernő dr. — Az aradi tszéknél Bickel József helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 27, fsz. máj. 7, csb. Heller Mór dr., tg. Momák Döme dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Heksch Ármin helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 1, fsz máj. 31, csb Feilsek Gyula dr., tg. Gyarmati Győző dr. — A tordai tszéknél Béder Sámuel helybeli bőrkereskedő ellen, bej. máj. 1, fsz. máj. 30, csb. Biró Kálmán dr., tg. Popescu Gyula dr. — A pestvidéki tszéknél Molnár Endre rákosszentmihályi kereskedő ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 14, csb. Endler Miklós dr., tg. Ignátzy Ernő dr. Pályázatok : A temesvári közjegyzői kamaránál a németbögsáni közjegyzői áll. ápr. 21 (74) — A zalaegerszegi jbiróságnál albirói áll. ápr. 14 (74) — A kassai közjegyzői kamaránál a lőcsei köejegyzöi áil. ápr. 14 (74) — Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. ápr; 1 • (74) — A brassói jbiróságnál aljegyzői áll ápr. 17 (76) — A trencséni jbiróságnál albirói áll. ápr. 20. (79) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin G. L. dr. Gráber—-M. kir. államkincstár érk. 1,472/90 '. p. sz. a ea. Szabó, n. e. — Debrecen B. D. dr. Báthori — Varga érk. 9,701/905. p. sz. a ea. Pecháta, n. e — Fogaras F. A. dr. Conta—Gridan érk. l,96t/906. p. sz. a. ea. Szász, n e. — Rorhlich—Fogarasi tp. (3V7/905. ea. Wettstein) ápr. 3. fo. — Pécs K. J. dr. teleki—Hettyey érk. 2,275;906. p. sz. a. ea. Tury, n. e. — Heinrich—Engel érk. 259/900 v. sz. a. ea. Grecsák, márc. 13. rhh. rmv. — Engel—Schmiedl és Ungáv érk. 423/905. v. sz. a. ea. Jókuthy. n. e. — Engel—Krasznay érk. 7,790/904. sz. a. ea. Lehoczky, n. e. — Pozsony R. T. Az ügy későbbi számot kapott, mert már egyszer elintéztetett rendel vény ileg. Gober-ügy (2,709/906.) ápr. 4. hh (ea. Zsembery). — Zombor G. I. dr. Pán—Páíi (7,588/904. ea. Lehoczky) márc. 27. hh Ügyvédjelölt, dr. juris, ki irodát önállóan is vezetni képes, te/jes gyakorlattal, vidéki irodában szerény feltételek mellett alkalmazást keres. Azonnal is beléphet. Nyelvismerete : magyar, német, tót. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Most jelent meg: A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet, magántanár és jogakad r. tanár. Második javított és bővített kiadás. 2 kötet (1140 oldal). Ára 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetlen. Minden hazai könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén bérmentve küldi alulirt kiadó : Révai Samu (Sziklai Henrik) EPERJESEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3. °ALLA6 RÉSZVEN. TÁRSASÁG NYOMDÁJA PUOAPE8F