A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 38. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [3. r.]

150 A JOG A városi uradalmi ügyészt, Kassa szab. kir. város tanácsa, várostanácsi határozattal bizta meg a város érdekeinek képviseletével. Meghatalmazását nem korlátozta, feltételekhez nem kötötte, következésképpen ez a meghatalmazás harmadik személyek irányában az 1874: XXXIV. törvénycikk tekintetei szerint birálandó el. Minthogy pedig a most felhívott t.-cikkely 62. §-a szerint az ügyvéd által írottak harmadik személyekre nézve akképen veendők, mintha az maga a fél részéről történt volna s ugyané törvénycikkely 63. §-a szerint kiterjed ez a helyettesitett ügyvédre is. Az eperjesi kir. törvényszék (1903. aug. 5-én 4,21-4. szám alatt) R. T. dr. ügyvéd által képviselt T. A., B. A., ifj. T. M. felpereseknek, B. G. tisztiügyész által képviselt Kassa szab. királyi város közönsége alperes ellen zálogjogok törlése iránti ügyében következőleg itélt: Ha az alperes részéről M. T. polgármester fŐesküt tesz arra, hogy ő az elhalt A. E. volt uradalmi ügyészt fel nem hatalmazta, hogy utóbbi az eperjesi kir. tszék tkvi hatóságánál 189"). évi december hó 16-án megtartott birtokelkülönitési tárgyalás alkalmával az alperes javára a cedlicei 20., 32., 47. és 102. sz. telekjegyzőkvben bekebelezett zálogjogok érvényét megszűntnek jelentse ki és ezen zálogjogok törlését kérje, erre az esetre a kir. törvényszék a felpereseket keresetükkel elutasítja. Ha ellenben alperes az eskü letételére a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 napon belül nem jelentkeznék s azt a kitűzendő határidőben le nem tenné, erre az esetre a kir. tszék a keresetnek helyt ad s alperest arra kötelezi, hogy a javára a szedlicei 20. sz. tjkvben C. 10. sorsz. alatt főzálogjogilag s a szedlicei 32., 149., 153. és 152. sz. tjkvekben C. 10-, C. 1., C. b. és C. 1. sorsz. a. mellékzálogjogilag 1,606 frt 82V2 kr. tőke erejéig bekebelezett zálogjognak, a szedlicei 20. sz. tjkvben C. 12. és 13. sorsz. alatt főjelzálogilag s az ottani 32., 149., 153. és 152. sz. tjkvben C. 13., C 2., C. 7. és C. 3. sorszám alatt mcllékjelzálogilag 1,476 frt 83 kr. tőke s jár. erejéig bekebelezett végrehajtási zálogjognak, végül a szedlicei 20. sz. tjkvben C. 27. sorszám a. főjelzálogjogilag s a szedlicei 32., 149., 153. és 152. sz. tjkvben C. 26., C. 4. C. 10., illetve C. 5. sorszámok alatt mellékjelzálogilag 1,600 frt kamattalan tőke erejéig bekebelezett zálogjognak tkvi kitörlésére alkalmas okiratot a felperesek részére 15 nap alatt kiállítson, ellenkező esetben pedig eltűrje, hogy felperesek a jelzett tehertételeket a jelen ítélet alapján végrehajtás utján töröltessék, egyúttal pedig felpereseknek a 183 kor. 70 fillérben megállapított perköltséget 15 nap s végrehajtás terhe alatt megfizesse. indokok: Felperesek a szedlicei 20., 32., 149., 153. és 152. sz. tjkvekben az alperes város javára bekebelezett zálogjogok törlése iránt indítanak keresetet, azt adván elő, hogy az ezen bejegyzések által biztosított zálogjogok kiegyenlítés folytán megszűntek, de az alperes mindennek dacára is vonakodik az azok törlésének bekebelezésére alkalmas okiratot részükre kiállítani. Az alperes tagadja, hogy a töröltetni kért zálogjogok megszűntek volna, amennyiben a felperesek, illetve tkvi jogelődjeik még 200 frt tőkével és feltéve, hogy azt az időközben elhalt A. E. volt uradalmi ügyész kezeihez ki nem fizették, 200 frt költséggel tartozásban vannak. Kérik felpereseket keresetükkel elutasítani és a költségekben marasztalni. Felperesek az alperesi követelések teljes kiegyenlítésének igazolására azt hozzák fel, hogy A. E. ügyvéd az alperes város volt uradalmi ügyésze az eperjesi kir. tszék tkvi hatósága előtt 1895. évi december hó 16-án megtartott tárgyalás alkalmával meghatalmazott helyettese utján beismerte, hogy a szedlicei 20., 32., 47. és 102. sz. tjkvben az alperes város javára bekebelezett peres zálogjogok érvénye megszűnt, hogy továbbá az adós F. I. a halála előtt azt a kijelentést tette, hogy ő Kassa város ügyészével megegyezett, miszerint az általa teljesített fizetés folytán az alperes követelési joga megszűnt; hogy sem Kassa városa, sem A. E. volt uradalmi ügyész s illetve ennek örökösei, az állítólag még kifizetetlen tőke és költségkövetelés behajtása iránt az emiitett tárgyalás óta semmi intézkedést sem tettek, hogy végül a kérdéses követelés Kassa város költségvetésében mint künnlevő követelés nem szerepel. Minthogy ezen, részben a becsatolt tkvi iratok és B. T. dr. tanú vallomása által igazolt, részben az alperes által tagadásba sem vett adatok az alperes javára a peres bejegyzésekkel biztosított követelések kiegyenlítését mindenesetre valószinüsitik ; minthogy viszont A. E. volt uradalmi .Ügyésznek, illetve erre a becsatolt tkvi iratoknál elfekvő meghatalmazás szerint kifejezetten utasított helyettesének a tkvi hatóság előtt tett az a nyilatkozata, hogy a töröltetni kért zálogjogok érvénye megszűnt, viszont valószínűvé teszi azt is, hogy A. E. ezen nyilatkozat megtételére kellő fölhatalmazással is bírt: a bíróság arra az esetre, ha az alperes város részéről annak polgármestere meg nem esküdnék, hogy ő A. E. volt uradalmi ügyészt a kérdéses nyilatkozat megtételére fel nem hatalmazta; a keresetnek a felhozott bizonyító adatok szabad mérlegelése alapján heiyt adott, arra az esetre azonban, ha az alperes város polgármestere a megítélt esküt letenné: a felpereseket keresetükkel elutasította, mert A. E. szóban forgó nyilatkozata a meghatalmazás igazolatlansága esetén az alperes: követelés megszűntét, az annak támogatására felhozott egyéb adatokkal együtt sem bizonyítja. Á kassai kir. Ítélőtábla (1904. évi május 16-án 908. sz. a.) következőleg itélt: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét a képviseleti járandóságok megállapítását tárgyazó részében fentartja, egyéb felebbezett részeiben pedig azt megváltoztatja, alperes Kassa sz. kir. város közönségét végrehajtás terhével feltétlenül annak eltűrésére kötelezi, hogy a szedlicei 20. sz. telekjegyzőkönyvben C. 10. sz., szedlicei 32. sz. tjkvben C. 10., a szedlicei 149. számú tjkönyvben C. 1., a szedlicei 152. sz. tjkönyvben C. 1. és a szedlicei 153/b. sz. tjkönyvben C. 6. r. sz. alatt 1,606 frt 82>/s kr. tőke erejéig javára bekebelezett zálogjogi, továbbá a szedlicei 20. sz. tjkönyvben C. 12., a szedlicei 32. sz. tjkvben C. 13.. a szedlicei 1-19. sz. tjkvben C. 2., a szedlicei 152. sz. C. 3. és a szedlicei 153/b. sz. tjkvben C. 7. r. sz. a. 1,476 frt 83 kr. töke s annak járulékai erejéig javára bekebelezett végrehajtási zálogjog az arra vonatkozó feljegyzésekkel, végül a szedlicei 20. sz. tjkvben C. 27., a szedlicei 32. sz. tjkvben C. 26., a szedlicei 149. sz. tjkvben C. 4., a szedlicei 152. sz. tjkvben C. 5. és a szedlicei 153/b. sz. tjkvben C. 10. r. sz. alatt javára 1,600 frt tőke erejéig bekebelezett zálogjogok a felperesek tulajdonát képező ingatlan illetőségekről, ennek az ítéletnek jogerőre emelkedésével telekkönyvileg kitöröltessenek. Indokok : Az eperjesi kir. törvényszék, mint tkvi hatóságtól hivatalból beszerzett iratok, jelesül az A. I. és társai részéről a szedlicei 47. sz. tjkvi birtokrészletek elkülönítése tárgyában folvtatott eljárás rendén 1895. évi dcc. 16-án az eperjesi kir. tszék mint tkvi hatóság előtt 5,956. tk. sz. alatt felvett jkönyv szerint K. M. ügyvéd, mint Kassa szab. kir. város megbízottjának A. E. városi uradalmi ügyésznek helyettese bemutatta s az iratokhoz csatolta a város most nevezett uradalmi ügyészének Kassán 1895. dec. 14-én kelt azt a nyilatkozatát, amelyben a városi ügyész kijelenti, hogy a szedlicei 20., 32., 47. és 102. sz. tjkvben Kassa város javára bekebelezett zálogjogoknak érvénye megszűnt és e zálogjogok törlendők. A. E. városi uradalmi ügyészt a jelzett tkvi ügyben Kassa szab. kir. város tanácsa az 1895. okt. 25-én 7,337. sz. a. kelt várostanácsi határozattal bizta meg a város érdekeinek képviseletével. Meghatalmazását nem korlátozta, feltételekhez nem kötötte, következésképpen ez a meghatalmazás harmadik személyek irányában az 1874: XXXIV. t.-c. tekintetei szerint birálandó el. Minthogy pedig a most felhívott t.-cikkely 62. §-a szerint az ügyvéd által Írottak harmadik személyekre nézve akképen veendők, mintha az maga a fél részéről történt volna s ugyané t.-cikkely (53. §-a szerint kiterjed ez a helyettesitett ügyvédekre is, annálfogva A. E. urad. ügyésznek az az irásos nyilatkozata, hogy a szedlicei 20., 32., 47. és 102. sz. tjkvben Kassa város javára bekebelezett zálogjogok érvényüket vesztették és törlendők, olybá veendők, mintha azt Kassa szab. kir. város tanácsa nyilatkoztatta volna ki. Tekintettel immár arra, hogy A. E. városi ügyésznek fennebb ismertetett nyilatkozata kifejezetten igazolja, hogy a szedlicei 20., 32. és 47. sz. tjkvben Kassa szab. kir. város javára bekebelezett zálogjogok hatályukat vesztették, annak okszerű folyománya pedig, hogy mint megszűnt jogok tkvileg törlendők; tekintettel ismét arra, hogy a szedlicei 149., 152. és 153/b. sz. tjkvekben foglalt ingatlanok a fenti nyilatkozat kelte után a 20-ik tétel 32. "sz. tjkvekből jegyeztettek le. amiért a 20. és 32. sz. tjkvre szóló nyilatkozatnak hatálya azokra is kiterjed. A m. kir. Kúria (1905. május 30-án 6,522. sz. a.) következőleg itélt : A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva trelybenhagyatik. Az élettapasztalattal nem ellenkezik, sőt azzal megegyez, hogy az üzletekben utazók az üzletükre vonatkozó okiratokat és egyéb irományokat — különösen, ha azok nagyobb terjedelműek és mennyiségűek — az uti bőröndben viszik és tartják és ekként a vendéglősre vagy alkalmazottjaira bizott ilyen bőrönd elvesztéseért való felelősség megállapításához a külön átadás vagy figyelmeztetés jogilag megkivántatónak r.em tekinthető. iKir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság 19U5. június 27. I. G. 61/1905. sz. a.) Jogszabály ugyan az, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terhelt ház tűzvész következtében vagy más véletlen eset által elpusztul, a szolgalom mindaddig szünetel, mig a ház újra felépül; a kötelezett fél azonban a házát megfelelő időben újra felépíteni vagy a jogosult részére hasonnemü lakást szerezni köteles, mivel a szolgalom újra feléledése vagy végleges megszűnte nem függhet a kötelezett akaratától, de különösen nem, ha a kikötött lakásszolgalom részben ellenértéke az ingatlan tulajdona átengedésének A jogosított más helyiségben a lakást elfogadni nem köteles. — A jogosított részére a községbeli erdőkből csak a rendes tüzifaszedés engedtetett meg, nem pedig az, hogy az alperesek öt tűzifával ellátni kötelesek volnának, amiért is őket a megfelelő tűzifa értékének megfizetésére csak akkor lehetne kötelezni, ha felperest a tűzifa szedésében tényleg megakadályozták volna, i Kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság 1904. évi szeptember hó 18. I. G. 170/1904. sz. a.) Ha az okirat azért nem tartalmazza mindazokat a megállapodásokat, amelyek a felek közt létrejöttek, mert azok egy részének írásba foglalását a felek szükségtelennek találták, ugy az okirat nem áll útjában annak, hogy a szerzödó felekre nézve azok a megállapodások is kötelezőknek fogadtassanak el, amelyek az okiratba bele nem foglaltattak ugyan, de amelyeket a felek annak aláírása után is fentartottak. (A m. kir. Kúria 1904. november 24. 6,216 903. sz. a.)