A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 30. szám - A többszörös eladás kérdéséhez. [3. r.]

222 A JOG nek e szabályok alkalmazást. Nem nyernek igy alkalmazást, ha valaki az örökhagyó halála után, de az örökség reászállása előtt eladja az örökséget, kivéve természetesen azon esetet, ha kife­jezetten ama feltétel mellett adja el, feltéve, hogy az örökséget megszerzi, de ennek kifejezettnek kell lennie. Ugyancsak nem nyernek e szabályok alkalmazást azon szerződésre, amelyet az örökhagyó életében, a törvényes örökösök egymással kötnek; ezek egyikének törvényes osztályrésze, illetőleg köteles része iránt kötött szerződés semmis.29) Fennálló jogunkban is van törvényes intézkedés az örök­ségvételről, jelesül az örökösödési eljárásról szóló törvény sze­rint (1894: év XVI. t.-c. 5. §.) az örökség vevője az örökös jogaiba lép. Az örökösnek és az utóörökösnek örököse, továbbá az, akire az örökös vagy az utóörökös örökségét vagy az örökrészét, avagy ezeknek hányadát átruházta, úgyszintén a köteles részre jogosítottnak és a hagyományosnak örököse, vagy más cimen jogutóda ugyanazon jogokat gyakorolhatják az örökösödési eljárás során, amely jogok az örököst az utó­örököst, a köteles részre jogositottat és a hagyományost meg­illetik, de csak annyiban, amennyiben öröklési jogukat szabály­szerűen igazolják, az átruházást pedig közokirattal, hitelesített magánokirattal, vagy a hagyaték során és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal bizonyitják. Fennnálló jogunkban csak a már meg­nyílt örökség eladása, illetőleg a szülők által életükben gyerme­keiknek osztályul átengedett vagyon eladása hatályos, ellenben a még meg nem nyilt reménybeli örökség elidegenítése semmis."0) Az örökség vétele nem egyéb, mint a bíróilag érvénye­síthető szerencse-szerződések egyik neme. Fennálló jogunk szerint is, ki az örökség tárgyát képező meghatározott dolgo­kat vesz meg, nem szerencse-szerződést, hanem közönséges adásvételi ügyletet köt.31) Az ügylet természetének megfelelően bár kifejezett intézkedés nincs is, mégis magánjogunk szerint is a veszélyviselés az ügylet megkötésével már átszáll a vevőre. Tervezetünk hézaga, hogy egyáltalában intézkedést nem tartal­maz az örökségvétel esetéről. Csupán az 1. §-al intézkedik a jövendő hagyatékról való szerződésről, jelesül az 1,951. §-al, amely a német pt. 312. §-ának felel meg. E szerint semmis minden oly szerződés, amelyet még élő örökhagyó után örök­lés tárgyában oly személyek kötnek, kik törvényi örökösei körébe nem tartoznak. A római jog még ezekre sem tett ki­vételt. sí) A törvényi örökösök alatt értendők mindazok, kik a szerződéskötéskor az örökhagyóval törvényes örökösi kap­csolatban állanak. Tervezetünk 1,951. §-ának szövegezése két­ségkívül elegánsabb, mint a német pt. 312. §-a kifejezőbb. így zavaros, illetőleg félreértésekre adhat okot, hogy nincs kifeje­zésre juttatva, hogy a törvényi örökösök csak egymással köt­hetnek szerződést. Igen helyes, hogy a német pt. 312. §-a szerint ily szerződés birói vagy közjegyzői okiratba foglalandó, — nem találom kielégítőnek azon indokot, amelyet Tervezetünk a közokirati alakszerűség elejtése mellett felhoz, hogy az esetek különböző jelentőségére való tekintettel, ilyen valamennyiökre kiterjedő alakszerüségi kellék nem indokolt.35) Maguk e szerző­dések feltétlen megkivánják a közokirati alakszerűséget, fontos­ságukon kívül éppen kivételes jellegüknél fogva is.34) A code civil szerint élő egyén hagyatéka feletti mindennemű szerző­dés érvénytelen, még ha az is beleegyezik, kinek vagyona képezi majdan a kérdéses hagyatékot.36) Visszatérve a veszélyviselés kérdésére, Tervezetünk 1,401. §. 1. bekezdése tovább megy fennálló jogunknál és a keres­kedelmi törvénv 343. §-ánál, midőn a szállítás félbeszakításának ideje alatt a veszélyviselést eladóra hárítja, ha a szállítás az ő személyében fekvő okból szakadt félbe. Igaz ugyan, hogy az eladó nem hibás, de a dolog a félbeszakítással azon idő alatt megszűnik a vevő érdekeinek, illetőleg szabad rendelkezhetésé­sének szolgálatában állani. A dolog ismét eladó vagyoni jog­visszonyait érinti. Feleslegesnek tartom Teivezetünk 1,402. §-át, mely szerint ha a feltételes vétel esetében az eladott dolog a teltétel függőben léte miatt a vevőnek átadatott és a feltétel utóbb teljesül, az átadás és a feltétel teljesülése közötti időben :9) V. 0. német pt. 312. §. S t a u d i n g e r-H e r z f e 1 d e r V. k. 702. 1.. Pl a n k : V. k. 679. 1. o>) Dt. u. f. 25. köt, 54. sz , Raffay i. m. 574. 1. «) V. ö. C. 1898. szept. 22. I. G. 206. Fabinyi: A magyar kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa által hozott határozatok gyűjteménye IV. k 46.; debreceni ítélőtábla 1898. május 4. G. 36. T é r f'i : A királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai III. k., 258. 1. id. Zlinszky-Reine r i. m. 737. 1. 3. jegyzet. ™) 29. §. 2. D. 39, 5. ; 2. §. D. 28, 6. . . improbum ésse Júlia­nus existimat eum, qui sollicitus est de vivi hereditate. »») Indokolás V. köt. 281. lap. S4) A római jogra az örökségvéteít illetőleg nem terjeszkedem ki. mert erről úgyis bőven fogok szólani egy később megjelenő : «A peri­culum a vétel esetén, a pandekták alapján» cimü pálvakoszoruzott mun­kámban, itt csak utalok Dig XVIII. 4, Dig V. 3, Cod. IV. 39. helyekre. ") V. ö. 791, 1,150, 1,600. I. azonban 761, 1,076, 1.082, 1,084. 1.093. a dologban esett véletlen kár, ha a feltétel halasztó eladót, ha bontó vevőt éri. Felesleges ez azért, mert a 969. §. ki­mondja, hogy a halasztó feltétel alatt kötött szerződés hatálya a feltétel teljesülésével kezdődik, a bontó feltétel alatt kötött szerződés hatálya pedig a feltétel teljesülésével akként szűnik meg, hogy attól fogva ismét az előbbi jogállapot áll helyre. E világos kijelentés folytán kétség sem merülhet fel az iránt, hogy az 1,400. §. 2. bekezdése e szabályt módosítaná; utóbbi csak a feltétlen vételről intézkedik. A 969. §-t csak oly szabály módosíthatná, amely ezt világosan kifejezésre juttatná.3") A német pt. külön intézkedést nem is tartalmaz, a veszélyviselés kér­dése a 158. §. és a 159. §-ok szerint nyer megoldást. A meg­oldás hasonló tervezetünk külön kifejezett álláspontjához. Jog­gyakorlatunk szerint felfüggesztő feltétel mellett kötött vétel esetén a feltétel bekövetkeztéig az viseli a veszélyt, aki a fel­tétel beálltakor, mint eladó teljesíteni tartozik.37) Egyébiránt a veszélyviselés kérdésébe itt mélyebben nem bocsátkozom, mert e kérdést bőven tárgyalja sajtó alatt lévő: ((Veszélyviselés, kereskedelmi vétel» c. munkám. (A periculum az adásvételnél a pandekták alapján, különös tekintettel a magyai kereskedelmi jogra cimü, a budapesti jog és államtudományi kar által a Pasquich díjjal jutalmazott pályamunkám II. része.) A veszélyviselés kérdését illntőleg kereskedelmi törvé­nyünk álláspontja megegyező magánjogunkéval. Kereskedelmi törvényünk sem tartalmaz semmi különös intézkedést a több­szörös eladásról. Itt is az átadásig, illetőleg ha az áru más helyről küldendő át és a hely, ahova a fuvarozásnak történnie kell, az eladóra nézve nem teljesítési hely, akkor a szállít­mányozónak, vagy fuvarozónak vagy a fuvarozásra egyébként kijelölt személynek történő átadásig a veszélyt az eladó viseli és csak ezentúl a vevő.3B) Az uj német kereskedelmi törvény39) a vételről csupán 10 §-ban intézkedik 373—382. §, igy a német pt. szabályai alkalmazásának tág tere nyílik. E szabályok nyer­nek alkalmazást a veszélyviselés kérdésében is. Ami a veszély­viselés kérdését többszörös eladásnál illeti, kereskedelmi törvé­nyünk szerint is az esetek többségében az eldöntés könnyű, mert ha az eladó többeknek adta el a dolgot, traditió előtt ez mit sem változtat a dolgon, traditió után pedig az viseli a veszélyt, aki a oolgot átvette, a mákik vevő ellenben élhet a kereskedelmi törvény 353,, illetőleg 355. §-al, mégis azon módosítással, hogy a vevő halasztó határidőre kötött vétel esetében sem tartozik póthatáridőt tűzni, minthogy itt eladó teljesítése lehetetlen, hanem rögtön nem teljesítés helyetti kár­térítést, illetőleg a szerződéstől való elállást követelhet. (Folytatása következik) Belföld. Ügyvédi kamarák állásfoglalása. A temesvári ügyvédi kamara választmánya. A temesvári ügyvédi kamara választmánya elvetette azt az indítványt, hogy Lányi Bertalan igazságügyminiszternek fejezze ki bizalmatlanságát a kamara. Erre husz ügyvéd beadványt intézett a választmányhoz, melyben rendkívüli 'közgyűlés egybehivását kérik, ahol újra indítványozni akarják, hogy a miniszternek bizal­matlanságot szavazzanak és a bélyeglerovást tagadják meg. A kamara választmánya f. hó 15-én Kisfaludy Kálmán elnök vezetésével tartott ülésen tárgyalta a beadványt. Komiss Géza kamarai titkár a beadvány elutasítását indítványozza, mivel az ügyvédi kamarákról szóló törvény eltiltja a politikai állásfoglalást. Kisfaludy elnök hangsúlyozza, hogy az ügyvédek esküt tesznek az alkotmányra; ez most veszélyben van, tehát össze kell hivni a közgyűlést. Kozma Aurél dr. kijelenti hogy ő a királynak is hűséget esküdött, már pedig a koalíció most a felségjogokkal helyezkedik ellentétbe. Esetleg másik husz ügyvéd más pártérdekből kérhet ujabb közgyűlést. Az ellenzék nevében Sztruta Szilárd dr. és Dunker Mátyás dr. követelték, hogy az elnök saját hatáskörében hivia össze a közgyűlést. Keppich Henrik dr. és Vértes Adolf dr. az elutasítás mellett szóltak. Végül a választmány 5 szóval 2 ellen elutasította a bead­ványt es megtagadta a közgyűlés egybehivását. Eperjesi ügyvédi Áamara. Eperjesről jelentik, hogy az eperjesi ügyvédi kamara f. hó ld-an targjaita az igazságügyminiszter leiratát, amelyben a kamara támogatását kéri. 1 A kamara Balpataky Imre dr. ügyész indítványára kimon­dotta, hogy sajnálattal es hazafias aggodalommal veszi tudomásul a kamara, nogy a miniszter az országgyűlés mindkét házának és a nemzetnek alkotmányos kívánsága, akarata ellenére a kormány­ai V Ön 7ervezetünk L167, 1,173, 970, §-ait. 29 *b\l « Li , <SV,íry m' L ,ész 193. 1.. Kúria 1888 okt. ' v hataJ°zata >• Márkus i. m. I. k 1 006 sz j 189, május 10-,. életbelépett 1900 január 1-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom