A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 30. szám - A többszörös eladás kérdéséhez. [3. r.]

222 A JOG nek e szabályok alkalmazást. Nem nyernek igy alkalmazást, ha valaki az örökhagyó halála után, de az örökség reászállása előtt eladja az örökséget, kivéve természetesen azon esetet, ha kifejezetten ama feltétel mellett adja el, feltéve, hogy az örökséget megszerzi, de ennek kifejezettnek kell lennie. Ugyancsak nem nyernek e szabályok alkalmazást azon szerződésre, amelyet az örökhagyó életében, a törvényes örökösök egymással kötnek; ezek egyikének törvényes osztályrésze, illetőleg köteles része iránt kötött szerződés semmis.29) Fennálló jogunkban is van törvényes intézkedés az örökségvételről, jelesül az örökösödési eljárásról szóló törvény szerint (1894: év XVI. t.-c. 5. §.) az örökség vevője az örökös jogaiba lép. Az örökösnek és az utóörökösnek örököse, továbbá az, akire az örökös vagy az utóörökös örökségét vagy az örökrészét, avagy ezeknek hányadát átruházta, úgyszintén a köteles részre jogosítottnak és a hagyományosnak örököse, vagy más cimen jogutóda ugyanazon jogokat gyakorolhatják az örökösödési eljárás során, amely jogok az örököst az utóörököst, a köteles részre jogositottat és a hagyományost megilletik, de csak annyiban, amennyiben öröklési jogukat szabályszerűen igazolják, az átruházást pedig közokirattal, hitelesített magánokirattal, vagy a hagyaték során és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal bizonyitják. Fennnálló jogunkban csak a már megnyílt örökség eladása, illetőleg a szülők által életükben gyermekeiknek osztályul átengedett vagyon eladása hatályos, ellenben a még meg nem nyilt reménybeli örökség elidegenítése semmis."0) Az örökség vétele nem egyéb, mint a bíróilag érvényesíthető szerencse-szerződések egyik neme. Fennálló jogunk szerint is, ki az örökség tárgyát képező meghatározott dolgokat vesz meg, nem szerencse-szerződést, hanem közönséges adásvételi ügyletet köt.31) Az ügylet természetének megfelelően bár kifejezett intézkedés nincs is, mégis magánjogunk szerint is a veszélyviselés az ügylet megkötésével már átszáll a vevőre. Tervezetünk hézaga, hogy egyáltalában intézkedést nem tartalmaz az örökségvétel esetéről. Csupán az 1. §-al intézkedik a jövendő hagyatékról való szerződésről, jelesül az 1,951. §-al, amely a német pt. 312. §-ának felel meg. E szerint semmis minden oly szerződés, amelyet még élő örökhagyó után öröklés tárgyában oly személyek kötnek, kik törvényi örökösei körébe nem tartoznak. A római jog még ezekre sem tett kivételt. sí) A törvényi örökösök alatt értendők mindazok, kik a szerződéskötéskor az örökhagyóval törvényes örökösi kapcsolatban állanak. Tervezetünk 1,951. §-ának szövegezése kétségkívül elegánsabb, mint a német pt. 312. §-a kifejezőbb. így zavaros, illetőleg félreértésekre adhat okot, hogy nincs kifejezésre juttatva, hogy a törvényi örökösök csak egymással köthetnek szerződést. Igen helyes, hogy a német pt. 312. §-a szerint ily szerződés birói vagy közjegyzői okiratba foglalandó, — nem találom kielégítőnek azon indokot, amelyet Tervezetünk a közokirati alakszerűség elejtése mellett felhoz, hogy az esetek különböző jelentőségére való tekintettel, ilyen valamennyiökre kiterjedő alakszerüségi kellék nem indokolt.35) Maguk e szerződések feltétlen megkivánják a közokirati alakszerűséget, fontosságukon kívül éppen kivételes jellegüknél fogva is.34) A code civil szerint élő egyén hagyatéka feletti mindennemű szerződés érvénytelen, még ha az is beleegyezik, kinek vagyona képezi majdan a kérdéses hagyatékot.36) Visszatérve a veszélyviselés kérdésére, Tervezetünk 1,401. §. 1. bekezdése tovább megy fennálló jogunknál és a kereskedelmi törvénv 343. §-ánál, midőn a szállítás félbeszakításának ideje alatt a veszélyviselést eladóra hárítja, ha a szállítás az ő személyében fekvő okból szakadt félbe. Igaz ugyan, hogy az eladó nem hibás, de a dolog a félbeszakítással azon idő alatt megszűnik a vevő érdekeinek, illetőleg szabad rendelkezhetésésének szolgálatában állani. A dolog ismét eladó vagyoni jogvisszonyait érinti. Feleslegesnek tartom Teivezetünk 1,402. §-át, mely szerint ha a feltételes vétel esetében az eladott dolog a teltétel függőben léte miatt a vevőnek átadatott és a feltétel utóbb teljesül, az átadás és a feltétel teljesülése közötti időben :9) V. 0. német pt. 312. §. S t a u d i n g e r-H e r z f e 1 d e r V. k. 702. 1.. Pl a n k : V. k. 679. 1. o>) Dt. u. f. 25. köt, 54. sz , Raffay i. m. 574. 1. «) V. ö. C. 1898. szept. 22. I. G. 206. Fabinyi: A magyar kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa által hozott határozatok gyűjteménye IV. k 46.; debreceni ítélőtábla 1898. május 4. G. 36. T é r f'i : A királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai III. k., 258. 1. id. Zlinszky-Reine r i. m. 737. 1. 3. jegyzet. ™) 29. §. 2. D. 39, 5. ; 2. §. D. 28, 6. . . improbum ésse Júlianus existimat eum, qui sollicitus est de vivi hereditate. »») Indokolás V. köt. 281. lap. S4) A római jogra az örökségvéteít illetőleg nem terjeszkedem ki. mert erről úgyis bőven fogok szólani egy később megjelenő : «A periculum a vétel esetén, a pandekták alapján» cimü pálvakoszoruzott munkámban, itt csak utalok Dig XVIII. 4, Dig V. 3, Cod. IV. 39. helyekre. ") V. ö. 791, 1,150, 1,600. I. azonban 761, 1,076, 1.082, 1,084. 1.093. a dologban esett véletlen kár, ha a feltétel halasztó eladót, ha bontó vevőt éri. Felesleges ez azért, mert a 969. §. kimondja, hogy a halasztó feltétel alatt kötött szerződés hatálya a feltétel teljesülésével kezdődik, a bontó feltétel alatt kötött szerződés hatálya pedig a feltétel teljesülésével akként szűnik meg, hogy attól fogva ismét az előbbi jogállapot áll helyre. E világos kijelentés folytán kétség sem merülhet fel az iránt, hogy az 1,400. §. 2. bekezdése e szabályt módosítaná; utóbbi csak a feltétlen vételről intézkedik. A 969. §-t csak oly szabály módosíthatná, amely ezt világosan kifejezésre juttatná.3") A német pt. külön intézkedést nem is tartalmaz, a veszélyviselés kérdése a 158. §. és a 159. §-ok szerint nyer megoldást. A megoldás hasonló tervezetünk külön kifejezett álláspontjához. Joggyakorlatunk szerint felfüggesztő feltétel mellett kötött vétel esetén a feltétel bekövetkeztéig az viseli a veszélyt, aki a feltétel beálltakor, mint eladó teljesíteni tartozik.37) Egyébiránt a veszélyviselés kérdésébe itt mélyebben nem bocsátkozom, mert e kérdést bőven tárgyalja sajtó alatt lévő: ((Veszélyviselés, kereskedelmi vétel» c. munkám. (A periculum az adásvételnél a pandekták alapján, különös tekintettel a magyai kereskedelmi jogra cimü, a budapesti jog és államtudományi kar által a Pasquich díjjal jutalmazott pályamunkám II. része.) A veszélyviselés kérdését illntőleg kereskedelmi törvényünk álláspontja megegyező magánjogunkéval. Kereskedelmi törvényünk sem tartalmaz semmi különös intézkedést a többszörös eladásról. Itt is az átadásig, illetőleg ha az áru más helyről küldendő át és a hely, ahova a fuvarozásnak történnie kell, az eladóra nézve nem teljesítési hely, akkor a szállítmányozónak, vagy fuvarozónak vagy a fuvarozásra egyébként kijelölt személynek történő átadásig a veszélyt az eladó viseli és csak ezentúl a vevő.3B) Az uj német kereskedelmi törvény39) a vételről csupán 10 §-ban intézkedik 373—382. §, igy a német pt. szabályai alkalmazásának tág tere nyílik. E szabályok nyernek alkalmazást a veszélyviselés kérdésében is. Ami a veszélyviselés kérdését többszörös eladásnál illeti, kereskedelmi törvényünk szerint is az esetek többségében az eldöntés könnyű, mert ha az eladó többeknek adta el a dolgot, traditió előtt ez mit sem változtat a dolgon, traditió után pedig az viseli a veszélyt, aki a oolgot átvette, a mákik vevő ellenben élhet a kereskedelmi törvény 353,, illetőleg 355. §-al, mégis azon módosítással, hogy a vevő halasztó határidőre kötött vétel esetében sem tartozik póthatáridőt tűzni, minthogy itt eladó teljesítése lehetetlen, hanem rögtön nem teljesítés helyetti kártérítést, illetőleg a szerződéstől való elállást követelhet. (Folytatása következik) Belföld. Ügyvédi kamarák állásfoglalása. A temesvári ügyvédi kamara választmánya. A temesvári ügyvédi kamara választmánya elvetette azt az indítványt, hogy Lányi Bertalan igazságügyminiszternek fejezze ki bizalmatlanságát a kamara. Erre husz ügyvéd beadványt intézett a választmányhoz, melyben rendkívüli 'közgyűlés egybehivását kérik, ahol újra indítványozni akarják, hogy a miniszternek bizalmatlanságot szavazzanak és a bélyeglerovást tagadják meg. A kamara választmánya f. hó 15-én Kisfaludy Kálmán elnök vezetésével tartott ülésen tárgyalta a beadványt. Komiss Géza kamarai titkár a beadvány elutasítását indítványozza, mivel az ügyvédi kamarákról szóló törvény eltiltja a politikai állásfoglalást. Kisfaludy elnök hangsúlyozza, hogy az ügyvédek esküt tesznek az alkotmányra; ez most veszélyben van, tehát össze kell hivni a közgyűlést. Kozma Aurél dr. kijelenti hogy ő a királynak is hűséget esküdött, már pedig a koalíció most a felségjogokkal helyezkedik ellentétbe. Esetleg másik husz ügyvéd más pártérdekből kérhet ujabb közgyűlést. Az ellenzék nevében Sztruta Szilárd dr. és Dunker Mátyás dr. követelték, hogy az elnök saját hatáskörében hivia össze a közgyűlést. Keppich Henrik dr. és Vértes Adolf dr. az elutasítás mellett szóltak. Végül a választmány 5 szóval 2 ellen elutasította a beadványt es megtagadta a közgyűlés egybehivását. Eperjesi ügyvédi Áamara. Eperjesről jelentik, hogy az eperjesi ügyvédi kamara f. hó ld-an targjaita az igazságügyminiszter leiratát, amelyben a kamara támogatását kéri. 1 A kamara Balpataky Imre dr. ügyész indítványára kimondotta, hogy sajnálattal es hazafias aggodalommal veszi tudomásul a kamara, nogy a miniszter az országgyűlés mindkét házának és a nemzetnek alkotmányos kívánsága, akarata ellenére a kormányai V Ön 7ervezetünk L167, 1,173, 970, §-ait. 29 *b\l « Li , <SV,íry m' L ,ész 193. 1.. Kúria 1888 okt. ' v hataJ°zata >• Márkus i. m. I. k 1 006 sz j 189, május 10-,. életbelépett 1900 január 1-én.