A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 29. szám - A budapesti kir. itélőtábla 1904-ben. [8. r.]

220 A JOG Gyűlésein, melyekenjogászok, psychiaterek, statistikusok, antropológusok, sociálpolitikával foglalkozók, rendőrségi szakemberek egyaránt reszt vesznek, megállapítja azokat az alapelveket, melvek a kozos munka alapjául szolgálnak. Munka-programmot dolgoz ki a rész etek mikénti tárgyalására. Megadja az egyleteknek az irányelveket az anyag részletes feldolgozásához. Ez lehetővé teszi a büntetőjogi elveknek minden oldalróli megvilágítását az ő benső természetükben és más tudományágakkal való óssszefüggésükben. A feldolgozott anyagot azután resumálja és levonja belőle a következtetéseket. Munkálkodásának megállapított eredményei a N. B. E. hivatalos közlönyében megjelennek. Állásfoglalását képviselői által a nemzetközi congressusokon is kifejezésre juttatja. így megindul az eszmék nemzetközi áramlása. Az N. B. E. magyar Osztálya havonként legalább egyszer szűkebb kürü ülést tart. Ezen a felvetendő kérdések minden formaság nélkül, a legszabadabb alakban tétetnek megbeszélés tárgyává. Nagyobb időközökben országos gyűlés fog tartatni mind szélesebb rétegek bevonása és az érdeklődés ébrentartása céljából. A N. B. E. magyar (Isztáíyát nem érheti az a szemrehányás, hogy ujabb egyesülés által az erőket szétforgácsolja. Ellenkezőleg: az erők egyesítésének és a munka megosztásának elvét alkalmazva a programjában felvett kérdésekoen a különböző egyesülések összekötő kapcsává lesz. Azáltal, hogy egyrészt a kutatáshoz eszméket ébreszt, másrészt a kutatás eredményeit megrögzíti, a tudományos életet lüktetőbbé, termékenyebbé teszi. De evvel sem elégszik meg: beállítja Magyarországot a külföld országainak tudományos kapcsolatába. A magyar kultúra úttörőjévé válik a tudomány nemzetközi kötelékében&' Programmunkat abban a reményben hozzuk becses tudomására, hogy bennünket törekvésünkben hathatósan fog támogatni. Az e mozgalmat érintő mindennemű közlést Friedman Énthöz (Budapest, Alkotmány-utca 23.) kérjük intézni, a ki minden irámban felvilágosítással szolgál. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi kollégiumának jogakadémiáján az 1905 — 1900. lanévre a beiratások f. évi szeptember 1-től 12-éig eszközlendők; az előadások pedig szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szept. 13—15. napjain dékáni, azután pedig tanári-kari engedélylyel lehet helye. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, októ!vr 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szeptember 1-étől 15-éig terjed. Tájékoztat s. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi kollégiumának jogakadémiáján, — a hazai ág. hitv. evang. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén, — az 1904- 1905. tanév alatt a következő tanárok működtek : Mikler Károly dr. dékán, Flórián Károly dr., Horovitz Simon dr., E. Nagy Olivér dr., Obetko Dezső, dr., Raffay. Ferenc dr., Szlávik Mátyás dr. (rendes tanárok), Ereky István dr. (rkiv. tanár), Breyer Adolf dr., Horovitz Imre dr., Körtvélyessy Dezső dr., Mdritfssy Béla dr., Sztehlo János dr. (magántanárok). Az első félévben 29 tantárgy 101 heti órában; a Ibik félévben pedig 33 tantárgy 107 heti órában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián összesen 267 hallgató volt beírva, ugy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tíz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók között volt: 1-ső éves 86, Il-od éves 79, Ill-ad éves 58. IV-ed éves 37; tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri engedélylyel vizsgázó 7. Vallás szerint volt: ág. hitv. ev. 78, róm. kath. 73, izr. 53, ev. ref. 38, gör. kath. 14, gör. kel. 11. Születési hely tekintetében : Sárosvármegyei 54, Szepes és Zemplén vm. 15—15, Gömör vm. 14, Abauj-Torna és Pest vm. 11—11, Szabolcs vm. 10, Nógrád és Torontál vm. 9—9, Borsod vm. 8, Árva, Békés és Bács-Bodrog vm. 7 — 7, Bihar és Temes vm. 5—5, Trencsén, Szatmár, Bereg, Ung, Bars, Arad, Szolnok és Liptó- vm. 4—4, Brassó, Heves, Hont és Zólyom vm. 3—3, Nagyküküllö, Győr, Vas, Baranya, Csanád, Szeben, Zala, Sopron, Szilágy és Tolna vm. 2—2; MarosTorda, Máramos, Csongrád, Beszterce-Naszód, Kisküküllö, Hunyad, Fehér, Hajdú, Veszprém, Pozsony, Mosón és Komárom vm. 1—1, gácsországi 1, alsó-ausztriai 1. A folyó tanév májusának végéig tartatott a jogakadémián 101 1. alapvizsgálat, 112 11. alapvizsgálat, 15 államtudományi és 14 jogtudományi államvizsgálat. A vizsgálatokon kitüntetéssel nyertek képesítést: Laucsek Aladár, Ondrejovics Kálmán, Pulay Lajos, Sziklay Béla, Szontagli Vilmos az I. alapvizsgálaton, Elefánti László, Halmay Béla és Thuránszky Árpád a II. alapvizsgálaton, Bán Sándor az államtudományi és Sándor Aurél a jogtud. államvizsgálaton. A tanév alatt 24 joghallgató nyert végbizonyítványt. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandíj- és tápintézeti-dij elengedésében stb. Ezen a címen a joghallgatók által élvezett kedvezmények összege meghaladta a 8,000 K.-t. Az akadémiai ifjúság egyesületei : a jogász-testület, segély-egylet, turista-egylet és vivóegylet élénk működést fejtettek ki. Mindezekről részletesebb adatok a kollégium «Értesítőv-jében olvashatók, melyet az ág. hitv. ev. ker. Coll. Jogakadémia dékáni hivatala Eperjesen egy darab 20 filléres levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és olcsó lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos és megfelelő. Ha az engedményes csatlakozott, az ingatlan árverése annak javára is elrendelendő. A kassai kir Ítélőtábla a magyar jelzálog és hitelbank és csatlakozott társának D. Aristid és társa illetve F. Miksa és társai ellen folytatott végrehajtási ügyét, a homonnai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1904. évi november hó 26. napján 8,192. szám alatt kelt végzése ellen F. Bélának, mint a pesti hazai első takarékpénztár engedményesének, 1904. évi december hó 6. napján H,572. szám alatt beadott felfolyamodása folytán az 19'5. évi február hó 27. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróságnak 1904. évi 8,192. tk. számú végzését megváltoztatja, az ugyanazon szám alatt érkezett felfolyamodást visszautasithatónak nem találja és ennek folytán az elsőbi róság által 1904. évi augusztus hó 10. napján 5,643. tk. szám alatj kibocsátott árverési hirdetményt, mint árverést rendelő végzést vizsgálat alá vévén, azt következményeivel együtt megsemmissiti, miből kifolyóan a kir. járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot az 19U2. évi 5,132. és 6,386. tk. számú végzésekkel a magyar jelzáloghitelbank és a csatlakozottnak kimondott pesti hazai első takarékpénztár javára elrendelt birói árverés határidejének az 1881 : LX. t.-c. 151. §-a értelmében leendő ujabb kitűzésére és szabályszerű tovább eljárásra utasítja. Jfidpkok\ F. Béla felfolyamodó az 1904. évi 5,643. tk. számú árverési hirdetmény kibocsátása idején, az orosz-pataki 45. számú telekjegyzőkönyvben C. 10. és 12. sorszám alatt előforduló pesti hazai első takarékpénztár végrehajtató engedményese, nyilvánkönyvileg érdekelve lévén, az ugyanabban a telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra vonatkozó fenebbi árverési hirdetmény ellen az 1881 : l.X t-c 153. és 165.§-a értelmével felebbvitellel élni kétségkívül jogosult ; miért is tekintettel arra, hogy nevezettnek az ezen árverési hirdetmény ellen irányuló és a törvényes 8 napi határidőn belül benyújtott felfolyamodása az elsőbiróság részéről felhozott indokokból jogszerűen vissza nem utasítható, azt a jogorvoslatot elfogadni és e helyütt érdemlegesen elbírálni kellett. Az 1904. évi 5,643. tk. számú első bírósági végzést pedig következményeivel együtt megsemmisíteni és az első bíróságot megfelelő eljárásra utasítani kellett azért: mert az 1902. évi 0,386. tk. számú végzésből nyilvánvaló, hogy az 1902. évi 5,132. tk. számú árverési hirdetménynyel az orosz-pataki 45. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra elrendelt birói árverés nem csupán a magyar jelzáloghitelbank, hanem egyszersmind a csatlatkozottnak kimondott pesti hazai első takarékpénztár, illetve engedményese javára is megtartandó, a telekkönyvi hatóság tehát szabályellenesen intézkedett, midőn a hivatkozott végzésekkel elrendelt árverést ezúttal nem mindkét végrehajtató, hanem csupán a magyar jelzáloghitelbank érdekében tűzte ki. (501/1905. P. sz.) Rendőri büntető ügyekben az ügyvédi képviselet kötelező nem lévén, ügyvédi dij meg nem állapitható. Ha azonban a fél ügyvéd által helyettesitteti magát, az ügyvéd a fél jogaiba lép s a megjelenési költségek megítélésének van helye. A m. kir. belügyminister 1904. évi 4,720. számú határozata. B. vármegye közönségének. Elsőrendű vádlott ifj. H. Lajos, másodrendű vádlott H. Lajos és harmadrendű vádlott L. Miklós ellen idegen vadászterületen engedély nélküli vadászat miatt folyamatba tett kihágási ügy L. Elek panaszos felebbezése folytán, részben hivatalból is felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1904. évi 24,897. kih. szám alatt, a járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének módosításával hozott másodfokú büntető ítélete olyképpen változtattatik meg, hogy elsőrendű vádlott büntetése 20+20+20+20+20+20-1-20 koronában, behajthatatlanság esetén 1+1+1+1+1 + 1+1 napi elzárásban, másodrendű vádlott büntetése 2Q+20 koronában, behajthatatlanság esetén 1 + 1 napi elzárásban, harmadrendű vádlott büntetése pedig 20 koronában, behajthatatlanság esetén 1 napi elzárásban állapittatik meg, továbbá Z. Elen panaszos megjelenési költségei fejében 4<( kor. állapittatik meg elitéltek ellenében. Egyéb rendelkezéseiben az ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. A büntetések a fenti módon voltak megállapitandók, mert a büntetés alapjául szolgáló 1883. évi XX. t.-c. 26. §-a büntetési minimum gyanánt 20 kor.-t ir elő, ezen összegen aluli büntetés tehát — mint a másodfokú ítéletben foglaltatik - meg nem állapitható. Igaz ugyan továbbá hogy rendőri büntető ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, s így ügyvédi dij meg nem állapitható, azonban oly esetben, mikor a fél a maga helyettesítéséről gondoskodik, az ezzel folytatott tárgyalás olybá veendő, mitha az a féllel tartatott volna, következésképpen a félnek megjelenési költség megállapítására igénye van. Jelen esetben is a megállapított költség csupán csak ily jellegű. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján.