A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 2. szám - Az automobilosok kártérítési kötelezettsége

16 A JOG nem láthatott előre és a melyeket nem akadályozhatott meg, a melyek azonban az automobilüzem közönséges eseményei közzé tartoznak. Így például öt terheli a szavatosság oly károkért, melyeket a légabrancsoknak hegyes kövek vagy szegek által előidézett szétpattanása, vagy szakadása okoz, továbbá a gép eltörése vagy a jármű működésében váratlanul fellépő zavarok folytán vagy pedig annak következtében beállott eseményekért, nogy a gép működése teljesen megtagadja a szolgálatot, továbbá oly károkért, melyeket a kocsinak sik vagy meredek, uton vagy pedig éles kanyarodás és ehhez hasonlók folytán való siklása vagy hánykolódása okoz. Ezek mindannyian oly események a melyek előzetesen rendszerint még nagy gondosság mellet sem akadályozhatok meg, a melyek azonban nem mehetnek annak rovására, a kit a kár ért, hanem azéra, a kinek érdekében történik az ilyen veszélyekkel összekötött üzem. A törvény főcéljául az indokoló jelentés az automobilisták nagyobb elővigyázatát jelöli meg, hogy az által az automobilismus veszélyeinek csökkenése legyen elérhető. Sőt még, a mint azt az indokoló jelentésből legvégül megtudjuk, egy ideig azon gondolatot is szellőztették, hogy az automobiltulajdonosok között egy kénysze'-szövetkezetet létesítenek, hogy a kárvallottnak mindenesetre egy jogalany állittassék szembe, a kinél ő tényleg kártérítést találhat Ezen terv csakis azon hiúsult meg, hogy ez idő szerint kielégítő tapasztalatok a mótorjármüvek egyes nemeinél való veszélymagasság felől még hiányoznak és hogy nem lehetett azon nehézséget megoldani, hogy hogyan kell majd egy ilyen kényszerszövetkezet fennállása mellett külföldi jármüvekkel szemben eljárni. Vegyesek. Teljes ülések a felsőbíróságokon. A királyi Kúria és a királyi ítélőtábla f. hó 4-én délelőtt teljes ülést tartottak, amelyen beszámoltak mult évi működésükről és megalakították az egyes bizottságokat. A királyi Kúria teljes ülésén Szabó Miklós elnökölt. Az elnök üdvözölte elsőnek a királyi Kúria biráit, majd rátért azokra a veszteségekre, melyek az ország első bíróságát érték. Meleg szavakban emlékezett meg Vörösmarty Béláról, a Kúria volt másodelnökéről és Vida Sándor volt kúriai bíróról. Az elmúlt év ügyforgalma sok hátralékot mutat fel, ami egyrészt a nagyobb számban beérkezett ügyeknek, másrészt a sok személyváltozásnak tudható be. Elintézetlen ügy maradt 1903. évről 8,036, beérkezett 1904. évben 25,397 ügy, ugy hogy 33,432 ügy állott rendelkezésre. Elintéztetett az elmúlt évben 23,962 ügy, vagy 1,437 ügygyei több, mint az előző évben és hátralék marad 9,470 ügydarab, tehát 1,434 ügydarabbal több, mint az előző év december 31-ikcn. Beérkezett az év folyamán 10,700 polgári, 1,726 váltó, 116 urberi, 833 felülvizsgálati, 10,848 büntető, 657 fegyelmi és 468 képviselőválasztási ügydarab. A bizottságok megalakítása után Szabó elnök köszönetet mondott a bíráknak az elmúlt évben kifejtett buzgóságukért és az ülést berekesztette. A budapesti királyi ítélőtábla összes ülését Csathó Ferenc vezette. Miután megköszönte a birák újévi üdvözlését és ismertette a bírói karban tavaly bekövetkezett személyi változásokat, előterjesztették a királyi tábla mult évi ügyforgalmáról szóló kimutatást. E szerint az ügymenet az elmúlt évben lényegesen javult, aminek oka részben az, hogy kevesebb polgári és váltóügy érkezett, de főképpen 427 polgári ügygyei többet intéztek el. A folyamatban levő ügyek száma is apadt, mert mig 1903-ban 3,031 polgári és 549 váltóügy volt a restancia, addig 1904-ről csak 1,439 polgári és 344 váltóügy maradt elintézetlen. A sommás felülvizsgálati ügyek forgalma 115-el emelkedett, de 126-tal többet intéztek el, mint az előző évben, minélfogva a hátralék csak 37-tel nagyobb ; restancia összesen 260 ügy. A büntetőügyek forgalma 263-mal emelkedett, de itt is 218-al volt nagyobb a tevékenység, ugy hogy a hátralék csak 93-mal nagyobb, mint az előző évben; a büntetőügyek összes restanciája 557. Ezután a bizottságok megalakítására került a sor. Az eperjesi jogakadémián az 1904—1905. tanév II. felére a beiratások 1905. évi január 8-tól 19-éig eszközöltetnek; az előadások pedig január 23-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek január 20 "22. napjain dékáni, azután pedig tanári-kari engedélylyel lehet helye. A más akadémiákról vagy az egyetemekről átlépő joghallgatók eddigi leckekönyvükkel jelentkezhetnek. Tájékoztatás, A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi Collegiumának jogakadémiáján, — a hazai ág. hitv. ev. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén, — az 1904—1905. tanév alatt a következő tanárok működnek : Mikler Károly dr. dékán, Ereky István dr., Flórián Károly dr., Horovitz Simon dr., E. Nagy Olivér dr., Obetkó Dezső dr., Raffay Ferenc dr., Szlávik Mátyás dr. (rendes, tanárok); Breyer Adolf dr., Horovitz Imre dr., Körtvélyessy Dezső dr., Má,-iássy Béla dr.. Sztehlo János dr. (magántanárok). Az I-ső félévben a jogakadémián összesen 231 hallgató volt beirva, ugy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a legelsők közzé emelkedett. Az akadémiaj ifjúság egyesületei: a jogásztestület, segélyegylet, turista-egylet és vivóegylet, zenekör, élénk működést fejtettek ki. A városban i PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NyovDÁJA BUDAPESTEN egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos és megfelelő. Mindennemű felvilágosítással válaszbélyeg beküldése ellenében szívesen szolgál a jogakadémia dékáni hivatala. Biztosító-társaság föügynökségének vezetője kereskedősegédnek tekintendő s igy a felmondási időre járó fizetés, valamint a kötött ügyletek utáni járulék megfizetése iránti kereset elbírálása elsősorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Az a körülmény, hogy panaszos követelését csak az iparhatóság előtt nem érvényesíthető bizonyítási eszközökkel tudná bizonyítani s feleknek azon közös kérvénye, hogy panaszos a törvény rendes ütjára utasittassék, az iparhatósági hatáskör leszállítására indokul nem szolgál. A kir.ministerium G .S.-nak a «H. á. biztositó-r.-tsaság» elleni, 2,000 korona és járulékai iránti ügyéből a budapesti kir. ítélőtábla s Budapest székesfőváros IV. kerületének elöljárósága között leimerült hatásköri összeütközés esetét az J9U4. évi október hó 13-án tartott tanácsában az 1869: IV. t.-c. 25. g-a alapján vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a szolgálati járandóság cimén követelt 1,000 koronára és járulékaira nézve a közigazgatási hatóság, a 2,000 drb. lejárat átadása cimén követelt 1,000 korona és járulékaira nézve ellenben a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: G. S. s-i magánhivatalnok a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez, mint kereskedelmi bírósághoz 1902. évi augusztus hó 28-án 85,134. szám alatt beadott keresetlevélben azt adja elő, hogy a «H. á. biztosító részvénytársasága őt 1900. évi szeptember hó 26-án az újonnan szervezett s.-i főügynökséghez másodtitkári cimmel havi 133 korona 32 fillér fizetés és irodai átalány, továbbá az ütletrészek után százalékos jutalékok ellenében alkalmazta, azonban 1901. évi április hó 1-én felmondás nélkül elbocsátotta. Követelt ez alapon a társaságtól : 1. félévi felmondási időre 800 korona fizetést, 2. kötött ügy'etek után jutalék cimén 200 koronát és 3. az általa előbb képviselt bécsi biztósitó-társaságnak az alperes társaság részére általa átadott 2,000 drb. lejárata cimén á 50 fillérrel számítva 1,000 koronát, összesen 2,000 koronát és járulékait. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék az 1903. évi július hó 3-án 46,841,903. szám alatt hozott ítéletével a felperest keresetével elutasította, mert a felperes, a ki havi fizetés és százalékos jutalék mellett álandóan al; eresnél volt alkalmazva és kereskedelmi természetű összes tevékenységéi az alperesnek volt köteles szentelni, kereskedősegédnek tekintendő és igy ez az ügy, a melynek a felmondási időre járó fizetés, kiérdemelt jutalék és ugyancsak a szolgálati visszony folytán átadott lejáratok értékének megfizetése a tárgya, az 1884: XVII. t-e. 176. §-a értelmében első sorban a közigazgatási hatóság, mint iparhatóság hatáskörébe tartozik, de a felperes keresetét ott elsősorban nem érvényesítette ; ezt az Ítéletet a budapesti kir. ítélőtábla 1903. évi november hó 19-én 2,587/1903- v. szám alatt helybenhagyta. G. S. ezután 1904. évi május hó 13-án 10,316. szám alatt Budapest székesfőváros IV. kerületének előjáróságához, mint elsőfokú iparhatósághoz fordult panaszával. Az elöljáróság a panasz tárgyára határnapot tűzött, minthogy azonban a panaszos kijelentette, hogy a kereset jogosságát és fennállását csak az elöljáróság előtt nem érvényesíthető eszközökkel tudja bizonyítani, a felek közös kérelmére a panaszost keresetével az 1904. évi május hó 30-án 10,316,004. szám alatt hozott határozatával a törvény rendes útjára utasította. E szerint a budapesti kir. ítélőtábla és Budapest székesfőváros IV. ker. elöljárósága között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképen az eljárást a szolgálati járandóság tekintetében a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utasítani, mert a felperes biztosítótársaság föügynökségének alkalmazottja lévén, akinek munkaköre az 1900. évi szeptember 26-án kelt szerződés szerint az ügynöki ellenőrzésen kivül, főként a főügynökség szervezése és üzletszerzés volt, — amint ezt az első, bíróság 1901. évi június hó 12-én és 1901. évi december hó, 18-án hasonló ügyekben hozott ministertanácsi határozatokkal megegyezően helyesen kifejtette, — kereskedősegédnek tekintendő a igy a munkavisszonyokból felmerülő követelés érvényesítése, a bírói eljárást megelőzően az 1884: XVII. t.-c. 176. §-a értelmében az iparhatóság elé tartozik; mert továbbá az a körülmény, hogy a felpe res kereseti követelését csak az iparhatóság előtt nem érvényesíthető bizonyítási eszközökkel tudná bizonyítani, csak az iparhatóságnál előterjesztett panasznak elutasítására, de nem a hatáskör leszállítására szolgálhat indokul, mert végül a feleknek azt a közös kérelmét, hogy a panaszos a törvény rendes útjára utasittassék, a hatásköri szabálynak közjogi jellegével szemben figyelembe venni nem lehet. Ellenben a felperesnek arra a keresetére nézve, melyet azon a cimen érvényesit, hogy az általa előbb képviselt bécsi biztosító társaság 2,000 db. lejáratát az alperesnek átadta, a bíróság hatáskörét kellett megállapítani, mert a kereset nem a szolgálati visszonyból származik, s igy erre az 1884: XVII. t.-c. 176. §-ábatl meghatározott hatáskört nem lehet kiterjeszteni.