A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 6. szám - A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete - A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr egyetemi magántanár, eperjesi jogakadémiai tanár. Eperjes 1904. Sziklai Henrik kiadása [könyvismertetés]

Külföld. A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.*) Harmadik cim. A dij. 28. §. A biztosított köteles a dijat és — amennyiben ismétlődő díjfizetésben történt megállapodás —az első díjrészletet a szerződés megkötése után azonnal megfizetni. Fizetni csak a biziositási kötvény kiszolgáltatása ellenében tartozik, kivéve, ha biztosítási kötvény kiállítása kizáratott. 29. §. A díjfizetés tekintetében teljesítési helynek a biztosított lakhelye tekintendő: a biztosított köteles azonban a dijat veszélvére és költségére a biztositóhoz juttatni. Ha a biztosított, ipari üzemére vonatkozó biztosítási szerződést kötött, akkor azon esetben, ha az ipari telepe más helyen van, a lakhely helyébe az ipari telep helye lép. 30. §. Amennyiben a dij rendesen a biztositott-tól beszedetett, ez a dij beküldésére csak akkor lesz köteles, ha a biztosító vele Írásban közli, hogy a dij megküldését kívánja. 31. §. Ha a díjfizetés, melyet a biztosítás előtt, vagy ennek kezdetén kell teljesíteni, nem történt volna kellő időben, a biztosító teljesítési kötelezettsége alól szabadul, ha a biztosított esemény a fizetés előtt következnék be. Ha a fizetés nem történik kellő időben, a biztositónak jogában áll a biztosítást egy havi felmondási idő mellett felmondani. A felmondás jogkövetkezményei azonban nem állanak be, ha a fizetés a felmondási határidő lejártáig teljesíttetik. 32. §. Ha a biztosított esemény bekövetkezésének idején a kötvény a biztosítottnak birtokában volt, a biztosító teljesi'eni köteles még akkor is, ha a dij még meg nem fizettetett volna. Oly kikötés, mely szerint a szerződés a kötvény kikézbesítése dacára is csak a dij lefizetésével lesz joghatályossá, nem létezőnek tekintendő. 33. §. Ha a biztosítás kezdete után teljesítendő díjfizetés nem történik kellő időben, a biztosító a biztosított költségére haladékot adhat a fizetésre. Ha a biztosított esemény ezen időhaladék eltelte után áll be és a beállásakor a biztosított, a dij vagy ennek kamatai vagy költségek fizetésével késedelemben van a biztosító szabadul teljesítési kötelezettsége alol. A biztosító az idöhaladék eltelte után. ha a biztosított késedelemben van, a biztosítási szerződést felmondási idő betartása nélkül felmondhatja. A fizetési idó'haladékra vonatkozó megállapodás irásba foglalandó és pontosan meghatározva kell tartalmaznia azon jogkövetkezményeket, melyek az 1. bekezdés érteimében az időhaladék elteltéhez kötve vannak. Az időhaladék nem lehet kevesebb mint két hét. Oly haladék, mely ezen rendelkezések betartása nélkül adatott, hatálytalan. Amennyiben az 1. bekezdésben körülirt jogkövetkezmények beállása a kamatok vagy költségek nem fizetésétől függ, a jogkövetkezmények csak az esetben állanak be, ha az idó'haladékra vonatkozó megállapodásban a kamat és költségek nagysága meg van határozva. 34. §. Ha a biztosítási szerződés ezen vagy az előbbi címen tendelkezései alapján elállás vagy felmondás következtében szűnik meg, a dij a biztositót akkor is megilleti, de a folyó biztosítási időszakon tul nem. Ha a biztosító a 31. §. 2. bekezdése értelmében él felmondás jogával, akkor csak megfelelő ügyleti dijat igényelhet, de'ez nem haladhatja meg az évi dij összegének felét. Ha egy biztosítási szerződés a 2. §. rendelkezései alapján semmis, mert a biztosított vagy meghatalmazottja tudta, hogy a biztosított esemény már bekövetkezett volt, akkor a biztosítót,, ha a *) Előző közlemény az 5. számban. Foelfgái-unk szerint a jogi öntudat fejlődése a gondolkozásban abban áll, hogy a jog folyton mindinkább önállósul, végül teljesen magára marad — és magára maradván, kérdezzük, honanvan a jog és mi a jog? A feleletet először a következő formában találjuk meg : a jog és annak rendszere az ember szociális természetén vagy az észparancson épül fel, de az ember szociális természete és az észparancs még mindig az egyetemes etlvkai világrendnek a megnyilatkozása. Végül a subjektum teljesen önállósítja magát az objektumtól és előáll azzal a nagy tétellel, hogy minden Én vagyok. Én vagyok a mindenségek az alfája és az ómegája ekkor mondhatjuk, hogy a jogot is Én teremtem, s jog az, amit Én joginak tartok.o Éz a felfogás a Stirner Miksa felfogása és ennek egyenes consequenciája, darwiisstikus alapon, a Nietzsche Herrenmorál-ja és Übermensch-filozófiája. A középkorról beszélve, per tangentem meg kell emlékeznem a kánon-jognak intcncionalizmusáról, amely tan a római jogi tételre támaszkodva: In lege Cornelia dolus pro facto accipitur — később a büntetőjogi subjektivismusban áldásosán kifejlett s a barbár büntetőjogi objektivismusnak a gyakorlatban szigorát, a theóriában pedig ridegségét mérsékelte és mérsékli még napjainkban is. (Folytatása követezik.k) szerződés megkötésekor a semmisségről nem bírt tudomással, megilleti a dij azon biztosítási időszak végéig, melyben a semmisségről tudomást szerez. Ha a szerződés a biztosító vagyonára megnyitott csőd következtében szűnik meg, akkor a biztosított a díjnak a szerződéses viszony megszűnése utáni időre eső részét, az ezen idő alatt felmerült költségek levonásával visszakövetelheti. 35. §. Ha a szerződés megkötésénél a biztosítottat terhelő közlési kötelezettség sértetett meg. a biztosító elállási joga azonbm nem érvényesülhet, mert a másik felet rem terheli mulasztás, akkor a biztosító, amennyiben a nagyobb veszélyt az általa a szerződés megkötésénél alapul vett díjtáblázat szerint csak magasabb díjtétel mellett vállalja el, a folyó biztosítási időszak kezdetétől a magasabb díjtételt követelheti. Ugyanez a szabály érvényesül, ha a szerződés megkötésekor egy a veszély elvállalására jelentékeny körülmény a biztositóval azért nem közöltetett, mert a másik fél előtt nem volt ismeretes. Ha a nagyobb vészéi w biztosító üzletkörében uralkodó elvek szerint még egy magasa^ díjtétel mellett sem vállaltatnék el, a biztosító a biztosítási szerződést egy havi felmondási idő betartása mellett felmondhataj. A magasabb díjtételre vonatkozó igény elenyészik, ha nem érvényesíttetik egy hónapor. belül azon időponttól kezdve, melyr ben a biztosító a közlési kötelezettség megsértéséről vagy a ny közölt körülményről tudomást szerez. 36. §, Oly megállapodásra, amelyben a biztosított hátrányára a 30—34. §§ okban foglalt rendelkezésektől való eltérés foglaltatik, a biztosító nem hivatkozhatik. Létrejöhet azonban oly megállapodás, mely szerint a biztositót megilleti a teljes díjösszeg akkor, ha a 15. 16. §§. alapján a szerződéstől eláll és a közlési kötelezettség rosszhiszemű megsértése forog fenn, vagy ha a szerződés a 2. §. rendelkezései alapján semmis, mert a biztosított vagy meghatalmazott tudta, hogy a biztosított esemény már bekövetkezett. (Folytatása következik.) Nyilt kérdések és feleletek. Tartozik-e a zálogház tulajdonosa szavatossággal az általa nyilvános árverésen eladott tárgyak minemüségeért ? (Felelet a mult számunkban közölt nyilt kérdésre.) Véleményem szerint nem. Egy a kérdésben felhozott esethez egészen hasonló esetben felperest keresetével elutasítottam. Felebbezes folytán az ügy a kir. tszékhez került, ez az Ítéletet helybenhagyta. Ez a bíróságok gyakorlata. L A poig. tkv. tervezet 1,433. §-át s az arra vonatkozó indokolást. Hamar Gy ula szakolcai jbiró. Sérelem. Csodabogár. A bpestiVI. ker. kir. járásbíróság előtt a következő keresetet adtam be. 1904 Sp. IV. 97. A kereset történeti része. R. J. ffoglalkozás) és neje R. J.-né bpesti lakosok alperesek a nálunk levő bevásárlási könyvben részletezett A. a. számla szerint meg és átvett fűszeráruk vételára cimén 619 K. 25 fill. adósaim stb. stb. A számla másolata: Bpest 1904 január 20. R. J. ur és neje Bpest 1903 április hó 4-től június hó 16-ig számlaszerinti árukért 619 K. 25 f. Kiváló tisztelettel M. E. és társa. A bíróság erre a következő végzést hozta: Ez a kereset azzal adatik vissza felperesnek, hogy 3 nap alatt jelölje meg keres etében az árukat, s azok vásárlásának idejét, melyeknek vételárát alperesektől igényli, esetleg vonatkozó számlát vagy köayvkivonatot csalo'jon Bpest' 1904 január 27. — Told y sk. ' Difficile est, satyram non scribere. Ö. M. dr. Irodalom. \ A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr. egyetemi magántanár, eperjesi jogakadémiai tanár. Eperjes 1904. Sziklai Henrik kiadása. Nagy 8° XIV. és 762 oldal. Ára 16 korona. *) Raffay műve kitűnő összefoglalása a ma élő magyar magánjognak, melynek legnagyobb része törvények hiányában a birói joggyakorlat utján kifejlődött szokásjogképpen él a nemzetben. Hogy milyen óriási munkát, milyen kitartó szorgalmat igényel e szokásjognak felkutatása, az ellentétes birói határozatok*) Szívesen helyet adunk ennek a bírálatnak, mert jogirodalmunk terén nevezetes esemény volt e mű megjelenése s méltó Raffay nagy munkája arra, hogy minél többen megkritizálhassák s hogy mindegyik szaklap helyet adjon a szerkesztőség kebelén kivü! álló iió nézetének is. Örülünk, hogy a f. évi 1. számban megjelent bírálatunkat csak megmősiti a t. cikkíró úr jelen kritikája. A szerkesztőség.