A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. Irta Finkey Ferenc, Bpest, 1904. (A Balogh Jenő dr. által szerkesztett Jogi Értekezések 11. füzete) [folyóiratismertetés]

192 delmében indokaival együtt a Brassóban megjelenő «Brassói Lapok* cimü hírlapban vádlott költségén 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével közzéteendő. Ezen itélet jogerőre emelkedés után a brassói ügyvédi kamarával mint vádlott fegyelmi hatóságával közöltetni rendeltetik. Indokok : A B. D.-né elleni (a B. G.-né sérelmére elkövetett) becsületsértés vétsége miatti bűnügynek a brassói kir. tszék mint bf. bíróság előtt JU04. január 9-én tartott tárgyalása alkalmával B. G. jelenlegi sértett főmagánvádló, jelzett ügyben mint neje képviselője a kihirdetett ítéletet a következő megjegyzés kíséretében vette tudomásul : -megnyugszom az ítéletben, mert remélem, hogy javító hatással lesz vádlottra.. B. D. vádlott, ki a kérdéses ügyben hallgatóság gyanánt szerepelt, erre közbekiáltott «Ez szemtelenség !» Ezen becsületsértő kifejezés tárgyaláson és ügyfél ellenében használtatott ugyan, de mivel azt vádlott (kinek akkor tulajdonképeni szólásjoga sem volt) vitatkozást szabadsága, s az igazság felderítésének érdeke sem kívánta meg, mivel tehát a fennt irt kitétel nem az ügyre magára, hanem csupán jelenlegi főmagánvádló személyére vonatkozott, ennélfogva a sértett által nyomban emelt vád folytán a btkv. 266. i?-ának mellőzésével az eljárásnak folyamatba tétele volt elrendelendő. Vádlott jogos önvédelemre hivatkozott, előadván, hogy a vádlott kifejezést a nején B. (i. által elkövetett sértés miatt megtorlásul használta, s igy nem büntethető. Tekintve, hogy a jelenlegi főtnagánvádlónak képviselői minőségében tett azon kijelentése, hogy «az Ítéletben megnyugszom, mert remélem, hogy javító hatással lesz vádlottra*, akkori védői jogköréből kifolyólag ót megillető és teljesen tárgyilagos nyilatkozat volt, mely tehát senki által nem sérelmezhető ; tekintve, hogy jelenlegi főmagánvádló ezen nyilatkozatát később külön is indokolta azzal, hogy B. D.-né bűnösnek mondatik a B. G.-né sérelmére elkövetett becsületsértés vétségében, a javító hatással erre célzott, de értette arra is, hogy jelenlegi vádlottat két ízben is felkérte a neje részéről jelenlegi főmagánvádló ellen indított sértő híresztelések és mendemondáknak jövőben való meggátlására, de ez eredménytelen maradván, ezen ítélettől vár javító hatást; tekintve, hogy B. I). a tárgyalás rendén elismerte, miszerint jelenlegi főmagánvádló neki az állítólag neje által költött és terjesztett híresztelések miatt panaszkodott és ő (vádlott) otthon családi körben ez iránt intézkedett is; tekintve, hogy jelenlegi fŐmagánvádlónak az előző tárgyalás során tett többi fejtegetései, nevezetesen az, melyben B. D.-né vádlottnőnek a (köztiszteletben álló urinő» címre való jogos igényét indokoltan kifogásolta, a kiszabandó büntetés mértékére, tehát magára az ügyre vonatkozott; mindezeknél fogva vádlottnak a jogos önvédelem vagy felháborodásra alapított védelme elfogadható nem volt, s mivel a vád tárgyává tett «szemtelenség kifejezés a btkv. 261. §-ában irt becsületsértés vétségének alkatelemeit magában foglalja, vádlottnak ezen bűncselekményben való bűnössége meg volt állapítandó. A büntetési tétel kiszabásánál vádlott büntetlen előélete és nyilvánvalóan izgatott állapota enyhitő körülményeknek vétettek. Súlyosító körülmény gyanánt az merült fel, hogy vádlott az incriminált kifejezést tárgyaláson használta, s ez által a tárgyalás méltóságán is csorbát ejtett, ami vele, mint a jogrend egyik őrével szemben, fokozottabb beszámítást nyer, s felmerült az, hogy a becsületsértést ügyvéd követte el, aki ismervén a vádlói jogkör terjedelmét, jól tudhatta, hogy azt jelenlegi főmagánvádló át nem lépte, s igy a sértés teljesen indokolatlan volt. Mivel ezen súlyosbító és enyhitő körülmények között belső súlyra nézve túlnyomó különbözet fenn nem forog, a btkv. '.«)., 91'. és 92. §-ának alkalmazása nem találtatott szükségesnek. Főmagánvádló a tárgyalás folyamán kérvén a hírlapi közzétételt, az a btkv. 277. Sj-a értelmében cl volt rendelendő. A m. kir. Kúria (1904. szept. 15-én 7,681 1904. B. sz. a. következőleg végzett: A bejelentett semmíségi panasznak a Bp. 385. 3.) pontjára alapított része a Bp. 557. ij-a szerint alkalmazandó 434. §. 3-ifc bekezdése értelmében vissza, egyéb része pedig a Bp. 557. ij-a szerint alkalmazandó 437. 4-ik bekezdése értelmében clutasittatik. Indokok: .Meg van állapítva, hogy vádlott egy a neje ellen emelt vád törvényszéki főtárgyalásán, a hol ö mint hallgató vett részt, az itélet kihirdetésének alkalmával a főmagánvádló képviselőjét meggyalázó kifejezéssel illette. A kir. törvényszék Ítéletének helyes indokolása szerint, ez a tett a becsületsértés vétségének tényálladákát megállapítja, a melyre nézve a büntethetőséget kizáró okok egyike sem forog fenn; mert a főmagánvádló képviselőjének joga volt ahhoz, hogy az előtte kihirdetett ítéletben való megnyugvását indokolta ; ennek az indokolásnak a felülvizsgált Ítéletben valóknak elfogadott tén\ek alapján sértő jelleget tulajdonítani nem lehet ; enélkül pedig a becsületsértés nyomban viszonzásának esete meg nem állapitható, úgyszintén a B. T. K. 266. ij-a a jelen esetben nem alkalmazható. Miért is a törvény szerint érvényesíthető panaszt mint alaptalant el, annak kizárt részét pedig azért kellett visszautasitani; mert ebben az ügyben csupán pénzbüntetéssel büntetendő olyan vétség forog szóban, melyre nézve a törvényben meghatározott büntetési tétel legkisebb mértéke 2 kor., ily esetben pedig a BTK. 92. S-ának alkalmazhatósága a törvénynél fogva ki van zárva. Vádlott fizetésképtelen állapotában az életbiztosító társasággal 20,000 kor. erejéig megkötött életbiztosítási szerződés megváltoztatásával maga helyett fiát jelölte ki kedvezményezettnek s ekként az életbiztosítási kötvényen alapuló vagyonértéket fiának ajándékozta. Habár a fizetésképtelenség beállta után egyes vagyonértékeknek elvonása rendszerint a hitelezők megkárosításának célzatára vezetendő ugyan vissza, jelen esetben a kir. Kúria nem talált elegendő alapot annak a következtetésnek a levonására, hogy vádlottat a biztosítási kötvényen alapuló értéknek fiára viszteher nélkül átruházásában a hitelezők megkárosítására irányuló szándék vezette és ezért vádlottat, az alsófokú bíróságok ítéleteinek megsemmisítése mellett, a vád alól felmentette. (A m. kir. Kúria 1904. ápr. 7. 3,216. sz. a.) Vádlottnak az a ténye, hogy fizetésképtelenségének tudatában egyik hitelezője javára részben még le nem járt követelésének érvényesítése céljából azonnal peresíthető váltót állított ki s e hitelező a váltó alapján negyednapra biztosítási végrehajtás utján zálogjogot szerzett is, a Btk. 414. § ának 3. pontjában meghatározott zálogjogengedélyezés fogalmának felel meg. Az a körülmény, hogy a hitelező szerzett végrehajtási zálogjogáról később lemondott, vádlott bűnösségének megállapításánál nem vétetett figyelembe, mert a csalárd bukás büntette a zálogjog megszerzésére alkalmas váltó kiállításával s a zálogjog megszerzésével befejeztetett, a bűntett tényálladékához tartozó káros eredmény utólagos elhárítása pedig nem vonja maga után a bűnösség megszűnését. A hitelező, aki vádlottnak fizetőképtelenségéről és a többi hitelezők károsodásáról tudva, követelését zálogjogilag biztosítja, nem büntetendő. Az egyszerű tanácsadása nem részesség. \A m. kir. Kúria 1903. december 29. 10,53 /9f>3. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A besztercebányai tszéknél id. Haviár Mihály mezőközi lakos ellen. bej. jan. 23, fsz. febr. 10, csb. Lehotzky István, tg. Wertheimer Árpád dr — Az egri tszéknél Berger Márkus pásztói kereskedő ellen, bej. dec. 25, fsz. jan. 11, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Kreith Gyula gróf. — A pestvidéki tszéknél Weinberger Samu. kispesti kereskedő ellen, bej. jan. ó, fsz. jan. 23, csb. Endler Miklós dr., tg. Admeto (iéza dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Weinberger Izrael özv. és fia helybeli cég ellen, bej. dec. 19, fsz. jan. 18, csb. Szentgyörgyi Imre, tg. Piufsich Oszkár dr. — A budapesti kir. tszéknél Hönig Izidor helybeli kereskedő ellen. bej. febr. ti, fsz. márc. 9, csb. Alcsuti Ágost dr.. tg. Szohner Lajos dr. — A rózsahegyi tszéknél Héda Ferdinánd árvapárnicai kereskedő e len, bej. dec. 19, fsz. jan. 5, csb. Székely Miklós dr., tg. Szilágyi Dávid dr. — A nyíregyházai tszéknél Kohn L, nyirbalkányi kereskedé ellen. bej. dec. ^4, fsz. jan. 21, csb. Szunyogh Kéla, tg. Furmann Lajos dr. Pályázatok: A szombathelyi közjeg vzői kamaránál a körmendi közjegyzői áll, (kérvények benyújtása Baditz Lajos, kapuvári közjegyzőnél dec. V\ (264). — Az eperjesi tszéknél aljegyzői áll. dec. 3. (264). A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. dec. i. (265). Kúriai és táblai értesitések. Ke rdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Szász—Strebelovszky nem érk. — Békéscsaba F. K. Máday — Sajossy érk. 317/904 v. sz. a ea. Wettstein, n. e. — Juhász— Marik érk. 844/904, v. sz. a. ea. Wettstein, n. e. —• Brassó B. D. Klősz—Deák (7,894/903, ea. Egry) nov. 20. hh. — Brassó W. I. Erdőipar—Smidt (102/903, p. ea. — Jókuthy) nov, 22. rend. — Derecske L. I. dr. Rácz—Derecske, Móricföld nem érk. — Gyöngyös B. J. dr. Ferencsik— Ferencsik érk. 6,347/904, sz. a. előa. Hanák, n. c. — Pancsova P. P. Szamorián—Sokarda (6,196/903,) n. e. — Pécs M. J. dr. Karza Turcsi (4,105/903, ea Illyés Károly) nov. 22. hh. — Sátoraljaújhely Cs. L. dr. Köszönjük szépen a küldeményt. Az ujabb ügy nem érkezett a Kúriára. - Sátoraljaújhely Sz. G. Führer—Abaházy (8,032/903, ea. Egry) nov. 22. hh. — Szombathely Sch, E. dr. Friedmann— Stadler (177/903, v. ea. Wettstein) nov. 16, hh. — Vágujhely F. L. dr. Mar morstein—H-irzog nem érk. — Versec S. K. dr. Ált. Bank —Első temesmoravicai tp. (1,398/903, v. ea. Szalacsy) nov. 18. hh. Joggyakornok, aki a bíróságnál a fizetéstelen állapot miatt megélni nem tud, közjegyzői irodát keres. Igényei szerények, van jogtudományi államvizsgája, beszél németül, magyarul, tótul. Címe a kiadóhivatalban. Közjegyzőhelyettest, esetleg az 1886: VII. t.-cikk 4. £-a második bekezdésében előirt minősítéssel biró jelöltet, keres a rozsnyói kir. közjegyző. A tót és német nyelv némi ismerete kívánatos. Tételes szigorlattal biró ügyvédjelölt, aki a német és tót nyelvet is bírja, vidéken ügyvédjelölti, vagy közjegyzőjelölti állást keres. Címe a kiadóhivatalban. PALLA6 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPE8TEN. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stüler Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.