A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 47. szám - A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. Irta Finkey Ferenc, Bpest, 1904. (A Balogh Jenő dr. által szerkesztett Jogi Értekezések 11. füzete) [folyóiratismertetés]

1SS hajthatlanság esetén további egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tiz (10) korona mellékbüntetésre ítéltetik; köteles a netán felmerülendő bűnügyi költségeket a fennálló szabályok értelmében a m. kir. államkincstárnak megfizetni. Ezek azonban az 1890: XL11I. t.-c. 4. §-a alapján egyelőre behajthatlannak nyilváníttatnak. Köteles végül vádlott jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított lő nap és végrehajtás terhe alatt U. Konrád részére •_><) kor. eljárási költséget megfizetni. Indokok: Vádlott beismerésével bizonyítva van, hogy a feljelentéshez mellékelt és ]ÍH)3. évi nov. 26-án kelt nyílt levelező lapot ő irta U. Konrádhoz, amelynek az a kitétele «eine falsche Unterschrift habén sie gemacht» valódiság esetén alkalmas lévén arra, hogy U. Konrád ellen fenyítő eljárás indittassék és mert a nyílt levelezőlap legalább három egyén kezén ment keresztül, a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségét állapítja meg, amiben a vádlott, miután a beszámítást kizáró ok fenn nem forog, bűnösnek kimondandó, figyelemmel azonban büntetlen előéletére és beismerésére, mint nyomatékos enyhítő körülményekre, a cselekményére megállapított fogház, mint főbüntetés legkisebb tartama is vekszemben tulszigorunak találtatván, a Btk. 92. §. alkalmazandó és bűnössége fokához mérten a rendelkező részben kiszabott büntetésre ítélendő volt. A bűnügyi és eljárási költségekben történt marasztalása a BP. 480. §-án alapszik, a költségek azonban a vádlott igazolt vagyontalansága folytán, egyelőre behajthatlanoknák voltak nyilvánitandók. A zombori kir. törvényszék (1904. jan. hó 22-én 559/1904. B. sz. a.) következőleg itclt: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. K. Henrik vádlott köteleztetik, hogy 10 kor. felebbviteli eljárási költséget a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt különben i végrehajtás terhe mellett U. Konrád főmagánvádlónak fizesse n meg. indokok: Az elsőbiróság ítélete a BP. 554. §. rendelkezéséhez képest indokai alapján volt helybenhagyandó. A in. kir. Kúria következőleg végzett: A semmisségi panasz visszautasittatik. Indokok : Vádlott a kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság ítélete ellen a BP. 38">. §. 1. a) pontja alapján jelentett semmisségi panaszt. Minthogy azonban a Bp. 557., 430., 390.§§-ai értelmében a sérelmesnek tartott ítéleti intézkedés és a semmisségi ok világosan megjelölendő; minthog\ az alsófoku bíróságok által megállapított tényállással szemben, pusztán a törvényszakaszra való hivatko/.ás ily világos megjelölésnek nem tekinthető, ugyanazért a semmisségi panaszt a BP. 434. §. harmadik bekezdése szerint visszautasítani kellett. A B. P. 356. £-ának második bekezdése szerint, a kir. törvényszék másodfokú Ítélete ellen vádlott részéről a perorvoslat használata csak abban az esetben van kizárva, ha az elbírálás tárgya mind a vád, mind az ítéletek szerint csak kihágás vagy csupán pénzbüntetéssel büntetendő vétség. A jelen esetben azonban a vád fogházzal is büntetendő testi sértés vétségére irányulván, ebben az esetben a vádlott az idézett törvényszakasz harmadik bekezdése szerint, a B. P. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszt használhatja. A m. kir. Kúria (191(4. szept. 13-án 6,382. sz. a.) könnyű testi sértés vétsége miatt vádolt S. J. és E. A. elleni ügyben következőleg végzett: A magánvádló képviselőjének, ugy Sch. L. vádlott védőjének részéről közbevetett felfolyamodásuk, amennyiben ezek a B. P. 384. 4-ik pontja alapján bejelentett semmisségi panasz visszautasítására vonatkoznak, elutasittatik, a nevezett vádlott védőjének a B. P. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszát visszautasító végzés ezen része ellen bejelentett felfolyamodás azonban alaposnak találtatván, a kir. törvényszék végzése e részében megváltoztattatik, ez a bejelentett semmisségi panasz elfogadtatik és annak nyilvános tárgyalása elrendeltetik. Indokok: Minthogy a kir törvényszék, valamint a magánvádló képviselője által a B. P. 385. ij. 1. a) pontjára, ugy Sch. L. vádlott védőjének a B. P. 384. S- 4-ik pontjára alapított semmisségi panaszait törvényes indokokból a B. P. 556. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésének megfelelően utasította vissza: ennélfogva a kir. törvényszék végzésének ezen részei ellen bejelentett felfolyamodásoknak alapja nem lévén, azok a B. P. 379. S-ának negyedik bekezdése szerint elutasitandók voltak. A nevezett vádlott védője által a kir. törvényszék ítélete ellen a B. P. 385. 1- a) pontjára alapított semmisségi panaszt visszautasító végzés ellen bejelentett felfolyamodás alaposnak találtatott: mert a B. P. 550. §-ának második bekezdése szerint, a kir. törvényszék másodfokú ítélete ellen vádlott részéről a perorvoslat használata csak abban az esetben van kizárva, ha az elbírálás tárgya mind a vád, mind az ítéletek szerint csak kihágás vagy csupán pénzbüntetéssel büntetendő vétség. A jelen esetben azonban a vád fogházzal is büntetendő testi sértés vétségére irányulván, ebben az esetben a vádlott az idézett törvényszakasz harmadik bekezdése szerint, a B. P. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszt használhatja. E szerint tehát a kir. törvényszék ezt a bejelentett semmisségi panaszt helytelenül utasítván vissza, végzésének erre vonatkozó részét a B. P. 379. §. 4. bekezdéséhez képest megváltoztatni, a bejelentett semmisségi panaszt elfogadni s annak nyilvános tárgyalását elrendelni kellett. A BP. 385. igának 2. pontjára alapított seminisésgi panaszt a védő azért használta, mert a bíróság a Btk. 93. §-át, a fegyházbüntetésnek börtönbüntetésre való átváltoztatása végett nem alkalmazta. Minthogy a bíróság a vádlottat a Btk. 280. S ábán meghatározott életfogytig tartó fegyház helyett a Btk. 91. S-a alapján átváltoztatott büntetésül 15 évi fegyházra ítélte, a BP. 385. S-ának 2. pontjában körülirt esetek közül pedig ki van zárva az az eset, melyben a panasz tárgya nem az, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg, hanem csupán az, hogy a bíróság a törvényben meghatározott büntetési nem helyett enyhébb büntetési nemet nem alkalmazott : ezeknél fogva a semmiségi panaszt a BP. 385. S-ának 2. pontjára alapított részben mint a törvényben kizártat a BP. 434. S-ának 3. bekezdése szerint vissza kellett utasitani. (A m. kir. Kúria 191M-. május 18. 4,H(H. -sz. a.) A BP. 374. S-ának 5. bekezdése szerint az esküdtek határozata a bíróságot a büntetés kiszabásánál korlátozza annyiban, hogy a törvény által egyes bűncselekményekre nézve külön megállapított minősítő, illetőleg súlyosító okokat 359. §. I. bekezdés i, azokat kivéve, melyek a vádlottnak megelőző büntetésére vonatkoznak, a bíróság csak az esküdtek határozata alapján alkalmazhatja. Minthogy pedig ilyen ok a Btk. 280. S-a szerint az, hogy a bűncselekmény felmenő ágbeli törvényes rokonon követtetett el és minthogy az esküdtek ennek az oknak fenforgását vádlottal szemben nem állapították meg, a büntetés a Btk. 279. S-a alapján szabatott ki, az pedig, hogy vádlott a cselekményt felmenő ágbeli rokonán követte el, sulyosbitónak tekintetett. (A m. kir. Kúria 1904. június 15-én 5,55 í . sz a.) A ki valakit kocsijára felvesz és midőn az le akar szállani, meg nem áll, hanem tovább hajt, a B. T. K. 323. S-a alapján bűnös. Ha a sebes hajtás folytán a felvett személy leesik és testi sértést szenved, a B. T. K. 310. S-a alapjsáni a bűnösség megállapítandó. (A m. kir. Kúria 1903. június 10. 5,344. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: Az aradi tszéknél Probszt Károly és társai utóda Lázár Emil helybeli cég eilen, bej. jan. 5, fsz. jan. 30, csb. Radány Dezső dr., tg. Bogdán Virgil dr. — A fehértemplomi tszéknél Blau Izidor versed kereskedő ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 27, csb. Reichcl Frigyes dr.. tg. Kehrer Gyula dr. — A székelyudvarhelyi tszéknél Wagner Vilmos székelykereszturi cég ellen, bej. dec. 6, fsz. dec. 21, csb. Göllncr Béla dr., tg. Gombos János dr. — A kaposvári tszéknél özv. Sury Mihályné helybeli lakos ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 23, csb. Galamb Zoltán, tg. Marton Gyula dr. — A szegedi tszéknél Günsz Márton helybeli lakos ellen. bej. dec. 10, fsz. dec 17, csb. Fehér Tamás dr , tg. Weisz Gyula dr. — A komáromi trszéknél Weisz Nándor esztergomi kereskedő ellen, bej dec. 15, fsz. jan. 16, csb. Kári Miklós dr., tg. Zwilinger Ferenc dr. Pályázatok: A dévai tszéknél aljegyzői áll. nov. 25.(257) A hátszegi jbiróságnál albirói áll nov. 5. (257) — A kézdivásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. nov. 25. Í257i A zólyomi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 26. (258) — A székelyhídi jbiróságnál albirói áll. nov. 30. I261I — Az eperjesi tszéknél aljégyzöi áll. dec. 2. i263). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjiík, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin G. L. dr. 726/904. n. e. - Békéscsaba F. K. A jövő számban. — Hódság L. F. dr. Hódsági Tp. — Diener (1,339/903, ea. Jókuthyi n. e. — Kánya - Richter (1,911/904. ea Avedik) nov. 8. hh. — Makó K. P. dr. BöHgyik—Igaz (417/904, ea. Szalacsy) n. e. — Mohács J. J- Egyik sincs elintézve. — Galánta N. M. dr. Kozák—Kozák (2,608/904, ea. Balázsovits) n. e. Gyakorlott ügyvédjelölt, ki az összes irodai teendőket önállóan végzi, alkalmazást nyer Hegyesi Benő dr. ügyvédi irodájában, Karánsebesen. Előnyben részesül, aki a román nyelvet birja. Gyakorlott ügyvédjelölt (doctor juris), polgári és büntetőpraxissal, a fővárosban, vagy vidéken is december elsejére irodát keres. Címe a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott közjegyzőhelyettest keres Némettóthi Szabó Antal, kir. közjegyző Nagykárolyban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA6 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPKTBrt.