A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 2. szám - Törvény az idegen részvénytársaságokról Franciaországban

A J Érdemes-e ezek után, ilyen irányzat mellett szót ejteni arról, hogy a szolgálati pragmatika megalkotása és ezzel a titkos minősítésnek, ennek a középkori, orgyilkos intézménynek eltörlése még mindig késik ? Lehet-e remélni ebben a retrográd fejlődő korszakban ennek a lealacsonyító — éspedig ugy az aktiv, mint a passzív félre lealacsonyító — sbirr-rendszernek a megszűntét? Csodálkozik-e valaki azon: ha a birói kar azon elemein, akikre talán már a közel jövőben a legnagyobb szükség lesz, éppen az igazságügyi reformok keresztülvitelénél, mélységes elkeseredés vesz erőt s a legsötétebb reménytelenséggel néznek a jövő elé ? Ne folytassuk ezeket a kérdéseket. Uj év, uj küzdelmek előtt állunk. Vegye ki a részét a küzdelemből a birói kar is, hozzá méltó komolysággal és ne tekintse fölöslegesnek olyasmit kivívni, aminek a hiányát momentán talán nem érzi. Voltaire szerint: Le superflu: chose tré s—n écessaire. (—« — s.) Külföld. Törvény az idegen részvénytársaságokról Franciaországban. A francia kormány törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé a Franciaországban üzleti működést folytató idegen részvénytársaságok jogviszonyának szabályozása tárgyában. Erre vonatkozólag az 18ö7. évi részvénytórvény tartalmazott némelyes határozmányokat s az indokolás szerint ezek elégtelensége és homályossága okából volt szükséges az idegen i észvénytársaságok jogviszonyát külön törvényben szabályozni. Az e tárgyban a kamara elé beterjesztett törvényjavaslat a következő: 1. Az idegen részvénytársaságok, melyek a saját országuk törvényeinek megf.-lelően alakultak, Franciaországban üzleti mű veleteket létesíthetnek s a bíróságok előtt felléphetnek, fióktelepet azonban csak az esetben állithatnak fel, ha az államkormányzat általános érvényű dekrétuma az illető ország részvénytársulatait erre feljogosítja. 2. Az a társaság, amely fióktelepet kiván felállítani, ebbeli szándékát a fióktelep helyére nézve illetékes kereskedelmi törvényszék cégelőadójánál jelenti be s a bejelentéstől számított egy hónapon belül ugyanott kell benyújtania az alapszabályok hitelesített fordítását. További egy hó alatt az alapitó-levél kivonata közlendő a nyilvános hirdetések felvételére szolgáló lapok egyikében, melynek tartalmazni kell a társaság honosságát, cégét, célját, az alaptőke magasságát, székhelyét, üzleti működése megkezdésének idejét és a társaság tartamát. Ezenkívül az alapszabályok teljes szövege a Journal Officiel mellékletén közzéteendő. Az a társaság, amely külömböző kereskedelmi törvényszékek területein állit fel fióktelepeket, mindezen bejelentéseket és közzétételeket minden egyes helyen külön tartozik megtenni. Hasonló közzétételek kötelelezők az alapszabályok módosítása, a célnak vagy a fennállás időtartamának megváltoztatása és a felszámolás elrendelése eseteiben. Az évi mérlegnek a közgyűlés által való jóváhagyásától számított két hó alatt a mérleg a Journal Officitl mellékletén közzéteendő. A fióktelep levelein, hirdetésein, árjegyzékein, számláin a társaság teljes cége, jellege és honossága mindenkor feltüntetendő s ha a társasági tőke is ki van tüntetve, a tényleg befizetett összeg szintén felemlítendő. 3. Harmadikkal szemben semmisek azon külföldi részvénytársaságok üzleti műveletei, amelyek fiókjaikat nem az 1-ső pontban megszabott módon állították fel, vagy a 2-ik pontban felsorolt közzétételeket a kitűzött határidőn belül nem eszközölték. Az érvénytelenséget azonban a társaság harmadikkal szemben nem alkalmazhatja. 4. Ha idegen részvénytársaságok részvényei Franciaországban nyilvános kibocsájtás utján helyeztetnek el, vagy nem bíróilag rendezett árverésen adatnak el, az esetben a falragaszokon, hírlapi hirdetésekben, prospektusokon, kötleveleken, aláírási iveken stb. kitüntetendők: 1. a társaság neve, illetve cége; 2. a társaság honossága; 3. a társaság székhelye; 4. a vállalat célja; 5. a vállalat tartama; 6. a társasági tőke nagysága s a részvények névértékének magassága; 7. a részvények befizetésének módja; 8. az igazgatósági tagok, a kezesek vagy mások részére biztosított előnyök; 9. a közgyűlések egybehivásának módja s azok megtartásának helye; 11. ha a társaságnak Franciaországban fióktelepe van, megjelölése a Journal Officiel azon számának, melynek melléklétén az alapszabályok közöltetlei:. 5. Idegen részvénytársaságok kötvényeinek nyilvános aláírás, vagy nem a bíróság által elrendelt árverés utján való elhelyezése, illetve eladás esetében a falragaszokon, hirdetményeken, prospektusokban, aláírási iveken a köveckezők tüntetendők ki: 1. a vállalat célja; 2. honossága; 3. székhelye; 4. a társaság Franciaországban létező fiókjának székhelye; 5. tartama; 6. az alapszabályok kelte s azek, valamint az eszközölt módosítások szövege; 7. a be nem fizetett részvénytőke magassága; 8. a már kibocsátott kötvények névértéke s azoknak biztosított előnyök; 9. a most kibocsátott kötvények névértéke, összege, kamathozama, a törlesztés módja és határideje; 10. az utolsó mérleg vagy annak kijelentése, hogy mérleget a vállalat még nem állított fel. OG 15 6. A két előző pontban a közzétételekre nézve felállított határozmányok a további kibocsátásokra nézve nem nyernek alkalmazást akkor, ha a követelménynek előzőleg már elég lett téve. 7. Az 1. és 2. pontban foglalt határozmányok megsértése 100-tól 500 frankig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. A 4—5. pontokban foglalt határozmányok áthágásának büntetése 10,000—20,000 frank. A büntetőtörvénykönyv 463. §-a (enyhítő körülmények) az ezen törvény szerinti cselekményekre is alkalmazást nyer. 8. A jelen törvény határozmányai a Franciaországban már működő idegen részvénytársaságokra is kiterjednek. Azon idegen részvénytársaságok, amelyeknek Franciaországban már fióktelepeik vannak, a 2-ik pontban foglalt határozmányoknak a jelen törvény életbeléptétől számított három hó alatt eleget tenni kötelesek. Irodalom. A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr., eperjesi jogakad. tanár. Eperjes, 1904. Sziklai Henrik kiadása. Nagy 8° XIV. és 362 11. Ára 16 korona, — A magyar magánjog különböző ágainak szorgalmas mivelője: Raffay Ferenc dr. újból egy nagy, kiváló munkával lepi meg a jogászközönséget, egy oly munkával, mely miként házasságjoga, újból eminens gyakorlati szükséglet kielégítésére szolgál. Teljes jogosultsága van ugyan ama kérdésnek, vájjon ma, a magánjogi Tervezet törvényerőre emelkedésének küszöbén, szükség van-e a régi jogrendszeren felépült magánjogi munkára? De szerző ezen kételyeinket is eloszlatja. Szerinte munkája azért nem időszerűtlen, mert a Tervezetből legkedvezőbb esetben 10 év múlva lesz törvény, — addig pedig a mai jog marad életben, sőt a kódex hatálybalépte után is hosszú időre lesz használható e munka, mert a törvénynek nem lesz vbzaható ereje és a kódex hatálybalépte előtt keletkezett jogviszonyok ez okból a régi jogelvek alapján lesznek elbirálandók. Marad tehát még elég idő arra, hogy ugy a gyakorlat emberének, mint különösen az államvizsgára, szigorlatra és ügyvédi vizsgára készülő ifjúságnak egy céljaiknak mindenben megfelelő és szerves egészet képező munka adassék: az egyes intézmények tömör és világos előadása mellett kimutattassék, hogy mennyiben élnek és érvényesülnek azok nálunk a gyakorlati életben. Mióta az 1861. évi országbírói értekezleten tale quale a magyar törvények visszaállíttattak, nagy volt a zavar mindenfelé. A fejlődött iparés kereskedelem, az osztrák hiteltörvények hatálya alatt keletkezett uj jogviszonyok és magának az optknek kihatása a társadalmi élet minden ágazataira, nem voltak máról-holnapra halomra dönthetők; a régi törvények nem tudtak a számtalan, az egykori avitikus viszonyokon és felfogáson túlnőtt kérdésre kielégítő feleletet adni és a fokozottabb igényeknek megfelelő megoldást nyújtani. Kénytelen-kelletlen rászorultunk tehát az idegen jogforrásra, első sorban az osztrák polgári törvénykönyvre, melynek egyes része' a telekkönyvi eljárásban amugyis érvényükben fentartattak.Csak lassan-lassan fejlöd öt a birói gyakorlat alapján, tehát szokásjog alkotása által egy uj modernebb magyar m. gánjog, melynek egyes részletei azonban még mindig kontroverzek maradtak és ujabb birói döntés álta! halomra dönthetők voltak. Ezen siralmas állapotok természetesen magyar magánjogi irodalmunkban is visszatükröződtek. Az 1848 előtti viszonyokra nézve még ma is sokat lesz forgatva Werbőczy tripartitumán kivül Frank Ignácnak: Közigazság törvénye cimü jeles müve. Az országbírói értekezlet óta megjelent munkák legnagyobb része, így Ö k r ö s s, Suhajda és Wenzel magánjoga, de még Herczegh és Knorr munkái is rég elavultakés ma gyakorlati használatban alig maradnak. Enrek oka kiválóan az, hogy oly időben Írattak, midőn az ujabban fejlődött szokásjog még csak csirájában létezett és igy e munkák csak parafrázisai voltak Frank idézett magánjogának és az optk. kommentárjainak Cholnoky, Emődy és Katona idevágó munkái is inkább csak tancéloknak szolgáltak és közfigyelmet nem keltettek. Egyetlen egy munka volt, mely a többi közül kimagaslott és mert a gyakorlat emberének tollából ered, ma is — számos átdolgozás után — közkézen forog. Ez Z linszky Imrének immár 8-ik kiadásban megjelent magánjoga. A Fodor Ármin által szerkesztett és 5 kötetre tervezett magánjog, már nagy terjedelménél és költséges voltánál fogva is igen szűk körre szorul és közkézen nem igen forog. Szerző tehát ezen uj, rendszeres, a magánjognak ugy elméletét, mint gyakorlatát felölelő és a mellett felette olcsó munkával, tényleg a közszükségletnek szolgálatot tesz. Mint gondolkozó, szakmájában teljesen jártas egyénnek, néki is ama szerencse jutott, hogy a jogot nemcsak a kathedráról ismerje és mívelje, hanem a birói székben és az ügyvédi pályán gyakorlatilag alkalmazhassa is. Az ilyen szakférfiú nem bíbelődik holmi fogas doktorkérdésekkel és idejüket mult elméleti fejtegetésekkel, hanem a jognak sokféle forrásaiból kiszemeli a vezérelveket, egységesiti azokat és keresi gyakorlati alkalmazhatóságukat. Raffay munkájának tehát az ügyvéd és bíró is kitűnő hasznát fogja venni mindaddig, mig uj kódexünk a régi joggyakorlatot teljesen ki nem szorítja. A munka nyelvezete, mint azt szerzőnél másképp fel se tehetjük, — világos és könnyen érthető, ami főleg a vizsgákra készülő jelöltek részéről lesz teljes mérvben megbecsülendő. Távol