A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 43. szám - Magyar alkotmány- és jogtörténet. Tekintettel a nyugati államok jogi fejlődésre. Irta Timon Ákos. Budapest, 1903 [könyvismertetés]

310 A JOG alapköve az angol szabadságnak. Minden más későbbi vívmány alig több, mint megerősítése, illetve kommentár nozzá: ha már most minden későbbi törvényt megszüntetnének, mégis vissza­maradnának azon merész alapvázak, melyek egy szabad monar­kiát egy deszpotikustól megkülönböztetnek.* Hasonlóan Szalay szerint az Aranybullának értékét, valamint az angol Magna Char­ta-ét nem annyira egyes ágazataihoz kell mérnünk, mint ahhoz, aminek simbolumául szolgai. Nagy terjedeiemben foglalkozik ezen mű a királyi hatalom­mal annak megszerzési módjával, a királyi családdal. Különösen fontos még korunk szempontjából is azon fejezet, mely e királyi hatalom gyöngüléséről szól, s ezzel szemben az alkotmányos -'ányu fejlődést vezeti le. (105—112. 1.) Horváth János dr. (Vége következik.) A magyar magánjog mai érvényében cimü munkára hirdet előfizetést Raffay Ferenc dr. ügyvéd, egyet, magántanár és jogakadémiai ny. r. tanár Eperjesen, lapunk jeles munkatársa. A szerző neve biztosíték arra nézve, hogy a mű a mai tudomá­nyosság színvonalán fog állani és hogy azt az elméleti és gyakor­lati jogászság egyaránt sikerrel használhatja. Ebben a mukában arra törekedett szerző, hogy élő jogunkat, az irodalmat és a birói gyakorlatot teljesen feldolgozza; a magyar magánjognak sokféle forrásból fakadó elemeit szerves egészképpen tüntesse fel s minden intézményt világosan, tömören és érthetően tárgyaljon. A judikaturát nem a jegyzetekben közli, hanem az érvényes tantételeket beledolgozta a szövegbe a szerző, hivatkoz­ván mindenütt a birói döntés számára és arra a gyűjteményre, amelyben a kérdéses jogeset feltalálható, mint az ellenkező birói megállapodásokra is. A mű megjelenését a Tervezet nem teszi időszerűtlenné. Leg­jobb esetben tíz év múlva lesz ugyanis ebből törvény. Addig pedig a mai jog marad életben; sőt a magánjogi kódex hatálybalépte után is sokáig használható lesz ez a mű, hiszen a kódexnek nem lesz visszaható ereje s a hatálybalépésig keletkező jogviszonyokat a mai jog alapján kell majd akkor is elbírálni. A Sziklai Henrik (Révai Samu könyvkereskedése Eperjesen) kiadásában megjelenő 800 oldalra terjedő mű előfizetési ára 12 korona; a bolti ára magasabb lesz. Megjelenik a könyvpiacon folyó évi december havában. Megjelent : A Büntetőjogi Döntvénytárnak III kötete. A most meg­jelent kötet 370 oldalon 253 elvi jelentőségű határozatot tartal­maz. Kiadja a Franklin-Társulat Budapesten. Ára 4 korona. A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentő­ségű határozatai. VI. kötet. Szerkeszti T é r f i Gyula dr., igaz­ságügyminiszteri osztálytanácsos. Kiadia a Franklin-Társulat. A gyakorlati jogásznak nélkülözhetetlen kézikönyve ez a gyűjtemény, amely az ország összes kir. Ítélőtábláinak elvi tekintetben fontos minden határozatát tartalmazza. A most megjelent kötet az 1901. és 1902. évben hozott 748 határozatot tartalmaz Terjedelme 57 v, 778 és CXXII lap. Ára vászonkötésben 15 korona. Vegyesek. Az ügyvédek nyugdij-intézete. A budapesti ügyvédi kamara két évtized óta fáradozik azon, hogyan lehetne az ügyvédek részére nyugdij-intézetet létesíteni. Az elvi vita azon folyt, vájjon csak egyes segély-alapok alakittassanak-e a szükségben levő kartársak és azok családjai számára az esetenkint való gyámolitás céljából, avagy pedig valóságos nyugdíj-intézet létesitessék-e, amely az ügyvédeknek mint az intézet tagjainak jogot ad munkaképtelenségük esetén a nyugdíjra és haláluk után a hátrahagyottak ellátására. Az 1893. évi szegedi és 1896. és 1901. évi budapesti ügyvédgyülések ritka egyértelműséggel kimondották, hogy a segélykérdés elkülönítendő a nyugdij­kérdéstől. Tehát általános nyugdíjintézet szervezendő, melyben kötelező legyen a tagság minden ügyvédre nézve s az azzal járó kényszer. A budapesti ügyvédi kamara, hogy mentől előbb valósuljon meg a nyugdij-intézmény, a hosszabb időt igénylő törvényhozási ut mellőzésével, még 1899. évi június hó 29. és 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén alap­szabályokat dolgozott ki, melyek szerint az 1874. évi XXXIV. t.-c. keretén belül, tehát önkormányzati uton vagyis kamarán­kint külön-külön ugyan, de csatlakozás utján egyesítve akarta megoldani az országos ügyvédi gyám- és nyugdij-intézetet Plósz Sándor igazságügyi miniszter azonban a gyám­és nyugdíj-intézet ekként való létesitése ügyében hozott hatá­rozatot jóváhagyólag tudomásul nem vette. Az igazságügy­miniszter felfogása szerint az ügyvédi rendtartás alapján az ügyvédi kamarák csak oly kiadások fedezésére vethetnek ki tagjaikra évi illeményt, mely kiadásokat az ügyvédi rendtar­tásban megszabott kamarai teendők ellátása igényel. Újonnan alakítandó törvény nélkül a nyugdij-intézmény tehát fel nem állitható. Hosszas vajúdások és erős küzdelmek után, melyek­ben részt vett Magyarország egész ügyvédi kara, nemcsak a szaksajtóban, de a Budapesten tartott ügyvédi kamarák kül­döttségeiből alakult értekezleten. Es miután ezen kérdés a parlamentben is a mult évi budget alkalmával beható eszme­csere tárgyát képezte, Plósz Sándor igazságügyi miniszter kijelentette, hogy hajlandó a kényszer-belépés elvét alapul véve, törvényhozásilag szabályozni a kérdést, s azon óhajának adott kifejezést, hogy a budapesti ügyvédi kamara ily érte­lemben dolgozzon ki ujabb javaslatot. A budapesti ügyvédi kamara választmánya által kikül­dött bizottság Szivák Imre dr. kamarai elnök elnöklése mellett megállapította ezen uj irányzatnak irány-elveit. A törvény­javaslat összegezésével Nagy Dezső dr. ügyvédet bizta meg. A törvényjavaslat, mely 35. §-ból áll, elkészült. A kimerítő indokolást, amely foglalkozik a létesítendő intézményre vonat­kozólag történeti előzményekkel, az évi kamarai tagilletmények, illetve nyugdíjjárulékok behajtásával, a nyugdij-jái ulékok jogi természetevei, az intézet által nyújtandó különféle ellátási módozatokkal, ismerteti a mathematikai táblázatot — Pap József dr. kamarai titkár készítette. Szivák Imre dr. kamarai elnök f. hó 21-én nyújtotta át a törvényjavaslatot az indokolással az igazságügyi miniszternek. Amint halljuk, ezen törvényjavaslat most véleményezés végett a vidéki kamaráknak fog megküldetni. Mindenekelőtt kilátás van arra nézve, hogy a nyugdij-intézmény meg fog valósulni, s igy a magyar ügy­védi kar lesz a kontinensen az első, amely önerejéből, minden külföldi precedens nélkül ezen fontos humanisztikus intézményt életre hívta s ezáltal nagy szolgálatot tett az ügyvédségnek, de a jogkereső közönségnek is. A védelem hathatósabb gyakorolhatása céljából a buda­pesti orvosi kar több kiváló tagjának kezdeményezésére és közreműködése mellett a budapesti ügyvédi kamara összeállí­tott egy névjegyzéket, amelybe felvétettek azon orvosszakértők, akik önként ajánlkoztak arra, hogy az ellenőrző szakértői tisztet dij nélkül teljesitik, ha a védelem részéről vagyontalan terheltek és vádlottak bünpereiben erre fel fognak kéretni. Ezen lajstrom a budapesti ügyvédi kamara irodájában fog kezeitetni és a védő ügyvédek által bármikor megtekint­hető. A lajstrom ezúttal 1904. évi december 31-ig terjedő érvénnyel állíttatik össze. 1904. évi október havában ezen lajstrom fel fog frissittetni és ennek eszközölhetése céljából a fő- és székváros orvosaihoz a belénésekre vonatkozólag uj felhívás fog intéztetni. A lajstromba bevett orvos urak arról, hogy az ellenőrző orvosok jegyzékébe felvétettek, a kamara által értesít­tetni fognak. A védő-ügyvédeket felhívja a kamara a sajtó utján, hogy esetről-esetre ha díjtalan ellenőrző szakértő kirendelésé­nek szüksége fog felmerülni, forduljanak a budapesti ügyvédi kamarához és válasszák ki az ott elfekvő lajstromból az illető ellenőrző szakértőt, aki a kamara utján fog megbíza­tásáról értesíttetni. Közvédök kirendelése. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti ítélőtábla előtt fölebbviteli főtárgyalásokra 1903. novem­her 2-tól november 30-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a követ­kező ügyvédeket rendelte ki: november 2—7-ig az 1. főtárgyaló tanács mellé Eötvös Károlyt, helyetleséül Erdély Sándor drt.; a II. főtárgyaló tanács mellé Eulenberg Salamont drt., helyetteséül Falusy Árpádot; a III. főtárgyaló tanács mellé F i 11 1 e r Dezső drt., helyetteséül Fel e k i Béla drt.; november 9—15-ig az I. főtárgyaló tanács mellé Frank Salamon drt., helyet teséül Földes Árpád dr., a II. főtárgyaló tanács mellé Fráter Béla dr., helyetteséül F r i e d Vilmos dr., a III. főtárgyaló tanács mellé Friedmann Bernát drt., helyetteséül Friedvalszky Sándor drt.; november 16—21-ig az I. főtárgyaló tanács mellé F ü r s t Mátyás drt., helyetteséül G a r a i Benő drt.; a II. főtár­gyaló tanács mellé Gál Jenő drt.; helyetteséül Ge r g ő Izor drt., a III. főtárgyaló tanács mellé G 1 a s n e r Samu drt., helyetteséül Glücklich Emil drt.; november 23—28-ig az I. főtárgyaló tanács mellé G o n d a Dezső drt., helyetteséül G r é z 1 ó Ernő drt., a II. főtárgyaló tanács mellé Guthi Soma drt., helyetteséül G ü n t h e r Antal drt., a III. tárgyaló tanács mellé Gyöngyösi Józsefet, helyetteséül György István drt. Ujabb adalék a feslettség fogalommeghatározásához. A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa. (1903 szeptember 5. I. 9,153/1903 sz. a.) Felebbezési bíróság ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásában nemcsak azt állapította meg, hogy felperes gyermekének fogamzási időszakában alperesen kívül még más három férfival többször és mindig pénzért közö­sült, hanem azt is, hogy felperes általában mint oly nő volt ismeretes, ki pénzért kész volt bárkivel is közösülni; már pedig ezekből a megállapított tényekből a felebbezési bíróság jogilag helyesen következtette azt, hogy felperes gyermekének fogamzási időszakában a női szemérem teljes hiányára valló feslett élet­módot folytatott, mihez képest felperes gyermeke tartására jogos igényt nem tarhat. PALLAÍ nétzviNY TAMASAO NYOMDAM iuo*rtmn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom