A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 43. szám - Magyar alkotmány- és jogtörténet. Tekintettel a nyugati államok jogi fejlődésre. Irta Timon Ákos. Budapest, 1903 [könyvismertetés]

310 A JOG alapköve az angol szabadságnak. Minden más későbbi vívmány alig több, mint megerősítése, illetve kommentár nozzá: ha már most minden későbbi törvényt megszüntetnének, mégis visszamaradnának azon merész alapvázak, melyek egy szabad monarkiát egy deszpotikustól megkülönböztetnek.* Hasonlóan Szalay szerint az Aranybullának értékét, valamint az angol Magna Charta-ét nem annyira egyes ágazataihoz kell mérnünk, mint ahhoz, aminek simbolumául szolgai. Nagy terjedeiemben foglalkozik ezen mű a királyi hatalommal annak megszerzési módjával, a királyi családdal. Különösen fontos még korunk szempontjából is azon fejezet, mely e királyi hatalom gyöngüléséről szól, s ezzel szemben az alkotmányos -'ányu fejlődést vezeti le. (105—112. 1.) Horváth János dr. (Vége következik.) A magyar magánjog mai érvényében cimü munkára hirdet előfizetést Raffay Ferenc dr. ügyvéd, egyet, magántanár és jogakadémiai ny. r. tanár Eperjesen, lapunk jeles munkatársa. A szerző neve biztosíték arra nézve, hogy a mű a mai tudományosság színvonalán fog állani és hogy azt az elméleti és gyakorlati jogászság egyaránt sikerrel használhatja. Ebben a mukában arra törekedett szerző, hogy élő jogunkat, az irodalmat és a birói gyakorlatot teljesen feldolgozza; a magyar magánjognak sokféle forrásból fakadó elemeit szerves egészképpen tüntesse fel s minden intézményt világosan, tömören és érthetően tárgyaljon. A judikaturát nem a jegyzetekben közli, hanem az érvényes tantételeket beledolgozta a szövegbe a szerző, hivatkozván mindenütt a birói döntés számára és arra a gyűjteményre, amelyben a kérdéses jogeset feltalálható, mint az ellenkező birói megállapodásokra is. A mű megjelenését a Tervezet nem teszi időszerűtlenné. Legjobb esetben tíz év múlva lesz ugyanis ebből törvény. Addig pedig a mai jog marad életben; sőt a magánjogi kódex hatálybalépte után is sokáig használható lesz ez a mű, hiszen a kódexnek nem lesz visszaható ereje s a hatálybalépésig keletkező jogviszonyokat a mai jog alapján kell majd akkor is elbírálni. A Sziklai Henrik (Révai Samu könyvkereskedése Eperjesen) kiadásában megjelenő 800 oldalra terjedő mű előfizetési ára 12 korona; a bolti ára magasabb lesz. Megjelenik a könyvpiacon folyó évi december havában. Megjelent : A Büntetőjogi Döntvénytárnak III kötete. A most megjelent kötet 370 oldalon 253 elvi jelentőségű határozatot tartalmaz. Kiadja a Franklin-Társulat Budapesten. Ára 4 korona. A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet. Szerkeszti T é r f i Gyula dr., igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Kiadia a Franklin-Társulat. A gyakorlati jogásznak nélkülözhetetlen kézikönyve ez a gyűjtemény, amely az ország összes kir. Ítélőtábláinak elvi tekintetben fontos minden határozatát tartalmazza. A most megjelent kötet az 1901. és 1902. évben hozott 748 határozatot tartalmaz Terjedelme 57 v, 778 és CXXII lap. Ára vászonkötésben 15 korona. Vegyesek. Az ügyvédek nyugdij-intézete. A budapesti ügyvédi kamara két évtized óta fáradozik azon, hogyan lehetne az ügyvédek részére nyugdij-intézetet létesíteni. Az elvi vita azon folyt, vájjon csak egyes segély-alapok alakittassanak-e a szükségben levő kartársak és azok családjai számára az esetenkint való gyámolitás céljából, avagy pedig valóságos nyugdíj-intézet létesitessék-e, amely az ügyvédeknek mint az intézet tagjainak jogot ad munkaképtelenségük esetén a nyugdíjra és haláluk után a hátrahagyottak ellátására. Az 1893. évi szegedi és 1896. és 1901. évi budapesti ügyvédgyülések ritka egyértelműséggel kimondották, hogy a segélykérdés elkülönítendő a nyugdijkérdéstől. Tehát általános nyugdíjintézet szervezendő, melyben kötelező legyen a tagság minden ügyvédre nézve s az azzal járó kényszer. A budapesti ügyvédi kamara, hogy mentől előbb valósuljon meg a nyugdij-intézmény, a hosszabb időt igénylő törvényhozási ut mellőzésével, még 1899. évi június hó 29. és 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén alapszabályokat dolgozott ki, melyek szerint az 1874. évi XXXIV. t.-c. keretén belül, tehát önkormányzati uton vagyis kamaránkint külön-külön ugyan, de csatlakozás utján egyesítve akarta megoldani az országos ügyvédi gyám- és nyugdij-intézetet Plósz Sándor igazságügyi miniszter azonban a gyámés nyugdíj-intézet ekként való létesitése ügyében hozott határozatot jóváhagyólag tudomásul nem vette. Az igazságügyminiszter felfogása szerint az ügyvédi rendtartás alapján az ügyvédi kamarák csak oly kiadások fedezésére vethetnek ki tagjaikra évi illeményt, mely kiadásokat az ügyvédi rendtartásban megszabott kamarai teendők ellátása igényel. Újonnan alakítandó törvény nélkül a nyugdij-intézmény tehát fel nem állitható. Hosszas vajúdások és erős küzdelmek után, melyekben részt vett Magyarország egész ügyvédi kara, nemcsak a szaksajtóban, de a Budapesten tartott ügyvédi kamarák küldöttségeiből alakult értekezleten. Es miután ezen kérdés a parlamentben is a mult évi budget alkalmával beható eszmecsere tárgyát képezte, Plósz Sándor igazságügyi miniszter kijelentette, hogy hajlandó a kényszer-belépés elvét alapul véve, törvényhozásilag szabályozni a kérdést, s azon óhajának adott kifejezést, hogy a budapesti ügyvédi kamara ily értelemben dolgozzon ki ujabb javaslatot. A budapesti ügyvédi kamara választmánya által kiküldött bizottság Szivák Imre dr. kamarai elnök elnöklése mellett megállapította ezen uj irányzatnak irány-elveit. A törvényjavaslat összegezésével Nagy Dezső dr. ügyvédet bizta meg. A törvényjavaslat, mely 35. §-ból áll, elkészült. A kimerítő indokolást, amely foglalkozik a létesítendő intézményre vonatkozólag történeti előzményekkel, az évi kamarai tagilletmények, illetve nyugdíjjárulékok behajtásával, a nyugdij-jái ulékok jogi természetevei, az intézet által nyújtandó különféle ellátási módozatokkal, ismerteti a mathematikai táblázatot — Pap József dr. kamarai titkár készítette. Szivák Imre dr. kamarai elnök f. hó 21-én nyújtotta át a törvényjavaslatot az indokolással az igazságügyi miniszternek. Amint halljuk, ezen törvényjavaslat most véleményezés végett a vidéki kamaráknak fog megküldetni. Mindenekelőtt kilátás van arra nézve, hogy a nyugdij-intézmény meg fog valósulni, s igy a magyar ügyvédi kar lesz a kontinensen az első, amely önerejéből, minden külföldi precedens nélkül ezen fontos humanisztikus intézményt életre hívta s ezáltal nagy szolgálatot tett az ügyvédségnek, de a jogkereső közönségnek is. A védelem hathatósabb gyakorolhatása céljából a budapesti orvosi kar több kiváló tagjának kezdeményezésére és közreműködése mellett a budapesti ügyvédi kamara összeállított egy névjegyzéket, amelybe felvétettek azon orvosszakértők, akik önként ajánlkoztak arra, hogy az ellenőrző szakértői tisztet dij nélkül teljesitik, ha a védelem részéről vagyontalan terheltek és vádlottak bünpereiben erre fel fognak kéretni. Ezen lajstrom a budapesti ügyvédi kamara irodájában fog kezeitetni és a védő ügyvédek által bármikor megtekinthető. A lajstrom ezúttal 1904. évi december 31-ig terjedő érvénnyel állíttatik össze. 1904. évi október havában ezen lajstrom fel fog frissittetni és ennek eszközölhetése céljából a fő- és székváros orvosaihoz a belénésekre vonatkozólag uj felhívás fog intéztetni. A lajstromba bevett orvos urak arról, hogy az ellenőrző orvosok jegyzékébe felvétettek, a kamara által értesíttetni fognak. A védő-ügyvédeket felhívja a kamara a sajtó utján, hogy esetről-esetre ha díjtalan ellenőrző szakértő kirendelésének szüksége fog felmerülni, forduljanak a budapesti ügyvédi kamarához és válasszák ki az ott elfekvő lajstromból az illető ellenőrző szakértőt, aki a kamara utján fog megbízatásáról értesíttetni. Közvédök kirendelése. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti ítélőtábla előtt fölebbviteli főtárgyalásokra 1903. novemher 2-tól november 30-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: november 2—7-ig az 1. főtárgyaló tanács mellé Eötvös Károlyt, helyetleséül Erdély Sándor drt.; a II. főtárgyaló tanács mellé Eulenberg Salamont drt., helyetteséül Falusy Árpádot; a III. főtárgyaló tanács mellé F i 11 1 e r Dezső drt., helyetteséül Fel e k i Béla drt.; november 9—15-ig az I. főtárgyaló tanács mellé Frank Salamon drt., helyet teséül Földes Árpád dr., a II. főtárgyaló tanács mellé Fráter Béla dr., helyetteséül F r i e d Vilmos dr., a III. főtárgyaló tanács mellé Friedmann Bernát drt., helyetteséül Friedvalszky Sándor drt.; november 16—21-ig az I. főtárgyaló tanács mellé F ü r s t Mátyás drt., helyetteséül G a r a i Benő drt.; a II. főtárgyaló tanács mellé Gál Jenő drt.; helyetteséül Ge r g ő Izor drt., a III. főtárgyaló tanács mellé G 1 a s n e r Samu drt., helyetteséül Glücklich Emil drt.; november 23—28-ig az I. főtárgyaló tanács mellé G o n d a Dezső drt., helyetteséül G r é z 1 ó Ernő drt., a II. főtárgyaló tanács mellé Guthi Soma drt., helyetteséül G ü n t h e r Antal drt., a III. tárgyaló tanács mellé Gyöngyösi Józsefet, helyetteséül György István drt. Ujabb adalék a feslettség fogalommeghatározásához. A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa. (1903 szeptember 5. I. 9,153/1903 sz. a.) Felebbezési bíróság ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásában nemcsak azt állapította meg, hogy felperes gyermekének fogamzási időszakában alperesen kívül még más három férfival többször és mindig pénzért közösült, hanem azt is, hogy felperes általában mint oly nő volt ismeretes, ki pénzért kész volt bárkivel is közösülni; már pedig ezekből a megállapított tényekből a felebbezési bíróság jogilag helyesen következtette azt, hogy felperes gyermekének fogamzási időszakában a női szemérem teljes hiányára valló feslett életmódot folytatott, mihez képest felperes gyermeke tartására jogos igényt nem tarhat. PALLAÍ nétzviNY TAMASAO NYOMDAM iuo*rtmn.