A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 26. szám - Reformok a végrehajtások terén. Vége

A JOG 209 semmi, érdekei ellen pedig oly sok történt, a végsőig küzd oly rendelkezések elien, melyeknek ügyvédellenes tendenciáját elvitatni nem lehet és melyek végzetes csapást akarnak mérni azon karra, melynek áldozatkészségét és a közügyek érdekében mindenkor kifejtett lelkes közreműködését senki sem fogja kétségbe vonni. Nem lehet közömbös az igazságügyi kormányra sero, ha azon nagy intellektuális erő, mely Magyarország ügyvédi karában rejlik, megbénittatik és ezenfelül még meg is aláztatik azáltal, hogy a nagyközönség előtt szükséges rossznak tüntettetik fel. Ezen két — az igazságszolgáltatás féltve őrzendő közérdekét oly közelről érintő — indok az, mely minket arra késztetett hogy újból állást foglaljunk a perrendtartási javaslat sérelmes intézkedéseivel szemben. Sajnálattal kell ez alkalommal is megemlékeznünk arról, hogy az ügyvédi rendtartás megalkotásának rég érzett közszükséglete mai napig sem nyert kielégítést. Szintúgy újból kell megemlékeznünk arról, hogy az ügyvédi nyugdíjintézmény megalkotása, előttünk érthetetlen okokból, késik. Felhívjuk Nagyméltóságod figyelmét végül azon, évről-évre nagyobbodó teherre, melyet az uj bűnvádi perrendtartás— ellenszolgáitatás nélkül — az ügyvédi kar vállaira hárított. 1900-ban 60, 1901-ben 77,1902-ben már 96 esetben volt kénytelen kamaránk védőket kirendelni, számba nem véve azon védőkirendeléseket, melyek a kamara székhelyén kivül fekvő bíróságok által közvetlenül ezen bíróságok részéről eszközöltetnek. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezen védői tisztek viselésének terhei kizárólag az eperjesi ügyvédi karra, igy tehát a különféle okokból mentességben részesülő ügyvédeket leszámítva, csekély számú ügyvédre ^árultak, nem igényel további bizonyítást az, hogy nagy az a teher, mely az amugyis anyagi válsággal küzdő ügyvédi karra — igazságügyi érdekből, minden ellenszolgáltatás nélkül — hárittatott. Jogos és méltányos tehát, hogy az állatni érdekekből közszolgálatra kötelezett ügyvédi kar ezen közszolgálatáért megfelelő díjazásban részesittessék. Mert utóvégre senki sem helyeselheti azt, hogy az állam ily tetemes ingyen-munkát követeljen éppen azon kartól, mely karral szemben évtizedek óta következetesen tanúsított közöny, ezt érdemetienül — az igazságszolgáltatás kárára, — anyagi válságba sodorta. Nagyméltóságod azon kijelentését, mely szerint a telekkönyvi ügyeknél az ügyvédi és közjegyzői kényszer behozatalának kérdését tanulmányozás tárgyává tette, örömmel fogadtuk, mert ez lenne az országszerte ijesztő módon elburjánzott zugirászat gyökeres elfojtásának legalkalmasabb módja. Kérjük Nagyméltóságodat, hogy e tekintetben mielőbb konkrét javaslattal föllépni méltóztassék. Irodalom. A birtok védelme a magyar jogban. (Különös tekintettel a kodifikációrai. Irta Nyáry Jenő dr. Budapest, 1903. Grill Károly könyvkereskedése. Szerző röviden felsorolja előbb azon elméleteket, melyek megmagyarázzák egyrészről a történeti alkalmat, amely a birtokvédelmi jogintézmény keletkezését előidézte, másrészről pedig a benne rejlő jogpolitikai alapgondolatot, amelynek évezredes fennmaradását köszönheti. Az összes birtokelméleteket két különböző alapgondolatra vezeti vissza. Az egyik az, hogy az önhatalom deliktum s a birtokot önhatalmú beavatkozás ellen azért védjük, mert az önhatalom maga támadás a jogrend ellen. A másik alapgondolat — melyet ösztönszerűleg követett mindig a magyar törvényhozás, — azt mondja, hogy a birtokost azért védjük, mert tulajdonosnak vélelmezzük. Ezt a szerző ebben a formában kívánja precizirozni :ajus possessionis a jus possidendit ótalmazza. (I h e r i n g szerint: a jus possessionis a jus dominii ótalmára van szánva.) Ez utóbbi elméletet fogadta el a mi Tervezetünk s — a szerző szerint — ércnél maradandóbban fogja hirdetni annak igazságát. Miután az 1802:XXI. t.-cikkig ösmertette a történeti fejlődést, arról szól a szerző, hogy milyen a birtokvédelem mai jogunkban. Tárgyalja a birtokvédelem eseteit, alanyait, tárgyait, a jogszerű birtok követelményét és a záros határidőt, folytatja a birtokvédelem útjainak, a jogos védelemnek és megengedett önsegélynek s a sommás visszahelyezési keresetnek taglalásával; végzi a mai eljárás ösmertetésével. A magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetére áttérve érdekesen fejti ki azt a nézetét, hogy az exceptio vitiosae possessionis — ami mellett P 1 ó s z foglalt állást — ellenkezik a birtokvédelem legiszlativ alapgondolatával s annak a kizárása ugyanazt a szolgálatot tenné a jogrendnek, amelyet az exceptio dominii kizárása tényleg teljesít. Befejezésül a perrendjavaslatnak is jut néhány lap s itt a szerzőnek azon radikális állásfoglalás tekintetében vannak kétségei, amellyel a Javaslat elejti a S. E. T. 1. §. 5. m) pontjában foglalt azt a korlátozást, hogy a sommás visszahelyezési keresettel nem köthető össze a • tulajdoni kereset*. Alaposan, de nem hosszadalmasan, lehetőleg minden oldalról megvilágítva tárgyalja ez a könyv a birtokvédelem érdekes, aktuális kérdését, amellyel csak legújabban kezdenek nálunk monografikusán foglalkozni, (hl.) Jelentés a Társadalmi Múzeum berendezéséről és annak első évi munkásságáról. Közzéteszi N a vr a t i 1 Ákos dr., a múzeum vezetője. Budapest, 1903. A Társadalmi Múzeum kiadása. Nem egyszerű, száraz jelentés ez, hanem valósággal terjedelmes tanulmány, amelynek a keretében megismerkedünk a Társadalmi Múzeum alapításának és berendezésének részletes és rendszeres történetével, a szerző előkészítő tanulmányaival és a Múzeum végleges szervezésére s jövendő munkásságának irányára vonatkozó javaslataival is. Mindenképpen méltóan nyitja meg e munka a Társulat kiadványainak sorozatát. Vegyesek. Előfizetés a Jogra. Vidéki t. előfizetőink mai számunkkal postautalványt kapnak. Kérjük, hogy mentül előbb méltóztassanak lejárt előfizetésüket megújítani. A lejárat idejét az utalvány hátsó lapjára ragasztott cimszalag tünteti föl. A Jog kiadóhivatala. Királysértési sajtóperek. Az elmúlt héten lefolyt két esküdtszéki tárgyalás érdekes tanulságokkal szolgált. Eddig azt hihettük, hogy az esküdtszéki intézmény, amely nálunk teljesen csütörtököt mondott, legalább hathatós eszköz politikai szabadságjogok és különösen a sajtószabadság védelmére. És ime azt kellé látnunk, hogy még e jogok is sokkal hathatósabb védelemben részesülnek a független szakbiróság, mint az esküdtek részéről. Jellemző az esküdtekre, hogy ugyanazok az esküdtek, akik egy komoly történelmi tanulmány és alapos közjogi munka szerzőjére kimondották a bűnöst, a másik perben felmentettéK a szerzőt, aki a felség haragját egy frivolhangu újságcikkben tette gunytárgyává. Hála a sajtóbiróságnak s különösen kiváló elnökének, Z s i tvay Leónak, nem sikerült az esküdtek verdikijének a magyar jogirodalmat egyik legjelesebb művétől megfosztani. Elégtételt kell szolgáltatnunk Z s i t v a y Leónak azon támadásokért is, melyekben őt a napi sajtó a tárgyalás vezetése körül tett intézkedéseiért részesítette és a támadásokkal szemben konstatálnuk kell az összes jelenvolt független jogászok egyhangú elismerését azért, hogy a vádhatóság kísérleteivel szemben a védelem szabadságát erélyesen és bátran megóvta. o. d. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki bírák és albirák szabadságidejének beosztása az 1903. évben. Ney A. július 6-tól aug. 2-ik és szept. 6-tól szept. 13-ig; Tomcsányi L. aug. 10-től szept. 20-ig; Tóth A. július 27-től aug. 30-ig; Kazacsay G. július 13-tól aug. 23-ig; Fuchs J. aug. 3-tól szeptem. 13-ig; Szaffka D. július 27-től szept. 6-ig: Genthon F. aug. 31-től okt. 11-ig; Reichard Zs. július 13-tól aug. 23-ig; V á 1 y i S. július 1-től aug. 2-ig és szept. 14-től szept 22-ig; Szentgyörgyi J. aug 3-tól szept. 13-ig; Gall i a B. július 10-tól aug. 23-ig; M e z e y L. aug. 24-tŐl okt. 4-ig; Szabó t\. aug. 10-től szept. 20-ig; Ipovitz K. július 13-tól aug. 2-ig és szept. 14-től okt. 4-ig; Beck K. aug. 3-tól szept. 13-ig. — Az I. és II. felebbezési tanács tagjai július 27-től szept. 6-ig, a III. tanács tagjai július 6-tól aug 16-ig lesznek szabadságon. Július 27-től aug. 16-ig egyegy szüneti tanács fog hetenkint egyszer tárgyalni. Vizrendőri kihágási ügyekben a felek vagy képviselőjük költségeik megtérítésére igényt nem tarthatnak. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 3,510. sz. határozata. H. vármegye közönségének. T. Miklós gör. kath. lelkész és K. Péter lakosok ellen hivatalos eljárásban levő hatósági közegnek sértő kifejezésekkel illetése és vizrendőri kihágás miatt folyamatba tett kihágási ügy. vádlottak és a panaszos m. kir. államvasutak üzletvezetőségének felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1901. évi október hó 9. napján 216. kih. szám alatt, a p—i járás főszolgabirája elsőfokú Ítéletének kiegészítésével hozott másodfokú büntető ítélete vizrendőri részében a földmivelésügyi minister ur elhatározásához képest a panaszos államvasutak által felszámított eljárási költség megtérítéséül K. Péter terhére megállapított 20 kor. költség törlése mellett, indokainál fogva helybenhagyatik, egyéb részében szintén indokainál fogva helybenhagyatik, azonban mégis oly változtatással, hogy a kbtk. 46. §-s alapján kiszabott büntetés — tekintettel vádlott izgatott állapotára — 25 koronára, nemfizethetése esetében 2 napi elzárásra leszálhttatik. Az államvasutak képviseletében szereplő L. Aurél dr. részére megítélt 20 kor. költség törlendő volt, mert vizrendőri kihágási ügyekben a felek, vagy képviselőjük a felmerült költségeiknek megtérítésére az általános gyakorlat szerint igényt nem tarthatnak. Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi kollégiumának jogakadémiáján az 1903—1904. tanévre a beiratások f. évi szeptember 1-től 12-éig eszközlendők; az előadások pedig szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szept. 13—15. napjain dékáni, azután pedig tanári-kara engedéiylyet lehet helye. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szeptember 1-étől 15-éig terjed.