A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - Adatok az 1880. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához

30 A JOG hiszi, az csalódik, mert most a királyi ügyész adott be keresetet, hogy B.-nek C-vel kötött házassága semmisnek mondassék ki, mivel ezen házasság B.-nek A.-val kötött és még fel nem bontott házasságának fennállása idejében jött létre, és hogy ezen házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése a ht. 72. és illetve 99. §. értelmében elrendeltessék (mintha ezen ideiglenes határozatot végrehajtani lehetne, ha a felek nem akarnak különélni). Most már B.-nek C-vel kötött házassága a ht. 12. és 45. §§-ai értelmében semmisnek mondatott ki, és az ezen házasságból született gyermekek tekintettel arra, hogy leánygyermekek, — a ht. 95. §. alkalmazása mellett állandóan az anyánál helyeztettek el, és ezek állandó eltartására a közös szülők egyenlő arányban köteleztettek. A kir. Ítélőtábla ezen elsőbirósági Ítéletet helybenhagyta. A kir. Kúria az ítéletnek a házasság megsemmisítését kimondó rés?ét helybenhagyta, a gyermekek elhelyezését és eltartását tartalmazó részét hatályonkivül helyezte azon indokolással, hogy a ht. 90. §-a csak a házasság felbontását tárgyazó perekben nyerhet alkalmazást. Azt hiszem, hogy a figyelmes olvasó meggyőződött arról, hogy a kir. ügyész által indított perben csakis a «summum jus summa injuria» elv érvényesült, mert mi szükség volt e perre ? volt-e ennek valami praktikus célja ? Ugyanis B. és C. törvényes házasságban éltek, házas életük az erkölcsöt és közérzületet nem sértette, senkit meg nem botránkoztatott, de ami a fő: ezen házastársak, mindamellett, hogy házasságuk semmisnek nyilváníttatott, újból házasságra léphetnek, mivel azon akadály, mely miatt első házasságuk semmis volt, megszűnt az által, hogy A.-nak B.-vel kötött házassága éppen azon okból, mivel B. C-vel lépett házasságra, felbontatott jogérvényesen, s azóta A. is uj házasságot kötött. Nem fog-e a nép, mely a törvények szigorú intézkedését nem ismeri, éppen e felett megbotránkozni, vagy a törvény intézkedését gyarlónak vélni, hogy azon felek, akiknek előbb nem volt szabad házaséletet folytatni, most jogérvényesen házasságra léphetnek és élhetnek házassági életközösségben ? Ha ezen felek uj házasságra lépnek, a gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdése is megoldást nyerend, mert a szülők közösen fogják nevelni gyermekeiket. De ha az egyik fél nem akar volt házastársával újból házasságra lépni! quid juris? mi történik a gyermekekkel, kik habár törvény szerint semmis házasságból születtek, de mégis törvényes gyermekek ? Ha a volt házasíelek maguk közt megegyeznek, egyességük csak ugy fog joghatálylyal birni, ha az illetékes árvaszék egyességüket jóváhagyja. Ha ki nem egyeznek,, ideiglenesen az árvaszék határozhat, de véglegesen az ügyet csak a biróság oldhatja meg. A házassági törvény hiányára mutat, hogy a 72. §-ban csak azt mondja ki, hogy *a 98., 101—103. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók*, mert ha a törvény az érvénytelenítési perben a nő ideiglenes tartása és a közös kiskorú gyermekek ideiglenes elhelyezése és eltartása felől intézkedik, ugy akkor azon nővel szemben, aki az érvénytelenítési okot elő nem idézte, vagy abban nem részes, illetve akinek az érvénytelenségi ok fenforgásáról tudomása nem volt, a ht. 90—93. §-ait, de minden körülmények között az érvénytelen házasságból származott gyermekek tekintetében a ht. 95—97. §§-ait szintén megfelelőleg alkalmazni kellene. Vásárhelyi Dániel, nagykikindai tszéki biró. Irodalom Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában. Irta P a p József dr., ügyvéd, egyetemi magántanár. Bpest, E gg e n b e r ge r-féle könyvk. 1901. Szerző, ki processualistáink egyik leghivatottabjai közé tartozik, ezen monográfiában kimerítő ismertetését adja az uj perrendi tervezet alapvető elveinek. Széles, tudományos alapon teszi ezt meg kritikai szempontból. A munka következő fejezetekből áll: Bevezetés. 1. A szóbeliség és az irás egymáshoz való viszonya. 2. A biró pervezetése. 3. n pernek előkészítése. 4. Jegyzőkönyv és az ítélet tényállása. 5. A percaesura. (i. Bírói hatáskör és illetékesség. 7. Mulasztás. 8. Fölebbvitel: A munka, tekintve tárgya actual itását, bizonyára a legtágabb köröket fogja érdekelni. M e g j e 1 e n t: A képviselő választások feletti kúriai bíráskodásról cimü lüzet. Irta Justinus. Budapest, 1902. Vegyesek. A jog- és államtudományi vizsgalatról és a jogi oktatás refomjárol szóló törvényjavaslat előadói tervezetét Wlassics közoktatásügyi miniszter megküldötte lapunknak. Örömmel üdvözöljük a tervezetet, amelylyel mai első cikkünkben kezdünk foglalkozni. Szaporodnak-e az ügyvédek Magyarországon ? A magyar ügyvédi kar szaporodási viszonyait érdekesen világítja meg a következő kimutatás: „ ügyvédek száma 1883 1900 szaporodás csökkenés 1. Rózsahegy 8 8 2. Zalaegerszeg 21 21 -~ 3. Nagykanizsa 33 34 4. Besztercebánya 10 11 5. Csíkszereda 7 6. Ipolyság 10 7. Fehértemplom 9 8. Déva 14 9. Karánsebes 4 10. Szombathely 33 11. Miskolc 48 12. Brassó 27 13. Gyulafehérvár 13 14. Kolozsvár 54 15. Temesvár 57 16. Beszerce 7 17. Lúgos 20 18. Mármarossziget 23 19. Kaposvár 29 20. Székesfehérvár 48 21. Szeged 53 22. Zombor 36 23. Szolnok 20 24. Szabadka 36 25. Budapest 675 26. Pécs 64 27. Arad 82 28. Deés 10 29. Békésgyula 17 30. Erzsébetváros 6 31. Komárom 30 32. Nagybecskerek 31 33. Nagyszeben 37 34. Lőcse 12 35. Kézdivásárhely 10 3ti. Veszprém 29 37. Pancsova 12 38. Szegszárd 26 12 11 15 5 35 50 29 17 58 62 13 26 29 36 56 62 48 36 55 1135 63 . 81 11 16 5 29 30 35 10 8 26 20 23 9 14 16 17 78 10 10 37 23 68 30 14 34 56 34 31 20 51 35 28 38 20 27 30 2 1 1 I 2 2 2 4 4 5 6 6 6 7 8 9 12 16 19 460 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 5 5 5 5 5 7 8 9 13 13 13 16 22 14 17 19 19 18 16 3 8 39. Székelyudvarhely 12 40. Trencsén 18 41. Kalocsa 21 42. Rimaszombat 22 43. Nagyvárad 83 44. Torda 15 45. Zilah 15 46. Szatmárnémeti 44 47. Nagykikinda 31 48. Debrecen 77 49. Nyíregyháza 43 50. Balassagyarmat 27 51. Sopron 47 52. Pozsony 72 53. Kecskemét 56 54. Nyitra 45 55. Marosvásárhely 37 56. Kassa 70 57. Győr 54 58. Sátoraljaújhely 46 59. Eger 54 60. Beregszász 23 61. Újvidék 35 62. Eperjes 28 63. Aranyosmarót 10 8 2 Összesen 2,646 2,967 588 267 " Az összehasonlítás azt az eredményt adja, hogy a budapesti ügyvédeket nem számítva, a vidéki ügyvédek száma százharminc kilenccel csökkent az 1883-tól 1900-ig terjedő 17 év alatt; Budapesten azonban 460 a szaporodás. Egészben véve tehát a magyar ügyvédek száma mégis szaporodott háromszázhuszonegygyel. A pozsonyi jogakadémia tanrendje az 1901—1902. év második felére. I. Jog- és államtudományi kar. A) Kötelezett tantárgyak: a) Első évi jogi tanfolyam. Európai jogtörténet. Fésűs György dr. igazgatótanár. Hetenkint 5 óra. Romai jog (foytatva) Rentmeister Antal, dr. nyilv. rend. tanár. Hetenkint 8 óra. b) Második évi jogi tanfo'yam. Magyar magánjog (folytatva). Katona Mór, dr. nyil. rend. tan. Hetenkint 5 óra. Magyar közjog, (folytatva) Vutkovich Sándor, dr. ifjabb, nyilv. rend. tan. Hetenkint 6 óra. Európai nemzetközi jog. Ugyanazon tanár. Hetenkint 3 óra. Pénzügytan: Mandello Gyula dr. nyilv. rend. tanár. Hetenkint 4 óra. c) Harmad évi jogi tanfolyam. Peres és perenkivüh eljárás (folytatva); Falcsik Dezső dr., nyilv rend tanár. Hetenkint 5 óra. Büntetőjog, (folytatva);0 b e r s c h a 11 Pál dr. nyilv. rend. tanár. Hetenkint 5 óra. A magyar állam statisztikája, te-