A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Igazságszolgáltatásunk nyomorusága

104 A JOü Irodalom. A Marczal i Henrik által oly jelesül szerkesztett Nagy képes világtörténetnek immár IX-ik kötete fekszik előttünk Tárgya az abszolutizmus kora,—Marczali ragyogó tollával megírva. XIV. Lajos, NagyFrigyes, Mária Terézia, Katalin vonulnak el előttünk, mindannyian mint a «l'état c'est moi» korszak legpregnánsabb, legjellemzőbb személyesitői és képviselői. És ezen, történelmi szempontból oly fényes, keretbe illesztődik a magyar nemzet nem kevésbbé fényes története, a török hódoltság megszűnte, a Rákóczyak dicsfénytől övedzett kora. " '"rfe'^riilyen nagy nevek és művelödéstörténetileg fontos események fűződnek e korszakhoz: Sha kespea re, Calderon, Décartes, Spinoza,Galilei és Bacon, Corneille, Racine, M o 1 i é r e — mindenik név egy programm, egy nyert csata a szellemi harcok dicső, bár vértelen harcmezején. Mind azt hirdetik, hogy közeledik egy uj jobb kor, melynek küszöbét azonban nékik Mózes módjára átlépniök nem szabad. Az újjászületés ezen korszaka, a munka minden komolysága és szakszerűsége mellett oly érdekes és vonzó módon van élénkbe állítva, hogy regényes korrajzot és nem az emberiség tükrét: a történelmet véljük magunk előtt látni. . . . A töröknek hazánk határaiból való végleges elűzése után, századok küzdelmei lezajlásával az uralkodó arisztokrácia főcélul tűzte: hazánkat intézményeiben és belső életében közelebb hozni a müveit nyugoti Európához. Az 1715-iki országgyűlés több bizottságot küldött ki a jövő diéta munkálatainak előkészítésére. A török és a felkelés valódi tabula rasát hagyott; újból kellett tehát rendezni a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Eddig a nádor volt az egész kormánynak intézője; most melléje egy modern kollegiális hatóság lépett: a helytarló tanács. Az igazságszolgáltatásnak a nádor áll az élén. Már 1715-ben melléje rendeltetett a hétszemélyes tábla, mint legfőbb Ítélőszék, most ahhoz még 8 bíró neveztetett ki. Az országbíró itt helyettese a nádornak. Állandó berendezést nyert a királyi Tábla és báni tábla. Az ország többi részében kerületi táblák láttak törvényt: N.-Szombaton, Kőszegen, Eperjesen és Nagyváradon. Gondoskodtak az ügyvédi kapzsiság korlátozásáról, a hiteles helyek védelméről és a hitelnek betáblázás által való biztosításáról. A közigazgatás és igazságszolgáltatás saját területén még mindig a megyét illeti. A nemesek régi katonai és bíráskodó községe megtartja tekintélyét a kollegiális kormányszékek korában is. A municipiumokat tartották a nemzeti szellem őrhelyeinek .. . A kötetet újból számos értékes illusztráció disziti; az e'ész vállalat pedig fennen dicséri a kiadók: Révai testvérek rod. intézet részvénytársaság és a Franklin társulat szakértelmet és áldozatkészségét, mert nincs a külföldön hasonló tárgyú kiadmány, melylyel ez a versenyt meg nem állhatná. Ára a kötetnek diszkötésben 16 K. r. I. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör körlevelet küldött szét tagjainak, melyből a következőket vesszük át: A kör folytonos és nyugodt fejlődés utján halad ugyan, de fejlődése még sem teljesen kielégitő. Az ügyvédi karnak állandó szaporodásával nincsen kellő arányban a kör tagjainak gyarapodása. A kör beléletének eddigi élénksége is lanyhulni látszik. Igaz ugyan, hogy a kör tagjait a legkülönbözőbb közügyi és társadalmi kötelezettségek is terhelik. Ez a körülmény némiképp megmagyarázza, de nem igazolja a tagoknak a kör ügyei iránt való érdeklődésének csökkenését. Arra van hivatva ez a kör, hogy ápolja, erősbitse a kollegiális kapcsolatot, hogy az általános jogszolgáltatás közérdekű kérdéseiben a helyes és egészséges közvéleményt létrehozni segitse, vagy irányítsa; épugy, mint különösen a birói és az ügyvédi karnak jogos érdekeit érintőkbén. Csak akkor fogja azonban a kör igazán betölthetni hivatását, ha első sorban a körtagok sűrűbben látogatják a kört, az ottani felolvasásokat, vitaestélyeket; részt vesznek a rendes körestélyeken, ez által a körnek beléletét élénkebbé teszik és azt a hagyományos meleg kartársias hangulatot fentartják és ápolják, amely mindig fő jellemvonása volt a kör életének. . . . A kör látogatásának lanyhulása szerintünk egyfelől a helyiségeknek a központtól kissé távoleső'fekvésének, másfelől és főkép annak tulajdonítandó, hogy a körön belül ugyanazon áldatlan k likkrendízer uralkodik, mint az ügyvédi kamarában. És attól tartunk, hogy ha ez irányban nem javulnak a viszonyok, az ügyvédi kör is csakhamar a multak emlékei közzé fog tartozni. r. I. A budapesti ügyvédi kamara következő (444/901. sz.) föliratot intézte az igazságügyminiszterhez: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az 1900. évről szóló jelentésünkben (74. lap) felhívtuk Nagyméltóságod figyelmét arra, hogy a fővárosi járásbíróságoknál, midőn egyik-másik bíró a járásbíróságtól máshová kineveztetik vagy áthelyeztetik, vagy midőn bármely más okból valamelyik biró működése hosszabb ideig szünetel, ezen idő alatt az illető bíróhoz beosztott ügyeket senki el nem látja vagy legalább is azok érdemleges elintézése függőben marad. P*LLA» RE8ZVENY TÁMAI Kértük ezen baj orvoslását. A fenti hivatkozással kapcsolatosan felhívjuk Nagyméltóságod figyelmét arra, hogy ez a visszásság a lefolyt 1901 évben megismétlődött. Nevezetesen a VI. ker. kir. jáiásbiróságnál öt hónapig, a 8—10 ker. kir. jbságnál hat hétig tartott egy-egy birói állásra és ebből folyólag az illető alá utalt ügyekre nézve ez a szünetelő állapot. Legújabban ugyanez az eset forog fent a VII. ker. kir. járásbíróságnál azon biróra s ügyeire nézve, ki jelenleg fel van függesztve Azt hisszük, hogy fölösleges Nagyméltóságod előtt bővebben fejtegetnünk azt, hogy ez az állapot nemcsak az illető ügyfelekre hátrányos, hanem az illető biróság ügymenetét is kizökkentig a rendes kerékvágásból, mig másrészt az ügyek késedelmes elintézése kellemetlen helyzetbe sodorja az ügy védet saját ügyfelével szemben. Tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy méltóztassék a fent jelzett bajok orvoslása céljából a szükséges intézkedéseket megtenni. A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenységi 1902. január i-től február 28 ig. I. Elintézésre várt 4371 polgári 978 váltó-, 27 úrbéri, felülvizsg. sommás 3,134 üntető, 104, fegyelmi, 347 265 orsz. -gyűl. képviselő'választési, összesen 9,316 íigydarab II. Elintéztetett 1,271 polgári, 251 váltó, 14 úrbéri, 120 felülvizsg. sommás, 1,846 büntető, 55 fegyelmi, 219 orsz.-gyül. képviselőválasztási, összesen 3,776 ügydarab. Hl. Hátralék: 3,100 polgári, 727 váltó-, 13 úrbéri, 227. felülvizsg. sommás, 1,288 büntető, 139 fegyelmi, 46 orsz.-gyül. képviselőválasztási, összesen 5,540 ügydarab. IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanezen időszakával szemben 373-mal több polgári, 134-gyel több váltó-, 13-mal kevesebburbéri, 161-gyel több felülvizsg. sommás, 1,022-vel kevesebb büntető, 6-tal kevesebb fegyelmi, 45-tel több orsz.-gyül. képviselőválasztási, összesen 328-cal kevesebb ügydarab intéztetett el az idén, mint tavaly ilyenkor. A szakértők dijai. Hogy mennyire távol állanak még ugy polgári, mint büntető bíróságaink az individualizálás nehéz mesterségétől, azt egyebek közt a szakértői járandóságok megállapítása is tanúsítja. Általánosan elfogadott axióma, hosy a szakértő különb elbánásban részesítendő; hogy ő felette áll az ügyvédeknek és ekkép sokkal nagyobb díj is megilleti emennél. Hogy honnét vette magát ezen legendaszerü hit, annak isten a megmondhatója, — épugy annak, hogy miért tekintetik minden suszter, szabó: szakértőnek, az ügyvéd ellenben csak közönséges prókátormesterembevnek, akinek 10—20 korona dij lesz megítélve ugyanazon tárgyalásért, amelyben a szakértők dija 100—200 koronában lesz fejenkint megállapítva Megengedjük, hogy vannak ritka kivételes esetek, amidőn a szakértő hosszas tanulmányt, időrabló munkát kénytelen végezni, holott idejét más irányban is jövedelmezően értékesíthette volna. De ezen foglalkozás is némileg nobile officium, — és rendszerint sok fejtörést nem is okoz. Hogy egy ruhadarab jól vagy rosszul van-e kiszabva, azt az ügyes szabó-szakértő 2—3 perc alatt kideríti, — miért kelljen részére ezért annyi dijat megítélni, ami talán egy heti szorgalmas munkájának megfelel ? Es ily példát nagy számban sorolhatnánk fel. Ezzel szemben mennyi időt, fáradságot, tanulmányt kénytelen az ügyvéd gyakran az általa képviselt peres ügyre fordítani Ezért pedig 10—20 korona elegendőnek találtatik a biróság részéről. Egyenlő mértéket kérünk minden igazságszolgáltatási tényezővel szemben. Az osztrák polgári törvénykönyv hatályának területén talált kincslelet, az értékre való tekintet vélkül, a földtulajdonos és a találó között egyenlő részben osztandó fel. (A belügyminiszternek 21,780/1902. sz. a. T. vármegye alispánjához intézett rendelete.) A H. T. a—i lakos által a saját tulajdonát képező telken talált 505 darab 754 gr. sulyu régi pénzek tárgyában kelt felterjesztésére értesítem címedet, hogy miután a kérdéses kincslelet az osztrák polgári törvénykönyv hatályának területén találtatott, arra nézve az osztrák polgári törvénykönyv 398—401 511 1 143 1,147. §-ai és az 1846. március 31-én kelt legfelső elhatározás ía'z ausztriai polg törvénykönyvhöz a magyar korona országai részére csatolt függelék 47. száma) irányadók, melyeknek intézkedései szerint a kincslelet, az értékre való tekintet nélkül, a földtulajdonos es találó között egyenlő részben osztandó föl. Minthogy pedig a fenforgo esetben a földtulajdonos és a találó ugyanazon egy személy, ennélfogva a kincslelet egészben a földtulajdonos alalo részére lesz kiadandó. Minthogy azonban az osztrák polg. törvénykönyv 399. §-ához csatolt 47 számú függelék 3. pontja értelmében pénz vagy régiségtani tárgyaknak, melyek a tudományra és művészetre nézve fontosak lehetnek, találásáról az ily tárgyakra fenna lo nyilvános intezetek vagy egyletek értesitendők, ennélfogva mielőtt a szobán forgó talált lelet egészben H. A.-nak kiadatnék, a kérdéses lelet megtekintés végett a Jmagyar nemzeti múzeum Effu megküldendő, hogy ez a véleménye szerint megSb?[éthtssaen.eSet,egeS megSZCrZéSe ^ a érint" NYOMOÍJA BUDAPESTEN.