A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 51. szám - A magyar jelzáloghitel károsítása

204 A JOG ségét megszegje, ez okon a kir. tszék ítéletét megváltoztatni s vádlottat felmenteni kellett. A m. kir. Curia (1900. nov. 20-án 3,708. sz. a.) által a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben avval a közelebbi meghatározással, hogy vád­lott a btkv. 470. §. második bekezdése szerint büntetendő meg­vesztegetés vétségében nyilvánittatik bűnösnek, továbbá avval a. részbeni változtatással, hogy vádlott büntetése a btkv. 92. §. alkalmazásával 100 korona mint fő- és 50 korona mellékbüntetés­ben állapitattik meg stb. Indokok : Minthogy a bíró attól, hogy felektől bármi­nemű ajándékot vagy jutalmat elfogadjon, a törvény által el van tiltva, minthogy vádlott egyáltalában nem volt képes elfogadható indokot felhozni arra, hogy a 10 frtot mi címen adta a pana­szos bírónak, s igy nyilvánvaló, hogy azt azzal a célzattal tette, hogy a biró azt a pénzt hivatalos eljárásáért a vádlott által ettől remélt kedvező eredmény fejében ajándékul vagy jutalmul fogadja el: ez okból a kir. it. tábla ítéletének megváltoztatásával a kir. tszék Ítéletét kellett helybenhagyni. Vádlott e megvesztegetést bíróra nézve követvén el, ki kel­lett fejezni, hogy büntetése a btkv. 470. §. második bekezdése alapján állapitatott meg. Vádlott a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentetett és csábítás vétségében mondatott bűnösnek, miután nem tételezhető fel vád­lottról, korára és tapasztalatlanságára való figyelemmel, hogy az őt meglepett betegségnek ragályos voltát ismerte volna. A szabadkai kir. törvényszék (1899. szept. 22-én 6,783 sz. a.) Sz. Teréz helyesen Verona, a BTK. 247. §-ának 2-ik bekez­dése alá eső büntettet képező de a BTK. 85. §. 3. pontjában meghatározott büntetési tétel alkalmazásával vétséggé minősülő csábítás vétségében, továbbá a BTK. 310. §-ába ütköző s gondat­lanság által okozott súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondatik ki és ezért összbüntetésül 5 hónapi fogházra és 10 frt pénzbüntetésre Ítéltetik stb. Indokok: Az eljárás adatai szerint, dr. G. Adolf zentai városi tiszti orvos, Zenta város rendőrkapitányi hivatalánál 1898. október hó 22-én azt a feljelentést tette, hogy H. József zentai lakosnak 7 éves Aladár nevü fiát 4 hét óta hugycsőhurut, ragá­lyos kankó betegség ellen gyógykezeli, mely bajt a kis fiu állí­tása szerint a náluk szolgálatban állott Sz. Teréz helyesen Verona vádlottól kapta, aki ugyanilyen betegség miatt 3 héten át a váiosi kórházban gyógykezeltetett. Sz. T. helyesen V. vádlott ugy a vizsgálat mint a végtár­gyalás során beismeri, hogy 1898. évi október hó egyik napjának délutánján, midőn szolgálatadói, H. József és annak neje a ház­tól eltávoztak és a 7 éves, Aladár nevü fiút az ő felügyeletére bizták, a kis fiút az ágyra maga mellé tette és addig izgatta, mig annak hímvesszőjét merevedési állapotba nem hozta, ekkor megfogta a kisfiú hímvesszőjét és bele tette az ő nemző részébe s nemileg közösült vele. Tagadja azonban, hogy neki tudomása lett volna arról, misze­rint ő neki a nemi szerve el lett volna romolva, mert bár az esetet megelőzően 7 nappal bizonyos K. Ignácz nevü egyénnel közösült is, mindazonáltal a ruháján illetve az ingén a kankó betegség nyomát észre nem vette. A vizsgálat során kihallgatott dr. G. Adolf városi tiszti orvos vallomása szerint, a jelzett nemi közö­sülés következtében H. Aladár kankót kapott, a mely ellen 2 hóna­pig gyógykezeltetett. Ezekből kifolyóan, minthogy vádlott maga is beismeri, mikép a felügyeletére bizott kis fiút fajtalanság elkövetésére használta fel, cselekménye, tekintettel arra, hogy annak elkövetésekor életkorá­nak 16-ik évét még be nem töltötte, a BTK. 247. §-ának 2-ik bekezdése alá eső csábítás vétségének tényálladékát képezi. Továbbá minthogy az eljárás adataival, különösen pedig vádlott beismerésével bizonyítva van az is, hogy a nemi közö­sülés következtében a 7 éves H. Aladár ragályos kankó betegsé­get kapott Sz. T. Veronától, melynek folytán a kis fiu 2 hóna­pig tartott egészségháboritást szenvedett, cselekménye, tekintettel arra, hogy beigazolást nem nyert az a körülmény, mintha a közösüléskor tudta volna, hogy nemi szerve el van romolva s hogy ekként a kis fiúnak szándékosan okozta volna a jelzett beteg­séget, a BTK. 310. §-ába ütköző gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladékát állapítja meg. A bün­tetés kimérésénél enyhitő körülményül vétetett a teljes beisme­rés és büntetlen előélet. A szegedi kir. ítélőtábla (1899. december 18-án 5,777. sz. a.) által vádlott a BTK. 310. §-ában meghatározott gondatlauság­ból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentetik és az összbüntetés kiszabásának, valamint a pénz­büntetésnek mellőzésével az alkalmazott 5 hónapi fogházbüntetés a megállapított csábítás vétsége után a BTK. 247. §. és a 85. §. 3. p. alapján tekintendő kiszabottnak. E változtatással a kir. tszék Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Vádlott tagadásával szemben arra nézve, hogy a H. Aladár sértettel való nemi közösülés idejében tudta volna, hogy húgycső takárban szenved, az eljárás során bizonyító adat fel nem merült. De mivel ettől eltekintve sem tételezhető fel vádlottról, korára, tapasztalatlanságára való figyelemmel, hogy az őt meglepett betegségnek természetét és különösen ragályos vol­tát ismerte és mivel' ez a tájékozatlansága a gondatlanságot kizárja, vádlott ellenében a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéka meg nem állapitható. Kellett tehát vádlottat a kir. törvényszék Ítélete vonatkozó részének meg­változtatásával, a körülirt vétség miatti vád alól felmenteni. A kir. törvényszék Ítélete egyebekben vonatkozó indokainál fogva és a vádlott ellenében megállapított csábitásnak vétséggé minősíté­sét, beszámítását és az alkalmazott büntetés nemét illetően még azért hagyatott helyben mert a cselekmény elkövetésének idején 12-ik évet már túlhaladott de lö-ik évét még be nem töltött vád­lottra vonatkozóan az eljárás során nem észleltetett oly adat, mely arra engedne következtetést, hogy vádlott cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birt volna; a büntetés mértékét illetően pedig azért, mert a bűnhalmazat megállapításának mellőzése és a kir. törvényszék Ítéletében vád­lott mellett felhozott enyhitő körülmények mellett is, tekintettel az elcsábított gyermeknek igen zsenge korára és a neki okozott huzamosabb ídejü egészségháboritásra mint súlyosító körülményre, a kir. törvényszék ítéletében elfogadott szabadságvesztés bünte­tés megfelelőnek találtatott. A magyar kir. Curia (1900. október 24-én 3,308. sz. a,) a kir. Ítélőtábla ítéletét helybenhagyja. A BP. 437. S-ának az a rendelkezése, hogy a kir. Curia köteles határozatát az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani, azokra a megállapításokra is kiterjed, a melyek mint enyhitő s illetve súlyosító körülmények vétettek figyelembe s szolgáltak a büntetés kiszabásánál a mérlegelés alapjául. (A m. kir. Curia 1900. jul. 7. 5,875. sz. a.) Szándékos emberölés kísérletében mondatott bűnösnek az az erdőőr, a ki a vesszőlopáson ért gyermekek után lőtt s azok egyikét megsebesítette. (A m. kir. Curia 1900. április 3. 5,771/99. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'-böl. Csődök: Vitéz Mihály e. Makó, szegedi trvszék, hej. jan. 26." félsz. febr. 1., csb. Szeless László, tmgg. dr. Iritz Mór. — Kannengies­ser K. e. Eperjes, u. o. trvszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 28., csb­Demién Zoltán, tmgg. dr. Englender Emil. — Krausz testvérek e­Győr, u. o. trvszék, bej. jan. 26., félsz. 31., csb. Sípos László, tmgg Szily Zoltán. Pályázatok; A szabadkai trvszéknél két jegyzői v. aljegyzői áll. dec. 29. — A szegzárdi trvszéknél aljegyzői áll. dec. 29. — A karánsebesi trvszéknél jegyzői áll. dec. 29 — A győri trvszéknél albiró áll. dec. 29. — A hatvani jbiróságnál al bír ói áll. dec. 29. — A szolnoki jbiróságnál albirói áll. dec. 29. — A kolozs vári kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s zi áll. dec. 29. — A szabadkai trvszék­nél aljegyzői áll. dec. 29. — A s.-a.-ujhelyi trvszéknél aljegyzői áll. dec. 29. — A tordai trvszéknél aljegyzői áll. dec. 30. Áz újbá­nyái jbiróságnál albirói áll. dec. 30. — A zombori jbiróságnál albirói áll. dec. 30. — Az újpesti jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 30. — A módosi jbiróságnáPa 1 b i r ói áll. dec. 30. — A zsibói jbiróságnál a 1 b ir ói áll. dec. 30. — A zombori jbiróságnál aljegyzői áli. dec. 30. — A zala-egerszegi trvszéknél jegy z_ő i áll. jan. 1. — Tasnádon kir. köz­jegyzői áll. jan. 5. Több évi ügyvédi és közjegyzői gyakorlattal biró közjegyzői helyettes, — a ki németül és tótul is tud, — ezen minőségében alkalmazást keres. Cim a kiadó­hivatalban. «Kir. közjegyzői helyettes aki a hagyatéki és tény­leges birtoklási tárgyalásokat önállóan vezetni tudja illetőleg abban gyakorlott — a szeghalmi kir. közjegy­zőnél alkalmazást kaphat azonnal.» 1—1 Nikitits Sándor váci ügyvéd irodájában kezdő ügyvédjelölt havi 80—90 korona fizetés mellett állást nyerhet. Az állás még e hóban elfoglalandó 1 — 1 Most jelent meg bírák, ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatósá­gok számára: a «Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású sorrendi tárgyalásoknak)) cimű szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete. Irta: Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszéki telekkönyv­vezető, a ((Telekkönyvi Számtan» szerzője. A hat nyomtatott iv- és öt vezértabelláből álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tisz­teletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz elő­leges beküldése avagy utánvét mellett. FALLAI BÍSIVÉHTTÁJUASÁU Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR jakikV., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom