A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1900 / 48. szám - Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdéséhez. [Hozzászólás Somogyi Miksa: Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdéséhez című cikkéhez. A Jog, 1900. 46. sz. 329-330. p.]
352 A JOG A közjegyzők országos congressusa. A királyi közjegyzöség jelenlegi szervezetével Magyarországban 1875. évi augusztus 1-sö napján lépett életbe és igy az intézmény mint az igazságszolgáltatásnak az ország jogéletébe mélyen beható közege nálunk 25 év óta van hatályban. Magyarországnak királyi közjegyzői az intézmény fenállásának ezt a lelolyt 25 évét a folyó 1900. évi december hó 8. és 9. napjain Budapesten a IV. kerület Váci-utcában az uj városház nagy dísztermében megtartandó országos congressuson fogják megünnepelni, mely alkalommal az ország minden részéből összegyülekező királyi közjegyzőkön kivül az erre meghívott igazságügyminister a kormány némely kitűnőségével, valamint a felsőbb bíróságok és jogászkörök kitűnőségei is, mint disztagok fogják az ünnep jelentőségét emelni. A közjegyzöség az ország igazságszolgáltatásának egyik oly intézménye, a mely a jogrend és a jogbiztosság érvényesítésére melyre ható befolyással bír és igy az állam életében nem lehet közönyös az a kérdés, hogy ez az intézmény fontos közérdek javára fejlesztessék. Ilyen intézmény életében 25 év csekély időnek mondható, mert ez az idő a kezdet nehézségeivel való küzdéshez szükséges is volt ; de mégis ez az idő bőven szolgáltatott gyakorlati tapasztalatokat, és a további fejlődéshez anyagot, melynek tanúságaiból mindazok a hiányok megállapíthatók, melyek az intézmény f jlődését hátráltatták v agy jövőben károsak lehetnek, mind pedig n eghatározhatók azok a módok, melyek a közjegyzői intézmény fejődésére közcélból — az ország jogéletének javára alkalmazandók. Magyarország királyi közjegyzői ezen országos ünnepélyes congressuson mind ezeket a tapasztalatokat összegyűjtve, legilletékesebb gyakorlati valóság hatályával ismertethetik meg az igazságszolgáltatás magas feladatai iránt érdeklődőkkel, — és éppen ez képezi egyi ; célját a congressuson megállapítandó kijelentéseiknek. A jugi közhitelesség és biztosság java iránti érdeklődésünk kijelentésével a magyar királyi közjegyzőknek, jogász kartársainknak az intézmény fenállásának 25 éves emlékünnepe alkalmából ezen congressuson nyilvánítandó kijelentéseik- és törekvéseikhez áldást és szerencsét kívánunk. Nyílt kérdések és feleletek. A házassági jog köréből. (Kelelet.) A «J c g» 46. számában feltett nyilt kérdésre válaszom a következő : Az(.n marjyar nő, ki osztrák alattvalóval, habár Magyarországon, kötött házasságot, és habár továbbra is Magyarországon laktak, -az 1879. évi L. t.-c. 34.§-a értelmében magyar állampolgárságit elv sztette, vagyis ezen házastársak külföldiek, és pedig osztrák alat valók. Miután pedig az osztrák birodalomban a «NothziviI-Ehe> be van hozva, és miután Magyarország és a Monarchia másik feléhez tagozó országok között a teljes visszonosság fennáll, — azért szeré iy nézetem szerint ez esetben a H. T. 116. §-a jöhet alkalmazási a és a házasfelek lakhelye szerint illetékes magyar bíróság ezen külföldi házaspár házassági perében eljárhat. Vásárhelyi Dániel kir. trsz. biró Nagy-Kikindán. A végrendelkezés köréből. (Kérdés.) 1. «Alkothat-e a férj neje javára, vagy viszont, rendes — nem kiváltságos — Írásbeli magán — nem közös — érvényes végrendeletet az 1876. évi XVI. t.-c. 13. §-a értelmében s figyelemmel az 1886. évi VII. t.-c. 21,. 22., 23., §§-ok rendelkezéseire í Ha nem érvényes az ilyen végrendelet : érvényes lesz-e, ha az a közjegyzőnél személyesen megőrzés végett átadatik, (187F. évi VI. t.-c. 23. §.) vagy ahhoz posta utján küldetik. (1871. évi 34. t.-c. 106. §.) ? 2. Szabályszerű vagy nem ilyen (rendes vagy kiváltságos) magán írásbeli végrendeletet,^lehet-e postán is beküldeni a közjegyzőhöz, hogy az az 1876. évi XVI. t.-c. 23. §-a szerint érvénynyel bírjon akkor is, ha azt a végrendelkező a szokásos kézjegyü aláírással látta el (mint irni nem tudó), vagy ha a végrendelet valamelyik belső kell ék hiányában szenved? 3. Az 1876. évi VI. t.-c. 32. §-ában emiitett végrendelet (örökösök és házastárs javára) irott magán végrendelet is lehet ? s nem tekintetik-e kiváltságosnak, következményeivel (3 havi érvényesség) együtt ? B—i. Irodalom. Magánjogi tanulmányok, tervezetek és kisebb dolgozatok főként az öröklési, kereskedelmi és családi jog köréből. A «Magyar Igazságügyiben és másutt megjelent, továbbá némely kéziratban maradt dolgozatok gyűjteménye. Irta: Zs ögöd Benő, egyetemi tanár Budapesten, kir. udvari tanácsos. Budapest, 1901. Politzer Zsigmond és fia kiadása két kötetben. Ára 28 korona. Tartalmazza mindazon dolgozatokat, melyek a tudós szerző tollából eddig különböző folyóiratokban megjelentek, de sok olyasmit is, a mi most került ki először a sajtó alól. Kiemelendő az első kötetből a köteles részről irt és akadémiai pályadijat nyert hatalmas monographia, két tanulmány az öröklött és szerzett vagyonról, valamint a kiskorúak után való törvényes öröklésről, továbbá az 1882-iki örökösödési törvénytervezetről irt kritika. A második kötet magában foglalja Zsögöd törvénytervezetét a törvényes örökösödésről és családi jogról, melyek az igazságügyminiszter megbízásából készültek és vétettek föl a most megjelent magyar polgári törvénykönyv tervezetébe. Ezenkívül a két kötet még számos kisebb-nagyobb értekezést tartalmaz. A kérdések teljes kimerítése, az azokba való mély behatás, óriási tudás és szerzőnek jellemző nyelvezete ezen gyűjteményes nagy míí nem egy részének maradandó becset biztosítanak. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör mult hó 15-én, d. u. 6 órakor Dr. Szohner Lajos elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Dr. Gyöngyössy József titkár előadta titkári jelentését, melyben a kör életére vonatkozó adatok felsorolása előtt, a folyó év igazságügyi alkotásait méltatta, igy a polgári törvénykönyv első szövegének közzétételét és a bűnvádi prts. életbe léptetését. A bűnvádi prts. életbeléptetésére vonatkozó megjegyzéseiben igen helyesen ecsetelte azon általános megdöbbenést, melyet laicus és jogászok előtt keltettek az esküdtszékek gyakori teljesen indokolatlan felmentései, dr. F r i e d Vilmos a jelentés ezen részének kihagyását indítványozta, mi élénk vitát szült, melyben Berczely Antal, Keresztesy József, dr. Ó d ö n f i Miksa. Melha Kálmán és Burián Béla ügyvédek vettek részt és azután elhatározta a választmány a jelentés ezen részének benhagyását, de Burián Béla indítványához képest felkérte a titkárt a kifejezések enyhítésére. Azután még a pénztári jelentés fogadtatott el s a jövő évi költségelőirányzat 19,000 koronában állapíttatott meg.. Élénk érdeklődést kelt az ügyvédi körben az alelnöki és ügyészi kérdés. Dr. Kelemen Gyula alelnök ugyanis ezen tisztet, úgyszintén dr. Erdős Zsigmond 'ügyész ezen állást nem óhajtják tovább viselni, utóbbi azért, mert jelenleg az ügyvédi kar anyagi helyzete igen rossz s igy kellemetlen peres uton hajszolni ügyvédeket tagdijak fizetésére. A budapesti ügyvédi kör közgyűlése, m. hó 29-én tartotta a budapesti ügyvédi kör évi közgyűlését Szohner Lajos elnöklete alatt. Az elnök megnyitva a közgyűlést, elsőbben az évi jelentést terjesztette elő a tagoknak. Ez az évi jelentés a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének első szövegével foglalkozik bevezetésképen s azt melegen üdvözli. Majd az uj büntető perrendtartás hatásáról számol be az évi jelentés. Panaszolja, hogy bár a vizsgálati cselekmények nagy része a nyomozás, illetve a rendőrség hatáskörébe utaltatott, a rendőrségnél nem történt intézkedés, hogy kellő számú szakképzett erő álljon rendelkezésre. A büntető perrendtartás legnagyobb vívmányáról, az esküdtbirósági intézményről az évi jelentés elitélőleg nyilatkozik s felsorol több anomáliát annak igazolására, hogy több oly hiánya van, a mely gyors orvoslásra szorul. Az elmúlt körév pénztári mérlege szerint 12,324 korona 48 fillér bevétellel szemben 13,580 K. 75 f. kiadás áll. A tagdíjhátralékok összege 2,920 korona. A kör könyvtára 50 mű 97 kötettel szaporodott a lefolyt évben; jelenleg 254 mű és 590 kötet áll a tagok rendelkezésére. A jelentéshez elsőben dr. F r i e d Vilmos szólalt fel, védelmére kelve a megtámadott esküdtbirói intézménynek. Az évi jelentés, számvizsgálói jelentés és az 1900—901. évi költségvetés megállapítása után a választásokat ejtették meg. Elnök lett: Szohner Lajos. Alelnökök : dr. Zsigmondi Jenő és dr. Kelemen Gyula. Gazda: dr. Burián Béla. Titkár: dr. Gyöngy össy József. Il-od titkár: dr. Csukás y Jenő. Pénztárnok: Nóvák Nándor. Ügyész: Crausz Gyula. Könyvtárnok: dr. Eulenberg Salamon. Számvizsgálók lettek: dr. Dobozi Kálmán, dr. Gráber Károly és dr. Schmör Gyula. — Végül 45 választmányi tagot választottak meg. Közgyűlés után társasvacsora volt a kör helyiségében. Curiai és táblai értesítések Békés. J. K. Fábián — Máté nem érk. — Brassó, dr. W. J. Eisner — Tritsch érk. 1132/900 V. sz. a. előa. Eeck, n. e. — Cegléd, dr. V. Zs. Giosz — Wigner érk. 3567/900 P. sz. a. előa. Kováts B. n. e. — Palásti — Palásti érk. 5330/900 P. sz. a. előa. Kársa, n. e. Táblán : Schillinger — Wéhly erk. 2935/900 V. sz. a. előa. Wattay, n. e. — Barta és Berger — Pollatsek érk. 3Ő01/900 V. sz. a. előa. Wattay, n. n. — Debercen. dr. K. M. Kemény — Fischbein (679/900 V. sz.) nov. 14. mv. — Eperjes dr. F. A. Biloveszky — Rossenwasser Í2108/900 P. sz.) nov. 20. hh. — Félegyháza, dr. V. S. Fekete — Juhász érk. 372(i/900 sz. a nov. 13. hh. — Varga — Varga nem találtatott. — Hód-M.-Vásárhely. J. I. Lázár — Lázár érk. 4837/900 P. sz. a. előa. Somygyi, n. e. — Hódságh. dr. L. F. Petipar b. ü. (3637/900 B. sz.) nov. 27. hh. — Jászberény, dr. M. B. A jövő számban. — Nagy-Kanizsa, dr. K. J. 4910/900 P. sz. n. e. — Pécs. dr. R. B. Baga — Lunacsek (1150/900 P. sz.) nov. 22. hh. — Sopron, dr. K. J. Gőhler — Gőhler érk. 5080/900 P. sz. a. előa. Asztalos, n. e. Müllerb. ü. n. e. - Temes-Kubin. dr. A. H. Mázor ü. érk. 417. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. — Vág-Sellye. Paul - Klein érk. 6973/900 P. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. PALUt .tlrvtBTTÁííiU. "TOMDÍJA. BDDAP1IT1K