A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 33. szám - A bprdt. 33. §-ához

132 A JOG 1882 június 3-án született Sz. Marinának az apja Sz. Petru, anyja pedig M. Mária s ifj. T. János vádlott 1896 nov. 3-án kelt bizonyítványában a Sz. Marinka szülei gyanánt ugyanezeket tüntette ki, holott az 1891. népszámlási összeírás 106. tétele alatt bevezetett M. Marinka szülei M. Pitku és Mária, a vádlott tehát a Sztroja és Motok vezetéknevet azonosnak nem tekinthette, amit az is igazol, hogy a bizonyítványok nem Motok Marinkáról állíttattak ki, hanem Sztroja M.-ró'l állította ki. Minthogy a szülök után a vádlottnak nem lehetett kétsége afelől, hogy az 1882 jun. 3-án született a keresztelési anyakönyv 10. t. alatt bevezetett Sz. Marinkának leánya tehát nem halt meg, a miről egyébiránt a halotti anyakönyvből is meggyőződést kellett szereznie; minthogy T. János a vádlottnak hivatali elődje nem erősítette meg azt, hogy Sz. Marinka neve után látható keresztjegy tőle származna, s annak különben sem tulajdonítja a vádlott szerinti jelentőséget, mert a halálesetek a halotti anyakönyvbe való rendszeres bevezetéssel tüntetvék ki; minthogy Sz. M.-nak a fejletlen állapota is elárulta életkorát s amint az M. József vulkáni anyakönyvvezetőnek feltűnt, Sz. Petrut ebből az okból el is utasította, a vádlottnak sem kerülhette ki figyelmét; minthogy R. János és Sz. Marina azt vallották, hogy ifj. T. János vádlott a keresztelési anyakönyv betekintése után kijelentette, hogy a bizonyítványt nem állithatja ki, mert Sz. Marina csak 1 i- éves és csakis azután, hogy Sz. Petruval félrevonulva egvütt értekeztek, állította ki a hamis adatot tartalmazó hivatalos bizonyítványt: mindezek egybevetéséből ifj. T. János vádlott részéről a jóhiszemű tévedést kizártnak, ellenben jogszerűen bizonyítottnak elfogadni kellett, hogy nevezett vádlott hivatali hatáskörében Sz. Marinka életkorára vonatkozó bizonyítványba a keresztelési anyakönyvből szerzett jobb tudomása ellenében hamis adatokat foglalt be; minél fogva az elsőbirósági ítélet a bűnösség kérdésében a megfelelően helyesbített büntetőjogi meghatározással helybenhagyatott és tekintettel arra, hogy súlyosító körülmény nem forog fenn, mert a bekövezett jogsérelem a közokirathamisitás bűntettének tényétemét képezi, ellenben a büntetlen előélet mint enyhítő körülmény figyelembevételével ifj. T. J. vádlott bűnössége fokához mért büntetéssel sújtatott. A in. kii-. Curia (1900 máj. 31-én 4,995. sz. a.) Vádiott felebbezésének mint rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek a vádlottra mellékbüntetésül kiszabolt hivatalvesztés tekintetében hely adatik és erre nézve a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a btk, 399. §. alapján vádlottra kiszabott 3 évi hivatalvesztés mellőztetik s e helyett az idézett §. rrásodik bekezdése alapján az mondatik ki, hogy vádlott a másodfokú bíróság által mellékbüntetésül meghatározott 3 évi időtartamra házassági ügyekben való bíráskodásra vagy jegyzőkönyvi bevezetésre, továbbá közokiratok kiállítására vezetésére vagy őrzésére képességgel nem bír. Egyebekben a felülvizsgálati kérelem elutasittatik. Indokok: Vádlottra, ki mint lelkész a btk. 397. § bán meghatározott cselekményekre nézve közhivatalnoknak tekintendő, a btk. 399. §-a első bekezdésében foglalt hivatalvesztés e §. má sodik rendelkezésénél fogva nem alkalmazható, hanem e helyett az e §. második bekezdésében megjelölt jogkövetkezmények mondandók ki s a szerint az alsóbiróságoknak az a rendelkezése, mely szerint a vádlott hivatalvesztéssel sújtatott, jogsérelmet foglal magában, azért tehát az ügyet kizáróan a mellékbüntetésül | alkalmazott hivatalvesztés tekintetében rendkívüli felülvizsgálat alá venni s erre nézve a törvénynek megfelelően kellett határozni. Egyebekben a rendkívüli felülvizsgálati kérelem mint alaptalan elutasittatott. Vádlott az üzlet helyiségétől külónlevó épületben saját használatára fentartott külön szobában, a Wertheim-szekrény feletti rendszerint elzárt fiókban patkánymérget tartott, melynek a fiók egy izben nyitva felejtése alkalmával vádlott tudtán kivül — szóda gyanánt — történt kivétele és illetőleg elfogyasztása halált okozott. Kimondatott, hogy nem forog fenn gondatlanságból okozott emberölés. (A m. kir. Curia: 1900. június 20. 1,531. sz. a.) Udvarra eső kut elegendő magas kávával ellátásának elmulasztása, ha a kútba gyermek esik s meghal, megállapítja a Btk. 290. g-a szerinti gondatlanság által okozott emberölést. (A m. kir. Curia: 1900. május 17. 3,556/900. sz. a.) Koholt vagy színlelt szerződés nemcsak a btkv 386. §-ba ütköző célzattal létesíthető. Viszont a btkv 386. £ ba ütköző csalás tényalladéka valódi szerződés esetében is fenforoghat. Nem az kérdés tehát, hogy a vagyonátruházás valóságosan végbement-e vagy sem ! hanem, hogy az a panaszos követelésének behajthatatlanná tételére irányult-e? (A m. kir. Curia: 1900. márc. 29. 13,031. sz. a.) Nem büntettetett az, aki egy polgári ügyben tárgyalásra idézett ellenfelének azt igéri, hogy nem fog megjelenni a tárgyaláson és ez Ígéretben bizo ellenfele ellen a meg nem jelenés következményeit kéri alkalmazni. (A m. kir. Curia: 1898. november 29. 7,492'98. sz. a.) Ujrafelvételnek uj terhelő bizonyítékok alapján csupán a kir ügyész, vagy a fömagánvádlo indítványára lévén helye ily indítványt pótmagánvádló nem tehet. (A budapesti kir. ítélőtábla: 1900. márc. 20, 2,578. sz. a.) A büntető bíróság a bűnösség meg nem állapítása esetén a kártérítés kérdéseben érdemleges határozatot nem hozhat. (A m. kir. Curia: 1900. márc. 8. 8,670. sz. a.) A btkv. 462. g-ának helyes értelmezése szerint, a végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végrehajtó, hivatalánál fogva csak akkor veszi át a kezeihez teljesített fizetéseket, ha a fizetések foglalás vagy árverés közben, vagy azoknak elhárítása végett, avagy árverésen eladott dolgok vételáraként teljesíttettek és ha az ilyen célból vagy módon kifizetett összegnek átvételéről szabályszerű jegyzőkönyv vétetett fel. (A m. kir. Curia: 1900. ápr. 19. 3,399. sz. a.) Gondatlanságból okozott emberölés vadja a szülő ellen, aki kis gyermekeit a szobába bezárta és egy polcon gyufát hagyott, melyet a gyermekek elvettek, tüzet okoztak és elégtek. (A m. kir. Curia: 1900. február 13. 5,339/99. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Ruzslyák Emil e. Bártfa, eperjesi trvszék. bej. nov. 5., félsz. dec. 3., csb. Demién Zoltán, tmgg. Fekete István. — Schaller és Szontágh e. Kassa, u o. trvszék, bej. szept. 20., félsz. okt. 4.. csb. Dubay József, tmgg. dr. Juhász Béla. — Grugyanszky István e. RáczMilitics. zombori trvszék, bej. szept. 6., félsz, szept. 29., csb. Hetteszheimer Henrik, tmgg. Diener János. — «Pécs és környéke általános munkás fogyasztási szövetkezeti) e. pécsi trvszék, bej. szept. 29., félsz, okt l'i., csb. Vodicska Ferenc, tmgg. dr. Ferency László. — Hartmann és tsa e. Nagyvárad, u. o. trvszék, bej. okt. 25., félsz, nov. 12., csb. Mihályházy Kálmán, tmgg. dr. Fodor Gyula. — Zvikel Mária e Pozsony, u. o. trvszék. bej. szept. 29.. félsz. okt. 17 csb. Würtzler Ödön, tmgg. Olgyay László. — Szlavkovics Brankó. e. Turia, újvidéki trvszék, bej. okt. 1., félsz. okt. 11., csb. dr. Longauer Ferenc, tmgg. dr. Majinszki János. — Róth Béla e. Bpest, u. o. keresk.- és váltőtrvszék, bej szept. 8., félsz. okt. 4., csb. dr. Szentgyörgyi Imre, tmgg. ifj. Ács Károly. — Freud Béla e. Bicske, székesfehérvári trvszék. bej. szept. 29., félsz. okt. 10., csb. Sohár Béla, tmgg. PálfTy Károly. Pályázatok : A zilahi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 25. — A pozsonyi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. aug. 25. — A nagybecskereki trvszéknél aljegyzői áll. aug. 25. — A kassai kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 25. — A deési trvszéknél aljegyzői áll. aug. 25. — A győri kir. ügyészségnél második a 1 ügyészi áll. aug. 25. — A nagybecskereki trvszéknél uj aljegyzői áll. aug. 25. — Gyönkön kir. közjegyzői áll. aug. 26. — A rimaszombati trvszéknél alj egyzői áll. aug. 28. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltat] wk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Nagy-Kanizsa F. A. Lang etc. b. ü. érk. 2,999/1900. B. sz. a. elöa Janecskó, n. e. -— 2,199/1900. B. ü. n. e. előadók sorrendje : Tarnay, Török, Gozdán Károly. — Nyitra. Dr. Sz. S. Horváth b. ü. érk. 6,971/900. B. sz. a. elöa. Székács. — Pécs. Dr. M. J. Montz b. ü. érk. 8,005/1900. B. sz. a. elöa. Bolgár, n. e. — Herendi-Herendi érk. 3,888/1900 P. sz. a. előa. Frink, n. e. — Kreth - Schuster érk. 3.422/1900. P. sz. a. előa. Kovács Béla, n. e. — Jó J.—Jó K. érk. 4,551/1900. sz. a. előa. Zichár. n. e. — Kovács—Gajcsi, Hekker—Adler, Révész—Boda, nem érk. — S -A. Ujhely. Dr. T. D. Na^y—Bonnkay ü.-t. a Cur. 4,007/9CO. sz. a. hh. — Szatmár. Dr. H. L. Grosz b. ü. érk. 7.886/1900. B. sz. a. előa. Olacsiu, n. e. — Id. Gross J. b. ü. érk. 6,401/1900. B. sz. a. előa. Neményi, n. e. — Papp—Rosenblatt érk. 5,308/1900. sz. a. előa. Hegedűs. — Trencsén-Baán. Dr. W. B. Brogyányi — Szitányi ü érk 5,252/900. P. sz. a. elöa. Danilovics, n. e. A palánkai közjegyző keres egy közjegyző helyettest, esetleg egy a közjegyzői teendőkben teljesen jártas jelöltet. A magyar, német és szerb nyelvben való tökéletes jártasság feltétlenül megkívántatik. Az ajánlkozók igényeik megjelölése mellett forduljanak közvetlenül a közjegyzőhöz. 3_]_ A közjegyzői összes teendők intézésében, de különösen a hagyatékok önálló tárgyalásában teljesen gyakorolt és szakképzett egyén, ki a magyar s tót nyelvet birja, kitűnő bizonyitványokkal rendelkezik, közjegyzői irodavezető-segédi állást keres. Cim : ZubriczkyPál Berettyó-Újfalu. y ^ ' Dr. RÉVAI LAJOS lakik V.,lcálmán.utca 16. Dr STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3