A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 42. szám - A jogi szakoktatás reformja - Néhány vitás alapelv az anyagi telekkönyvi jogban. 6. (r.)

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 42. szam Budapest, 1899. október 15. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSAGCGY ÉRMEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautn 1 vá nynyal küldendők. TARTALOM: A jogi szakoktatás refoimja. Irta: Dr. Horváth János, kir. alügyész. Budapest. — Néhány vitás alapelv az anyagi telekkönyvi jogban. VI. Irta: Dr. Plopu György, kir. táblai biró, a felsővissói kir. jbiróság vezetője. — A recta váltóról. Irta: Dr. Csermely Gyula, bpesti ügyvéd. — A fórum prorogatum-ról. Irta: Dr. Mesilény (Messer) Arthur, Bpest. — Nyerhet-e alkalmazást a végrehajtási törvény 27. S- első pontjának rendeli cezése a 28. §. a) bi pontjaiban felsorolt esetekben - Irta : Dómján L. sajöszentpéteri kir. aljbirö. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. A jogi szakoktatás reformja. Irta : Dr. HORVÁTH JÁNOS kir. alügyész Budapest. Csaknem bizonyos, hogy rövid idő alatt eme nagy és nehéz kérdés is fölmerül és acut érdekűvé lesz, de ez nem is lehet másként, mert jogoktatásunk mai rendszere, annak kiv;tele, iskoláink elhelyezése, az egykézbeni összpontosítás hiánya ép oly érzékeny oldala állami életünknek, mint közigazgatásunk mai rendezetlen volta. Nem csekély értékű kérdés az, hol nevelődik a jövő generatió jogásza, tirája. ügyvédje, közigazgatási tisztviselője. Ki ezt csekélyli. s a jelen állapotot jónak véli továbbra is, — s az eddigi eredrr.újyeket tán kedvezőnek ismeri, ám küzdjön a mai rendszer mellett. — de rendezett állami viszonyokat ne is várjon a mai rendszertől, mely egyes exclusiv érdekeknek, de nem a közcélnak kedvez. Alig lehet a jelen körülmények közt az állam kormányának fontosabb teendője, hogy első sorban a jogi szakoktatást teljesen kezébe veszi, továbbá annak föltételeit, tekintet nélkül az eddig fönnállóit rendszerre maga határozza meg, ez pedig azt jelenti, hogy a felekezeti jogiskolák kora lejárt, s hogy többé felekezeti jellsgü felsőbb szaktanodák, leszámítva az egyes felekezetek theologiai facultásait nem létezhetnek. Csakis a mi elavult jellegű közviszonyainkba illett bele az, hogy oly fontos ága a tanügyi politikának, mint a jogi szakoktatás teljesen szabadjára van engedve.'s egyes felekezetek azután azzal hitték a maguk létjogosultságát s tényező mivoltukat documentálni, hogy középiskoláikhoz jogi osztályokat is csatoltak. Mily hátrányára volt az egész régi vagyis 187'f--ig türt rendszere a jogi szakképzésnek, azt azt hiszem még eléggé érezhetni. A budapesti egyetem négy évi tanfolyamu volt, egyes ptotestáns jogakadémiák két évi tanfolyamra voltak berendezve ez utóbbiak hallgatói tehát két évvel hamarább érték el céljokat t. i. az ügyvédi oklevelet, mint az egyetem hallgatói. Ezen anomáliákat a T r e f o r t-féle 1874. évi reformok megszüntették, a jogi tanfolyamot négy évre határozta minden jogi intézetre. Meghatározta a tanári létszám minimumát, (de még nem a tanári qualificatiótj s egyenlő tantervet, egyenlő vizsgálati szabályzatot hozott be, végül kötelezővé tette az ügyvédi diploma elnyeréséhez a jogtudori fok előzetes elnyerését. Ez mélyenható reform volt, de cé ját nem érte el : célja lett volna ennek a reformnak a kisebb kaliberű jogakadémiák megapasztása, s a tudori oklevél kényszeritett elnyerésével a jogászi műveltség niveaujának emelése. A kis kaliberű jogakadémiák továbbra is megmaradtak, kivéve a helvét hitvallásuak pápai jogakademiáját, mig az ágostaiaknak eperjesi jogakadémiája akkor megszűnt, de uj életre támasztatott. Ma tehát ezen mindenben sikerült reformalkotás 25-ik évében működik Magyarországon tizenkét jogtanoda. Két egyetem, három kir. jogakadémia — a kassai államosítva — ezek szigorúan véve állami kezelés és intézés alatt állanak. De Nagyvárad és Pozsony mégis felekezeti jellegűek, melyekhez a Lapunk mai száma tanárok alkalmazása felekezeti kérdés. Van két főpapi jogakadémia szigorúan vett róm. kath. jelleggel Egeiben és Pécsett, ezek fönnállásukat az illető főpapok munificentiájának köszönik. Van azután négy helvét hitvallású és egy ágostai hitvallású jogakadémia. Az állam a népes éi gazdag Dunántúli részek győri jogakadémiáját megszüntette, pedig ennek létezése sem Pozsonyt, sem Budapestet nem érintette. Mig a kolozsvári egyetem fölállítása szükségkép maga után vonta a nagyszebem kir. jogakadémia feloszlatását. A budapesti m. kir. tudom, egyetem róm. kath. jellegűnek van vitatva. Bizonyos, hogy alapítása erre vall, azonban 30 év folyama alatt, mindinkább elveszité felekezeti jellegét. Szigorúan véve állami jogtanoda kettő van, a kolozsvári tud. egyetem és a kassai kir. jogakadémia. Az állami és felekezeti életnek teljes elválasztása mán, ezek az állapotok tarthatatlanok, ez ma már paradox. Nem a felekezetek célja a szakoktatás, főleg nem a jogász képzés. A modern állam átvette az egyházak által eddig ellátott világi functiókat, melyet legújabb korig a viszonyok bizonyos fokig igazoltak, a mai állam hivatása más és jóval terjedtebb ; a mai egyház hivatása más és szűkebb körű az előbbinél, s csak a lelkiekre vonatkozik. Ma már nem az egyház, nem a felekezet érdekében áll az, hogy a jövő jogász generatiója, mily szellemben neveltessék, ma már ez igen fontos állami feladat. A jogszolgáltatás, s innenonnan tán nem sokára a közigazgatás személyzetét is az állam fogja alkalmazni; nagyon természetes consequentiája tehát a tényeknek,hogy ezek elméleti kiképeztetésének kötelezettségeis az államra hárul át. Ma már a jogász nemzedék a biró, államügyész, ügyvéd nem az egyház és felekezetek ügyét szolgálja, hanem a jogcélt. a jogalkotó s a jogföntartó államét. A jogállam eszméjének megvalósítása a végiránylat; mindezekhez pedig az államon belől az egyes felekezeteknek semmi direct köre nincsen. Az ő feladatok más térre húzódott át, legyenek ők őrei a közmorálnak s más hasonló eszményibb érdekeknek, fejlesszék theologiai facultásaikat ez irányban, ez a föladat ma reájok sokkal célszerűbb, sokkal hatásosabb. A magyar állam, mely az egyházpolitikai törvényeket megalkotta, államisága fölfogásának színvonalára emelkedett, s ezen ma elfoglalt álláspontjának azonban a jogi szakoktatás jelen rendszere nem felel meg. Az állam most a törvényvonta korlátokon belől nem fog beleelegyedni a theologiai szakoktatásba, — ugy nem engedheti, hogy az oly fontos jogi szakoktatás felekezeti kézben legyen. A felekezetek érdeke szerinti jogtanoda elhelyezések, a tanárok felekezet szerinti alkalmazása : idejét mult álláspontok, — ez oly fontos kérdés melyet, az állam nem adhat ki többé kezéből, — az iskolák geographíai elhelyezése és a tanárok alkalmazása teljesen állami föladat, s erre nézve csakis a jogállam magasabb érdekei lehetnek irányadók. Nézetem szerint ez az első megoldandó nagy kérdés, mig ez nincs rendezve, mig a felekezetek le nem szerelnek, addig minden reformtervezet hatálytalan, s annak gyakorlati eredménye nem lesz. Néhány vitás alapelv az anyagi telekkönyvi jogban. Irta: DR. PLOPU GYÖRGY, kir. Ítélőtáblai biró, a felső-vissói kir. járásbíróság vezetője. VI. Az elévülés és elbirtoklás elve. A legújabb időig azon felfogás uralgott, hogy az elévülés elve az elbirtoklás elvével szorosan és elválaszthatatlanul összefügg, a mennyiben minden elbirtoklás elévülést foglal 12 oldalra terjed.