A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 12. szám - A járásbiróságok uj ügyviteli szabályaihoz

48 A JOG ben, valamint az abban kifejtett indokokból helyben. (1898. febr. 15. 827/98. B.) Az, hogy a hitelezők, kiknek beleegyezése folytán a csőd megszüntettetek, mily arányban nyertek kielégitést, a nyomozás tárgyát többé nem képezheti, midőn a cselekvő állapot meghaladja a szenvedőt. A m. kir. Curia: (1898 február 9. 493. sz. a.) Vétkes bukás vétsége miatt L. Zs.-né és társai elleni bűnügyben végzett: A kir. tábla végzése L. Zs. vádlottról rendelkező felebbezett részében megvákoztattatik és irányában egyezőleg az elsó'biróság rendelkezésével, a további eljárás megszünteltetik. Indokok: Habár vádlottat, mint a vagyon bukott üzlet volt képviselőjét és cégvezetőjét a vád tárgyává tett mulasztásokért büntetőjogi felelősség terhelné, mégis fenn kellett tartani azelsőbiróságnak az eljárást megszüntető rendelkezését, mert eltekintve attól, hogy a csődhitelezők csak 6261 frt 22 krra rugó követelést jelentettek be, a becsatolt, a csődbiróság által beküldött vagyonkimutatás szerint összesen 13-763 Irt 43 krt kitevő szenvedő állapottal szemben a leltár szerint a cselekvő vagyon 15495 írt 73 kr.ban van feltüntetve, és mert ily körülmények közt. midőn a cselekvő állapot a szenvedőt felülmulta, az, hogy hitelezők, kiknek, beleegyezése folytán a csőd megszüntettetett,mily arányban nyertek kielégitést, a nyomozás tárgyát többé nem képezheti. A Btk. 359. §-ába ütköző sikasztásnak tekintett bűncselekmény meg nem állapíttatott, mivel a vádlott kimutatta, hogy a lefoglalt ingók vételárat a hitelezők kielégitésére forditotta s a hitelezőket teljesen ki is fizette. A m. kir. Curia: (1897. december 28. 1,854. sz. a.) Sikkasztásnak tekintendő büntettél vádolt M. J. elleni bűnügyben itélt: Tekintve, miszerint vádlott beismeri ugyan, hogy a S. S. végrehajtató javára 135 frt és járulékai erejéig 1894 október l(J-án foganatositott kielégítési végrehajtás alkalmával tőle lefoglalt s az 1895 február 20-án S. és K. végrehajtatok 84 frt s járulék iránti követelése iránt felülfoglalt 260 frt értékű ingókat a S. és K. felül foglaltatok kérelmére elrendelt árverés kitűzése után eladta, állítja azonban, hogy a vételárat a nevezett felülfoglaltatók követelésének kielégitésére forditotta; állítja továbbá, hogy az alapfoglaltató S. S. követelését ennek ügyvédje az időközben elhalt P. G. kezéhez lefizetett 235 frttal szintén kielégítette; minthogy pedig a K. M. ügyvéd vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott a S. és K. követelését valóban kifizette; s minthogy a végtárgyalás adataival nem lett megcáfolva vádlottnak azon állítása, hogy a S. S. követelését a P. G. ügyvéd kezéhez kifizette s azon körülmény, hogy S. S. részéről az árverés évek óta nem szorgalmaztatott, a vádlott állítását látszik támogatni; s minthogy még abban az esetben is, ha a S. S. követelése valóban fennáll, tekintve, hogy a vádlottól lefoglalt ingók elhasználható dolgok voltak, jogában áll vádlottnak azok helyett más, hasonló értékű dolgokat árverés alá bocsátani; azon körülmény pedig, hogy vádlott ily kielégítési alapul szolgálható s a lefoglaltakat helyettesítő dolgokkal nem bir, csak az árverés megkísérlése utján volna megállapítható; ezekhez képest a sikkasztásnak tekintendő bűntett tényálladéka fenn nem forogván, a szegedi kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsó'biróság Ítélete hagyatik helyben ezen és az abban előadott indokoknál fogva. Zugirászatot sem mint tettestárs, sem mint bűnsegéd nem követ el az, a ki a zugirászatot gyakorló egyénhez pénzért feleket szerez és visz. iM. kir. Curia 1898. január 14. 11,562. sz. a.) Vádlott azon ténybeli előadásai, melyek miatt hamis váddal vádoltatik, igazaknak bizonyultak ugyan, de a belőlük levont következtetések, különösen az, hogy a valónak bizonyult tényállítások büntetendő cselekményt képeznek, alaptalanok voltak. Ily körülmények közt vádlott nem hamis vád, hanem a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazásban mondatott ki bűnösnek. • (A m. kir. Curia 1898. január 11. 11,104. sz. a.) Sajtó ügyekben. Az elkobzás elrendelése nem függ a vádló indítványától, mert a törvény azt általában kötelezővé teszi. Az elkobzásnak nem kell szükségkép ítélettel kimondatni, mivel ezt a törvény csak a Btk. 62 8. 961. sz. a.) &-a esetében rendeli. (M. kir. Curia 1898. február Sajtóügyekben az eljárási szabály 17. és 56. $-ai szerint a bíróság nincs a felek nyilatkozataihoz kötve, hanem a valódi tényállás kiderítése végett hivatalból is intézkedhetik. Az esküdtszéki birósag tehát nem követett el szabálytalanságot, midőn a bevádolt cikk szerzőjének kipuhatolása végett több tanúnak kihallgatását a védő kifogása dacára elrendelte és foganatosította. (A m. kir. Curia 1898. január 11. 11,878. sz. a.) Ha valamely nyomtatvány terjesztés tárgyát nem is képezte s igy az abban állítólag foglalt izgatás sajtovétsége el sem követetvén, a sajtóügyi eljárás senki ellen sem volt lefolytatható a Btk. 62. §-a szerinti eljárásnak van helye. A Btk. 62. S-a alapján büntetendő cselekményt tartalmazó nyomtatványoknak elkobzása bűnvádi uton csak az esetben rendelhető el Ítélet által ha a bűnvádi eljárás valamely elhárithatlan akadály folytán senki ellen sem indittathatik meg. A közvádlo intentioinak nem megfelelő értelmű esküdtszéki Ítélet nem szolgálhat indokul a Btk. 62. §-a szerinti bűnvádi eljárás megindítására. (M. kir. Curia 1898. január 18. 169. sz. a.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ünnepnapon templom mellett, isteni tisztelet alatt élelmi cikk árusítással elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatás^ hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1897. évi november hó 2í-én hozott határozata.) Gazdasági terménynek, udvaron levő nyitott félszerből való ellopása által elkövetett cselekmény elbírálása nem esik az 1894. évi XII. t.-c. hatálya alá, hanem a kir. bíróság által bírálandó el. (A m. kir. ministertanács 189<). évi augusztus hó 14-én kelt határozata.j Vizrendöri kihágás magánjogi következményeiért, ha azt az alkalmazott szolgalatadójánok utasítása nélkül, de annak érdekében követte el, s az alkalmazott felelősségre nem vonható : visszkereseti jogának fenmaradása mellett a szolgálatadó felelős. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 44,781. számú határozata.) Vitás úthasználati kérdések elbírálása csak akkor utasítható a bírósághoz, ha a tényállás teljes kiderítésére szolgáló adatokat a közigazgatási hatóság saját hatáskórében meg nem állapithatja. (A ni. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 38,700. számú határozata.j A tenyésztésre alkalmatlan apaállatok hasznalata által elkövetett kihágások az 1894. évi XII. t.-cikk életbelépte óta nem a vonatkozó vármegyei szabályrendeletek, hanem az idézett törvény 94. § a g) pontja alapján minősülnek. (A m. kir földmivelésügyi minister 1897. évi 61.177. sz. alatt kelt határozata. ^ A ki utcai területen jogtalanul gödröt ás és abból homokanyagot saját használatára elvisz, más tulajdonát képező ingatlan vagyont rongál meg, mely cselekmény az okozott kár nagysága szerint vétség vagy kihágás s elbírálására a kir. bíróság illetékes. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 59,890. sz. határozata.) Ha két mezőrendőri kihágás a bűnismétlés halmazatának ismérveit tünteti fel, azok együttesen landók és birálandók el. (A m. kir. földmivelésügyi 1897. évi 32,248. sz. alatt kelt határozata.) anyagi tárgyaminister Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Friedmann Áron e. Gattaja, fehértemplomi tszé k bej. máj. 1(>, félsz. jun. 2, csb. Horváth Géza. tmgg. dr. Bálint Soma. — Sichermann Jakab e. Ungvár, beregszászi tszék, bej. ápr. 8, félsz. máj. 4, csb. Szüle Lajos, tmgg. dr. Virányi Sándor. — Fuchs József e Pécs kir. tszék, bej. ápr. 14, félsz. ápr. 18, csb. Jobst Géza, tmger' Csi«ó János. — Merza János e. Tasnád, zilahi tszék, bej. máj. 2Í, félsz jun 13, csb. dr. Ujfalussy Dezső, tmgg. dr. Hunyadi János. — Mohr Miksa e^ Szegvar, szegedi tszék, bej. máj. 7.. félsz. máj. 28, csb. dr. Kecskeméti Dániel, tmgg. dr. Csató Kálmán. — Abelesz M. Ödön e Bpest ker és vált tszék, bel ápr. 12 félsz. máj. 12. csb. Csapó Ferenc, 'tmgg. Grezlo Erno. - M. Hollánder e. Körmöcbánya, ar.-maróthi tszék bej. mái 31, félsz. jun. 21 csb Hazai Gyula, tmgg. dr. Wildrnann Adolf. Kakujai vxlon e Uj-Arad, temesvári tszék, bej. ápr. 14, félsz. máj. 14. csb. dr. Haller Gábor. tmgg. dr. Hemmen János. — Pollák India Mór 27. A kopácsfalvai jbiróságnál albirói áll. márc. 27. - A felvinci ibiró™r*[lblorn0' aUA m!!L2L_T\ A,nsztmiklósi jbiróságnál albirói marc. — A PAILAÍ «É1ZVÉNVT»fMA*ÁO NYOMDÁJA BUDAPEHTRi. márc. 27. — A kassai jbiróságnál albirói áll tamási-i jbiróságnál albirói áll márc. 29. - A csáki-gorbói jbiróságnál albirói áll. szép.. 29. - A szabadkai tszéknél aljegyzői áll marc. 20 - A n-ujván jb.róságnál aljegvzői áll márc 30 fi:" "„'ll^111 ?pészsé8^ a 1 ü g y é s z i áll. márc. 30. - A n.-becskereki marc 31. - Az ungvári jbiróságnál két (2) A h.-boszörményi jbiróságnál albirói áll ápr ápr. 1. jbiróságnál albirói áll albirói áll. ápr. 1. 1- — A deési tszéknél albirói áll.