A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 32. szám - A magyar bányaügy érdekében

232 A JOG a félszázad előtti eljárási szabályok nyűge alatt, azon eljárási szabályok alatt, melyek lehetségessé teszik a pereknek beláthatatlan időkig tartó elhúzását. Az országbírói értekezlet VII. része V. fejezetében foglalt bányaperes eljárási szabályokat sem lehet ma már olyanoknak tekinteni; melyek a bányászok jogosult igényeit kielégíthetnék. Itt a 8. cikkben egyes bányabiró elé ntalva találjuk a bányabirtokháboritási és visszahelyezési pereket, melyekben az ezen cikkben jelzett eltéréssel az 1832/36: XX. és 18Í0: XI. tcikkek nyernek alkalmazást; minden más pernél a 36. §. rendelkezése szerint a folyamodási alak van a per folytatására elöirva, vagyis az 1840: XV. t.-cikknek és az 1840: XXII. t.-cikknek eljárási szabályai irányadók. A 9. cikk a bányaátlyukasztási eljárásnál egy ma már ismeretlen hivatalos közeget, t. i. a bányaszéki mérnököt rendeli az eljárásba bevonandónak, holott bányaszéki mérnökök nincsenek. A 10. cikk anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaz a régi adományozási perek elintézési módjáról. A 11. cikk 50. §-a a szemlék eredményének a bányaszéki hivatalos könyvbe egész kiterjedésükben való beiktatását rendeli meg, holott bányaszéki hivatalos könyvek nem is vezettetnek; ugyanezen cikk 52. §-ában pedig ismét a nem létező bányaszéki mérnök functiójával találkozunk. Végrehajtási ügyekben pedig a kir. Curia 1895. évi 857. sz. a. hozott határozata szerint is, szintén az ideiglenes törvénykezési szabályok rendelkezései mérvadók, annak dacára, hogy a végrehajtási eljr.rást az 1881. évi LX. t.-c. egységesen szabályozta. Mindezeket csak példaképen hozzuk fel, de az előadotakkal koránt sem merítettük ki, mindazokat a visszásságokat, melyek a rég elavult bányaperes eljárás terén lépten-nyomon felmerülnek. Azt hiszszük azonban, hogy az itt emiitett körülmények is elegendők bebizonyítására annak, hogy a bányaperes eljárás korszerű reformra szorul, miért is indítványozzuk: Határozza el az országos bányászati és kohászati egyesület közgyűlése, hogy a bányaperes eljárás reformja tárgyában felirat intéztessék a m. kir. igazságügyi és pénzügyi ministerhez. Az országos magyar bányászati és kokászati egyesület budapesti osztálya. Nyilt kérdések és feleletek. A házassági jogból. «Az 189-4 : XXXI. t.-c, — a házassági jogról szóló törv. 149. §-a értelmében ezen törvény a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül nagyja. Mégis a 123. §. szerint vétséget követ el azon lelkész, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megköttötték. A kérdés most az: elválaszthatja-e izraelita lelkész zsidó ritus szerint — getlevél adása, illetve vétele utján — a házasfeleket, mielőtt azok bíróságilag jogerősen elválasztva nincsenek? Az én nézetem tekintettel a 123. §-ra az, hogy igen; de a 149. §-sal szemben még sem találok megnyugvást nézetem helyességében. concrét eset alkalmából, e részben positiv válaszra lévén, felkérem «A Jog» igen tisztelt, a kérdés iránt olvasóit, hogy szíveskedjenek e rovatban kérdésemre Egy szükségem érdeklődő válaszolni. Dr. Hecht Ignác, ügyvéd Kismartonban. A ni kir. közig, bíróság tanácsbeosztása augusztus hónapW e k e r 1 e s s za BertaVegyesek. Lasitz Pált O Felsége kir. tanácsosi cimmel tüntette ki, egyúttal pénzügy igazgatóvá nevezte ki, és egyidejűleg megengedte, hogy a központi dij- és illetékszabási hivatal vezetésével bizassék meg. Ritkán találkozott királyi kitüntetés és kinevezés oly osztatlan elismeréssel, mint Lasitz-é. Mert aki Lasitzot ismeri, tudja mindenki, hogy ez egyszer csakugyan valódi érdemek elismerésének jól kiérdemelt dija az. Lasitz még aránylag fiatal ember, rendkívüli ismerete a bélyeg- és illetékügy bonyolult intézkedéseinek, éles jogi felfogása és annak elsőrangú irodalmi müvelése, páratlan munkabiráa, minden mentesség a rideg fiskális felfogástól, igazságérzete és mind e kiváló tulajdonságok mellett ritka szerénysége, őt méltán kiválóan érdemesnek és alkalmasnak tüntetik íel ama szép és nagyszabású munkakörre, melyre a kir. kegy és ministere elismerése által kiszemelve lett. Mint lapunk régi kitűnő munkatársát, a kihez hosszú évi baráti tisztelet fűz, az uj pályán legőszintébb szerencsekivánataink kisérik. Az illetékkiszabási hivatalra pedig — bátran megjósoljuk — ezen kinevezés által bizonyára uj aera nyilik, hol szigorú igazságosság, jogászi elme által támogatva, fog ezentúl uralkodni, a minek mi ügyvédek a magunk és ügyfeleink érdekében első sorban fogunk örülni. A kegyúri jogra vonatkozó rendkívül fontos elvi határozatot közlünk lapunk mai számának mellékletén, melyre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. Ezen ügyben a budapesti kir. törvényszék (előadó Lampl biró) megállapította hatáskörét. A budapesti kir. ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék végzését. A minisztertanács azonban kimondotta, hogy az ügy közigazgatási útra tartozik. A határozatokat egész terjedelemben közöljük. ban A) Közigazgatási osztály. L tanács. Elnök: dr Sándor Itélőbirák: dr. L e ö v e y Sándor, Bornemi lan dr Vasdényey Géza, dr. Moldoványi Istvuu, navas Imre B) Pénzügyi osztály. I. (ötös) tanács, Elnök: L u d v i g h János. Itélőbirák: Zubkovics Arzén dr F e 11 eg i Viktor, dr. Moldoványi István, Havas Imre. II. (hármas) tanács. Elnök: dr Wekerle Sándor. Itélőbirák: dr. Leövey Sándor, dr. Fel1 e g i Viktor Bornemissza Bertalan, dr. Moldoványi István III tanács. Elnök: L u d vi gh János. Itélőbirák: Zubkovics Arzén, dr. Vasdényey Géza, Havas Imre. A két hazai egyetem joghallgatói. A budapesti tudomány-egyetem jogi karán az 1895/96-iki tanév első felében 2870, második felében 2584 hallgató volt beirva. — A kolozsvári tud. egyetem jogi karán az első félévben 369, a második félévben 326 hallgató volt. A jogakadémiákról. A pozsonyin 133, kassáin 82. nagyváradin 148, egrin 60, pécsin 86, kecskemétin 74, debreczenin 238, sárospatakin 76, mármarosszigetin 99, eperjesin 147, összesen 1143 hallgató volt átlag a két félévben. Ügyvédjelöltbejegyzés mint okirathaniisitás. A m. kir. Curia közokirathamisitás vétségével terhelt dr. Sz. L. és dr. H. A. ellen a temesvári kir. törvényszék előtt folyamatba tett ügyében a következő végzést hozta: A temesvári és a szegedi kir. törvényszékek között felmerült illetékességi összeütközés megszüntetésével jelen bűnvádi ügyben a további eljárásra a temesvári kir. törvényszék mondatik ki illetékesnek, mert a szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1897. évi január hó 10-én 25. sz. a kelt végzése szerint a fenforogni látszó s a Btk. 400. §-ba ütköző közokirathamisitás, a mely abban állani fogna, hogy dr. Sz. L. ügyvéd magát mint dr. H. A. pancsovai ügyvédnél gyakorlaton levő ügyvédjelölt, holott nem volt az, a temesvári ügyvédi kamaránál az ügyvédjelöltekről vezetett lajstromba vétette fel, — Temesvárott, vagyis a temesvári kir. törvényszék területén követtetett el s igy az illetékesség megállapításánál első sorban irányt adó elkövetési hely szerint a más bíróság által meg nem előzött temesvári kir. törvényszék tekintendő a további eljárásra illetékesnek, minél fogva ezen kir. törvényszék illetékessége volt kimondandó. (1897. évi július 13. 6,400. sz. a.) Mikor fizetendő a tiszteletdíj? W. Julián a «B. T.- részére közlés végett megvette K. Lipót egyik regényét 60 márkáért. A fizetés időpontjára csak az lett kikötve, hogy a tiszteletdíj •azonnal* lesz fizetendő. Miután alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, felperes pert indított a budapesti VI. ker. kir. járásbíróság előtt, ez azonban a keresetet, mint időelőttit elutasította, mert a regény átvételével az még közlésre elfogadottnak nem tekinthető és külön kikötés nélkül is a körülményekből azt találta, hogy a fizetésre kikötött «azonnal» kifejezés a közlés utáni időpontra vonatkozik, minthogy pedig a regény még közölve nem lett, a követelt dij iránti igény időelőttinek tekintendő. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa alperest marasztalta, mert kiadói ügyletről lévén szó, a kiadói ügyletnél pedig a szerző az ügyletből reá háruló kötelezettségének eleget tesz, ha a müvet a kellő időben a kiadónak átadja, a nyíltan vagy hallgatag kikötött tiszteletdíj pedig, ha más megállapodás nincs, a K. T. 527. §-a alapján, a mü átadásával és átvételével követelhető. Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenységéről az 1897. évi január hó 1-től május hó végéig. Polgári szakosztály: beérkezett 6,737; elintéztetett 3,637. Váltó-szakosztály: beérkezett 1,490; elintéztetett 972. Úrbéri szakosztály: beérkezett 67; elintéztetett 51. Felülvizsg. sommás szakosztály: beérkezett 342; elintéztetett 240. Büntető szakosztály: beérkezett 10,229; elintéztetett 5,685. Fegyelmi szakosztály: beérkezett 366; elintéztetett 30.. Összesen: beérkezett 19,231; elintéztetett 10,887. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Cegléd dr. V. Zs. Schwarz M. — Havas S. ügy érk. 2490/97. sz. a. n. e. eld. Pechata. — Csillag J. — Fein L.-né féle ügy a C.-hoz nem érk. n. e. eld. n. e. eld. n. e. eld. — Lőcse Válkai. — Fischer G. — ceglédi gazda gőzmalom érk. 45H3/97. sz. a. Tury. — Reggel S. — Reggel Sám. s tsa érk. 4473/97. sz. a. Vörösmarty. — Zakár K. — Schwarcz S. érk. 1485/97. sz. a. Wettstein. — Normann J.-féle bűnügy a C.-nál nem található. V. F. Kaveczky G. bűnügye érk. 6972/97. sz. a. n. e. eld. Ráckeve dr. T. J. Dr. Török J. — özv. Szebenyi M.-né érk. 2612/97. sz. a. n. e eld. Illyasevics. — S.-A -Ujhely dr T D Mecz J. s tsa érk. 5486/97. sz. a. n. e. eld. Csider Közjegyzői irodámba azonnal alkalmazást talál egy végzett jogász, ki közjegyzö-jelölti minősitéssel bir. Fizetés évi 500 frt s kiküldetés esetén ennek megfelelő napidíj. Cím a kiadóban. Ügyvédjelölt irodámban azonnal állandó alkalmazást talál Javadalmazás: teljes ellátáson felül havi 40 forint. Tót nyelv, ösmerete előny. Sulyovszky István, ügyvéd Nagy Mihályon. Keresek egy nyugalmazott, munkabíró tisztviselőt közjegyzői irodámba. — Cím a kiadóban. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN.