A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1896 / 46. szám - Fayer László fölolvasása az akadémiában
184 A JOG körülménynek vette, hogy vádlott s a felek az egyházi egybekelésnél előre, a vádlott által megállapított és részleteiben is általa kidolgozott terv szerint járván el, ezen a törvény kijátszását célzó bűncselekmény az illető község nagyszámú lakosainak jelenlétében, tehát minél nyilvánosabban követtetett el; súlyosítónak vette továbbá azon körülményt, hogy vádlott hiveit a szószékről arra hivta fel, hogy az esketési jegyzőkönyvet az állami anyakönyvvezetőnél ne irják alá, mi által vádlottnak a törvény elleni direct engedetlenségre irányuló szándéka ebből is nyilvánvaló, — végül súlyosítónak vette, hogy vádlott eljárásával a törvényt gyors egymásutánban 4 ízben szegte meg. Vádlottnak a felmerült és felmerülendő bűnügyi költségekben történt elmarasztalása elitéltetésének törvényszerű folyományát képezi. Ezen költségek behajthatlansága tekintetében az 1890. 43. t.-c. 4. §-nak kedvezményét mellőzte, mert vádlott elfoglalt állásánál fogva nem tekinthető vagyontalannak, illetve e költségek viselésére képtelennek. Vádlott egyházi hivatalt viselvén, az ellene hozott eme Ítéletnek fölöttes hatóságával való közlése állandó gyakorlaton alapszik stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1896. évi június hó 30-án 1,734. sz. a.) a vádlott büntetését mind a négy cselekményért különkülön (25) huszonöt, összesen tehát egyszáz koronára leszállítja s azt behajthatatlanság esetén 25 koronánként két (2) napi fogházzal rendeli helyettesittetni. Ezzel a részbeni változtatással az elsőbiróságnak Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Hogy az egyházi házasság mi módon, mily szertartás mellett köttetett, valamint a házasság ünnepélyességéből kifolyó ama rendszerinti körülmény, hogy az sokak jelenlétében nagy nyilvánossággal történt: a vádlott bűnösségének súlya tekintetében egészen közömbös. Hogy pedig az egyházi házasságkötés ideje és módja iránt a vádlott előzetesen intézkedett: az elkövetett vétség tényálladékába olvad be. Végre az, hogy a vádlott négy vétséget követett el a btk. 112. §. szerinti 4-szeres büntetésnek a bűnhalmazatánál fogva alkalmazása mellett egyszersmind súlyosító ténykörülményként is fel nem hozható. Hogy pedig e négy egytermészetü törvényszegést a vádlott egy ugyanazon benső indulat hatása alatt egy alkalommal közvetlen folytonosságban követte el, még kevésbbé vehető súlyosító körülményül, mintha azokat külön-külön elhatározásból kiindulva követte volna el. Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete s az is, hogy tettének elkövetése előtt, a tanuk egybehangzó vallomásai szerint, a házasulandókat minden egyes esetben kitanította az iránt, hogy az egyházi egybekelésből, ha a polgári házasság mellőztetett, családjogok nem származnak és őket ismételve a polgári anyakönyvvezetőhöz utasította, mielőtt egyházilag egybeadta volna; végre enyhítő körülmény az is, hogy vádlott zaklatásnak véli azt, hogy híveinek az általak kijelölt napon egybekötését az anyakönyvvezető megtagadta. Ezekhez képest az elsőbiróság által kiszabott büntetés tulszigorunak jelentkezvén, azt le kellett szállítani. Egyebekben az elsőbiróság ítéletének indokai e helyütt is elfogadtattak stb. A m. kir. Curia. (1896. szeptember 17-én 8,523. sz. a.) A kir. Ítélőtábla által a büntetés leszállítására felhozott enyhítő körülmények, mint ilyenek, elfogadhatók nem lévén, a kir. ítélőtábla ítéletének vádlott büntetésére vonatkozó része megváltoztattatik s az eljárt kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokok alapján; a kiszabott pénzbüntetésnek behajthatatlanság esetében fogházra való átváltoztatására nézve a btk. 53. §-ának felhívásával kiegészítve. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete az abban elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik stb. A gyülekezet jellegén a fizetés vagy bevezetés feltételéhez kötött beléphetés mit sem változtat. A beszédnek megtartása önmagában mutatja a gyülekezetben résztvettek befolyásolására irányuló törekvést, a melylyel szemben a hallgatóság hangulata a vádbeli cselekmény tényálladékánál figyelembe nem jöhet. A soproni kir. törvényszék (1896. június hó 10-én 2,694. sz. a.) hitfelekezet elleni izgatás vétségével vádolt P. József Antal elleni bűnügyben a következő végzést hozta: a P. József Antal ellenvallásfelekezet ellenijizgatás vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi eljárást bűnös cselekmény tényálladéka hiányában megszüntette. Indokok: A vizsgálat adatai szerint Sopronban a M. féle korcsmának egyik szobájában minden hétfőn és csütörtökön este egy keresztényvallásu iparosok és kereskedőkből álló «Allianz» nevü asztaltársaság gyűlt össze, melynek célja volt, a keresztények összetartása, egymásnak segélyezése és minden tagnak kötelességévé tétetett odahatni, hogy a keresztények a zsidók befolyása és kötelmei alól a törvény engedett módon megszabaduljanak. P. A. soproni papírkereskedő, mint ezen egyesületnek egyik tagja f. évi január hó 31-én 15. tagból álló asztaltársaság és elvtársai előtt a mondott helyen egy általa szerkesztett és a («Westung. Volksblatt cimü hetilapban) közzétett beszédet olvastatott fel, melynek szövegét véve elbírálás alapjául, kétségtelen, hogy abban a zsidóság ellen számos idomtalan, sőt durva kifakadás foglaltatik, kétségtelen, hogy a beszédben a zsidóság által a keresztényeken állítólag elkövetett cselekményekre és üzelmeikre vonatkozólag részben valótlan, részben elferdített, részben túlzott állitások tartalmaztatnak, továbbá kivehető abból, hogy a keresztényeknél, de többé-kevésbbé minden embernél előfordulható bajok egyoldalúan és hamisan, mint kizárólag a kereszténység által szenvedett sérelmek tüntetnek elő, s hogy a beszédnek egyes részeiben a valódi helyzetnek meg nem felelő helytelenebb és legigazságtalanabb következtetések vonatnak le. Miután azonban mindezen helytelenségek nem mennek | azon a vonalakon, hogy az előirt cél elérhetését csak törvényi ellenes erőszak felhasználása által látja elérhetőnek, minthogy a beszéd valamennyi kifakadása nem a hitfelekezet ellen, hanem azon tagjai, illetve ezek jogtalan cselekményei ellen irányul; minthogy továbbá a btk. 172. §. 2-ik bekezdése esetében az izgatásnak egyenes felhívásban kell nyilvánulni ; minthogy a beszéd szövege ily felhívást a gyűlöletre nem tartalmaz, hanem vádlott kizárólag a kitűzött és elvtársai által elfogadott cél elérését, ugy a sérelmeseknek állított viszonyoknak javítását a törvény által engedett uton és módon javasolja; minthogy végül vádlottá zárt helyen felolvasott beszédjét elvtársai gyűlöletre való izgatásnak nem vehették, mivel az alapszabályok értelmében a nézeteiknek megfelelőnek tartattak s így tehát őket gyűlöletre felizgatni nem is lehetett, ennél fogva a btk. 172. §-ban mégállapitott feltétel fenn nem forogván, a j bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A győri kir. ítélőtábla (1896. évi július hó 21-én 2,204. sz. j a.) az elsőbiróság végzését annak indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia. (1896. évi október 8-án 8,998. sz. a.) I Tekintve, hogy a kihallgatott tanuk vallomásából kitetszőleg P. J. ! A. a kérdéseit beszédet özv. M. Pálné korcsmahelyiségében tarj totta, hova a dolog természete, de M. Pálné és Z. Ferenc tanuk I vallomása szerint, azon időben is bárkinek szabad bejárása volt ; | tekintve, hogy a gyülekezet jellegén a fizetés avagy bevezetés : feltételéhez kötött beléphetés mit sem változtat ; tekintve, hogy | a kérdéseit beszédnek megtartása önmagában mutatja a gyülekeJ zetben résztvettek befolyására irányuló törekvést, a melylyel szemben a hallgatóság hangulata a vádbeli cselekmény tényálladékánál ' figyelembe nem jöhet ; tekintve végül, hogy a kérdéseit beszéd ! tartalmánál fogva alkalmasnak mutatkozik arra, hogy azzal az I egyik hitfelekezet a másik ellen való gyűlöletre izgattassék: mind a két alsóbirósági végzés megváltoztatásával P. József j Antal vádlott a btk. 172. §-nak 2-ik pontjában körülirt és azon ; szakasz rendelkezése szerint büntetendő izgatás vétségeért, további J szabadlábon hagyása mellett, vád alá helyeztetik és a kir. törvényi szék további szabályszerű eljárásra utasittatik stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Csúnya irás folytán csaknem olvashatatlan anyakönyvi ' bejegyzésekről másolatokat kell készíttetni és azokat segédkönyv gyanánt használni. ( A m. kir. belügyminister 1896. évi szepj tember hó 28-án 81,285. szám alatt kelt határozata.) ! A kiskorút illető ingatlanra vonatkozó adásvételi szer| ződés megkötésére a kiskorú nevében — ha az atyai hatal| mat gyakorló atya ezen jogától megfosztva nincs — nem i a községi közgyám, hanem a kiskorú képviseletére hivatott atya illetékes. (A. m. kir. belügyminister 1896. évi 56,143. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Bauer Ignác e. Gamás, kaposvár tszék, bej. 1897. jan. 11. félsz. 1897. jan. 18. csb. Holics Gyula, tmg. dr. Ritzinger János — Weisz Manóné e. Újpest, bpesti keresk. és váltótszék. bej. dec. 10. félsz. 1867. jan. 7. — Schaffent Frigyes e. Székelyudvarhely, székely udvarhelyi tszék, bej. dec. 20. félsz. 1897. jan. 5. csb. Györfy Titus, tmg. Sebesi Akos. — Plank Ágost e. Debrecen, debreceni tszék. bej. dec.'lő. félsz. 1897. jan. 15. csb. Hegedűs István, tmg. dr. Benedek János.— Glück L. j Lajos e. Bánffyhunyad, kolozsvári tszék, bej. dec. 21. félsz. dec. 28. csb. I Becsek Lajos, tmg. Gajzágó Antal — Salamon Sándorné e.Bihar, nagyváradi tszék. bej. dec. 18. félsz. 1897. jan 15. csb. Geleta Géza. tmg. dr. Komi lós József. — Várady Bence e. Győr, győri tszék, bej. dec. 19. félsz. 1897. jan. 19. csb. Proszt János. tmg. dr. Deáky Zsigmond. — Grosz Jenő e. Csanád-Palota, szegedi tszék, bej. dec. 12. félsz. 1897. jan. 9. 1 csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. Petrovics Aurél. — Kassino Zsigmond j és Társa Budapest, bpesti keresk. tszék, bej. dec. 14. félsz. 1897. jan. \ 14. csb. Jamnicky Sándor, tmg. dr. Neumann Antal. — Sziver Mihály e. H.-M.-Vásárhely, szegedi tszék, bej. dec. 19. félsz. 1897. jan. 16 csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. dr. Szomor Dezső. — Schwarc Frigyes e. Szolnok, szolnokitszék, dec. 10. félsz. dec. 29. csb. Hubay Kálmán'tmg. Kis László. — Guttmann Ede e. Rimaszombat, rimaszombati tszék, bej. dec. 28. félsz. 1897. jan. 5. Pályázatok: A verse ci jbiróságnál j á r á s bi r ó i áll. nov. 22 — A felsö-vissói jbiróságnál al b irói áll. nov. 22. A fogarasi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 23. - A tasnádi jbiróságnál aljbirói áll. nov. 23. — A bpesti tszéknél jegyzői áll. nov. 21. — A bpesti tszéknél aljegyzői áll. nov. 21. — A dunaszerdahelyi jbiróságnál albirói áll. nov. 23. — A szegedi tszék- és jbirósgánál egy-egy aljegyzői áll. nov. 23. — A nagy-kikindai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 23. — A lugosi kir. közjegyzői áll. nov. 28. — A pancsovai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 24. — A kis-váradi bíróságnál a 1 b irói áll. nov. 24. — A borosjenői jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 24.— A hatvani kir. kö zj e gy z ő i áll. dec. 3. — A zentai jbiróságnál a 1 b i' r ó i áll. nov. 25. PALLA8 RÉ8ZVÉNY TÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉI*
