A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 16. szám - A közjegyzőségek új beosztása és szaporítása
16- szám. Budapest, 1895 április 21. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: \ ., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok viss/a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendük. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) BBTIMT ki Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt "»0 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « ... fi « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A közjegyzőségek új beosztása és szaporítása. Irta: dr. Nozdroviczky Ferenc, kir. közjegyző-helyettes Magyar-Ovár. — A sommás eljárás 222-ik §-ához. Irta : **, kir. törvszéki biró Besztercebányán. — A telekkönyvi bejegyzések hatályosságának és rangsorozatának kérdéséhez. Irta: dr. Kemény Andor, kir. albiró Gyöngyösön. — A bányatörvényjavaslat. Irta: dr. Sipos Árpád, kir. jogakad. tanár Nagyváradon. — Belföld. (A temesvári ügyvédi kamara évi jelentése. Irta : dr. K o v á c s Béla karánsebesi kir. járás• biró. — Börtönügyi viszonyaink számokban.) — Ausztria és külföld. (Német birodalmi magánjogi codificatió 18!)i-ben. Irta: dr. Szokó1 a y István, budapesti ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Örökösödési eset [kérdés). Irta: K, kisjenői kir. közjegyző) — Irodalom. (A szavatosság az állatkcreskedésben, tekintettel a hazai joggyakorlatra. Irta : dr. H u t y r a Ferenc, Budapest. — Az otthon védelme a magyar büntetőjogban, székfoglaló értekezés. Irta: dr. Fayer László, egyet, tanár Budapest. — Társadalmi ellcnlétek. Irta : K o e r c k Jenő, Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-bőI. (Csődök. — Pályázatok.) A közjegyzőségek új beosztása és szaporítása. Irta: dr. NOZDROVICZKY FERENC, kir. közjegyző-helyettes Magyar-Óvár. Erdély igazságügyminister úr f. é. február hó 8-án tartott beszédében kilátásba helyezte az örökösödési eljárásnak még ez év folytáni életbe léptetését és a közjegyzői székhelyek számának szaporítását. Az elsőnek sürgősségét bővebben a szakértő elem előtt indokolni nem szükséges, a másodikat pedig az alanti, nem annyira közismeretü tények teszik szükségessé. 1875-ben a közjegyzőségek felállítása alkalmával Budapest népessége a mainak felét sem ütötte meg. Ekkor rendszeresittetett mindössze 12 állás. Ezóta a népesség száma megkétszereződött, a forgalom megháromszorosodott s mégis maradt a régi szám. dacára hogy Újpest, vagy Óbuda és környékének mégis elkellene legalább egy-egy állás, magáról a városról nem is beszélve. A milyen kedvező és rózsás a helyzet itt, olyan a vidék némely részén is. Mint példa felhozható az 55 ezer lelket számláló Hódmező-Vásárhely, hol csak egy, a 85 ezer lelket számláló Szeged, a hol csak két és a 27 ezret számláló Székes-Fehérvár, a hol szinte csak egy közjegyző van. Ebbe a csoportba sorolható Újvidék, Versec, Zombor. Cegléd, H a j d u - B ö s z ö r m é n y , Jászberény, Makó, K i s-K u n f é 1 e g y h á z a, Mezőtúr, N a g y-B ecskerek, Nagy-Kanizsa, NagyKőrös, Szarvas, Szentes, a hol a népesség felülhaladja mindenhol a 20 ezret és csak egy közjegyző van. Ezen városok legnagyobb részében csak egy, legfölebb két járásbíróságra terjed ki a közjegyző hatásköre, de vannak olyanok is, mint a 17 ezer lelket számláló Pancsován, a 11 ezer lelket számláló Tordán, Ungvárott, Veszprémben, Karánsebesen, Lőcsén, Monoron és Szamos-Ujvárott négy, Eperjesen, Lúgoson, Szatmár-Németin, Als ó-K ubinban, BalassaGyarmaton, Bártfán, Belényes, Deés, Fehértemplom, Fogaras, Kaposvár, Kézsmárk, Liptó-Szent-Miklós, Marcali, Medgyes, Munkács, Nagy-Enyed, Nagy-Károly, Nagy-Mihály, Sátoralja-Ujhely, Segesvár, SzékelyUdvarhely, Trencsén, Vág-Ujhely, Zilah, Zsolnán három járásbíróságra terjed ki hatásköre. Ennek ellenében vannak ismét olyanok, a hol csak egy járásbíróságra és bizony vajmi szegény vidékre terjed ki a hatáskör, sőt van olyan is, a mely az emberének még a tisztességes, rangszerü életmódot sem biztosítja. Eltekintve attól, hogy mindnyájának egy qualificatiója van s hogy nem helyes és méltányos, hogy míg az egyik bőségben úszik és négy-öt embert foglalkoztat, addig a másik — természetesen nem sok — küzd az élettel és alig foglalkoztathatja egy szál dijnokát. Ez a dolognak csupán privát része, mert azt felelhetné reá, miért folyamodott olyan helyre, mikor tudhatta előre, hogy nem fog valami fényesen menni dolga. De van a dolognak közérdekű része is és ez fontosabb a privát szempontnál. Az örökösödési eljárási javaslatot véve első sorban szemügyre, annak folyománya, hogy megszűnvén a szolgabirák, árvaszéki ülnökök s nagyon csekély jelentőségű ügyekben a községi elöljáróságnak hagyatéktárgyalási joga, a közjegyző teendője szaporodni fog, szaporodni fog annál is inkább, mivel az ingatlanok tekintetében kötelező lesz az eljárás. Megmarad ugyan továbbra is és pedig egyszerűbb alakban a hirdetményi eljárás, de miután az is Írásbeli kérvényt és köteles részre jogosítottnak léte esetén a vagyonmegosztásróli egyességnek hitelesítését, illetve közjegyzői okiratba foglalását kívánja meg, valószínű, hogy eddiginél több esetben nem fog előfordulni és így a fenti szaporulat teljes mérvben a közjegyző javára fog esni. Ezen szaporulattal a kisebb terjedelmű irodák könnyen meg fognak küzdeni és ott az nem fog zavart okozni. A nagyobb terjedelmű irodákban azonban ennek folytán vagy a hagyatéki ügyek, vagy az egyéb köjegyzői teendő fog szenvedni. Ugyanis vagy maga a közjegyző fogja és pedig sokszor a helyszínén a hagyatéki ügyeket elvégezni és akkor a székhelyen nem működhetik, vagy pedig miután ebbeli jól díjazott teendőit elmulasztani nem akarja, ügyvédi minősitvénynyel biró jelöltjét vagy helyettesét küldendi ki, ki még sem oly nyugodt, higgadt és tapasztalt ember, mint a gyakorlatban megélemedett közjegyző. Miután pedig a díjazásban különbség nincs s a faluzás sem valami kellemes, az utóbbi lesz a gyakoribb eset. Életbe fognak lépni a tárgyaló, ide-oda utazó jelöltek és helyettesek és teremtetni fog egy új, csirájában már jelenben is létező osztály, a mely meddőnek lesz nevezhető, mert a közjegyzői székhelyek csekély (210) számánál fogva alig van és lesz 5—(i évi helyettesi joggyakorlat és nélkülözés után minden 5—6-nak kilátása kinevezésre. Ennek folytán csak gyengébb és oly elemek fognak e pályára lépni, kik a pályára való lépéssel már a kinevezés igéretét birják. Ily nagyterületű irodákba, különösen ha a királyi közjegyzők országos egylete által szerkesztett és az igazságügyministernek mult év december 22-én átadott emlékiratban foglalt és sok tekintetben jogosultsággal biró azon kívánalmak, hogy közjegyzői okiratba legyenek foglalandók a közalapítványokat, kiskorúakat, közintézeteket érdeklő szerződések, a szülők és gyermekek, írni és olvasni nem tudó felek közti ingatlan vagyonra vonatkozó jogügyletek, elég fog tétetni; a túlterhelés folytán be fog férkőzni a gyors és felületes munka, melyben nincs köszönet, vagy lábra fog kapni a hátralék. Ha pedig ily nagy területtel bitó közjegyzőnek többet kellend majd más, a hagyatékkal össze nem függő ügyekben kimennie, meg fog akadni az ügymenet; mert akár a közjegyző megy ki, akár a helyettese, a székhelyen nem lesz végezhető az egyéb közjegyzői teendő, mivel az 1874. évi XXXV. t.-c. 28. §-a szerint a helyettesítés tartama alatt a közjegyző, vagy ha a közjegyző megy ki, a helyettes nem végezhet közjegyzői teendőket. Elismerem, történtek e téren javitások, de azok a viszonyok mostani alakulatához képest még kevesek és nem egéLapunk mai száma 12 oldalra terjed.
