A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 44. szám - Bíróságaink elnökeinek figyelmébe

A J O Gh 319 stílus kuriálisban járatosak lévén, egyes szavakból egész mondatok értelmét is kitalálhatják; hogyan értsék már most meg az ily Írásban közölt birósági határozatokat a nem szakértő felek ? Ebből pedig nem ritkán helyrehozhatlan káruk származhatik a feleknek. A kiadmányok készítése tisztán a kezelő személyzet dolga lévén, itt már gondosan kellene őrködni a felett, hogy a határozatok leírására csak jó és olvasható kézírással bíró egyének alkalmaztassanak ; a kiadók utasitandók lennének, hogy a tisztán nem olvasható kiadmányokat visszavessék s az illetőkkel újra leírassák, különös gond lévén fordítandó a számok helyes és tiszta kiírására, mert határidőket kitűző végzéseknél igen gyakran oly határozatlanul vannak a számok kiírva, hogy a ki mulasztásba esni nem akar, kénytelen a bíróságnál jó eleve meggyőződést szerezni magának a fogalmazványból, hogy tulajdonkép mily határidőre is van idézve. Hogy a leíró személyzet sietségében semmit sem ügyel az irás olvasható voltára, az a mai rendszer mellett rossz néven sem vehető tőle, mert ma nem a munka minőségére, hanem csupán a mennyiségre ügyelnek ; de ha az olvashatlanul irt darabok visszavettetnének, ezek a mennyiségben nem számítván, igyekeznének tisztábban irni, nehogy kétszeres munkát kelljen végezniök, mely tevékenységi kimutatásukban mégis csak egyszeresen számit. A géppel sokszorosított kiadmányoknál pedig nem kellene annyira takarékoskodni a papirossal, hanem az oly levonatokat, melyek nem teljesen tisztán s könnyen olvashatólag kerülnek ki a gép alól, irgalom nélkül a papírkosárba kellene lökni, inert a jogkereső felek eleget adóznak az államnak bélyeg és illeték képében, megkívánhatják tehát azt, hogy az ügyeikben hozott bírói határozatok oly alakban jussanak kezeikhez, hogy azokat legalább elolvasni képesek legyenek. Irodalom. Rendszeres mutató az igazságügybe vágó kormányrendeletekhez, egyszersmind anyaggyüjtemény ugyanazokból. Egybeállította : Székács Ferenc, curiai bíró. A kormányrendeletek nagy tömegében való eligazodást rendkívül megkönnyíti. Eltérőleg a mutatóknál szokásos módszertől, t. i. a betüsoros mutatói rendszertől, külön részekben csoportosítja a polgári peres ügyekre, perenkivüli ügyekre, büntető ügyekre stb. vonatkozó rendeleteket és pedig úgy, hogy nem szorítkozik csupán az igazságügyminiszter rendeleteire, hanem idézi mindazon rendeleteket, melyek az igazságügyre szorosabban vonatkoznak. Már rendszerének ezen rövid leírásából kitűnik, hogy mily nagy szolgálatot tett szerző a jogászközönségnek. Az 1832—1893. éri törvények és rendeletek betüsoros tartalomjegyzéke. Összeállította: Fényes Vince. Napról-napra nehezebbé válik az eligazodás törvényeink és kormányrendeleteink tömkelegében. Alig van életviszony, melynek szabályozásába ez vagy amaz belé nem nyúlna s igy lépten nyomon felmerül a tájékozódás szükségessége. E tájékozás megszerzésének minél könnyebben lehetővé tétele ösztönözte szerzőt arra, hogy az 1832—93. törvényeknek és az 1867 — 93. miniszteri rendeleteknek tartalomjegyzékét betűrendbe szedve kiadja. Megjegyzendő, hogy az összeállításnál kizárólag a törvények és rendeletek címei szolgáltak alapul, ezek azonban a legkülönfélébb vezérszavak alatt. A magyar telekkönyvi rendtartás kapcsolatban az ingatlanokra vonatkozó végiehajtási eljárással. Elméleti és gyakorlati kézikönyv, tanulók, vizsgára készülők, bírák, hivatalnokok és községi elöljárók használatára irta: Magay Károly h. ügyvéd, kir. járásbiró. E müvet már első kiadása alkalmából ismertettük. Szerző ezen második kiadásában mindent megtett, a mi a mű hasznavehetőségét emelni képes. Mindenesetre a mű használhatósága mellett szól már egymaga azon körülmény is, hogy a második kiadás szükségessé vált. Megjelent a »Jogtudományi Közlöny« szerkesztősége által kiadott Döntvénytár új folyamának XXXIX. kötete. Vegyesek. A szóbeli eljárás tanulmányozása végett a szegedi kamara tagjai közül több kartárs Berlinbe és Boroszlóba utazott és pedig : dr. Rósa Izsó, dr. Végman Ferenc, dr. Ivánkovits Sándor, dr. Nyilassy Pál, dr. Szivessy László és Reiniger Jakab Szegedről ; továbbá Munkácsi Béla és dr. Wilheim Arnold H.-M.-Vásárhelyről. Dr. Avarfy Károly, szegedi kir. itélő táblai bíró a m. kir. Curiához kisegitő-birónak hivatott be. A kassai kir. itélő táblánál (Kossuth Lajos-utca, 23. sz.) a felülvizsgálati tanács jegyzői irodája (II. em., 69. ajtó) a felek részére köznapokon d. u. 3—5 óráig, vasárnapokon pedig d. e. 10 — 11 óráig lesz nyitva, mely időben a felülvizsgálati tanács jegyzője a felektől beadványokat elfogad és nekik értesítést ad. A jegyzői iroda bejáratánál elhelyezett gyüjtöszekrény ki fog ürittetni köznapokon d. e. 11. és d. u. 5 órakor, vasár- és ünnepnapokon pedig d. evll órakor. Kassán, 1894. október 27-én. Dr. Horváth Ödön, eperjesi jogakadémiai dékánnak a jogakadémiai beiratkozások felől a jogi kar elé terjesztett jelentéséből kiemeljük a következőket: Beiratkozott tényleges hallgató 115, tanfolyam hallgatása nélkül vizsg. 5; összesen 120, vagyis oly szám, a milyen a jogakademiának négy évi tanfolyamává tétele óta nem volt soha. A 115 tényleges hallgató között a mult félévben tanintézetünknél volt 56; tanintézetünknél nem volt 59. A tényleges hallgatók között va'lásra nézve volt: ág. ev. 47, római katholikus 38, g. kath. 7, g. kel. 1, ev. ref. 9, izr. 13. Anyanyelv tekintetében volt: magyar 104, német 8, tót 3. A tényleges beirottak között volt: első éves rendes hallgató 43, rendkivüli 3, összesen 46; másodéves r. h. 34; harmadéves r. h. 19; negyedéves r. h. 16. Illetőség tekintetében volt: sárosvmegyei 38, szepesvármegyei 11, zemplénvm. 7, bácsbodrogvm. 7, liptóvm. 4, ungvármegyei 5, békésvm. 3, abauj-tornavm. 3, csongrádvm. 3, nagyküküllővmegyei 3, trencsénvm. 3, gömörvm. 4. pestvm. 2, szabolcsvármegyei 3, turóczvm. 2, zólyomvm. 3, árvavm. 2, pozsonyvm 1, hajduvm. 1, somogyvm. 1, komáromvm. 1, hontvm. 4, ugocsavm. 1, tolnavm. 1, brassóvm. 1, beregvm. 1, máramarosvm. 1, jásznagy-kun-szolnokvm. 1, nyitravm. 1, borsodvm. 2. A más tanintézetektől jövők között volt: budapesti egyetemről jövő 3, bécsi 1, gráczi 1, kassai jogakadémiáról 1, eperjesi ág. ev. főgimn. ll, eperjesi kir. kath. főgimn. 9, szarvasi ág. ev. főgimn. 3, megyesi ág. ev. főgimn. 3, kassai premontr. főgimn. 2, iglói ág. ev. főgymnásium 2, kecskeméti ev. ref. főgimn. 2, kassai főreáliskolától 1. rozsnyói ág. ev. főgymn. 2, nyíregyházi ág. ev. főgymu. 1. lőcsei kir. kath. főgymn. 1, miskolci ev. ref. főgymn. 1, halasi ref. főgymn. 1, késmárki ág. ev. főgymn. 1, beszterczebányai kir. kath. főgymn. 1, zilahi ev. ref. főgymn. 1, ungvári kir. kath. főgymnásium 1, budapesti dr. László-féle főgymn. 1. Életkor tekintetében : 1860-ban született 2, 1864-ben 1, 1867-ben 1, 1868-ban 1, 1869-ben 2, 1870-ben 5, 1871-ben 10, 1872-ben 12, 1873-ban 18, 1874-ben 25, 1875-ben 21, 1876-ban 12, 1877-ben 5. Magyar birósági megkeresésre kielégítési végrehajtásnak hivatalból való keresztülvitele Ausztriában. Egyik magyar bíróság megkeresést intézett egyik osztrák birsághoz kielégítési végrehajtásnak hivatalból leendő foganatosítása végett. Az osztrák bíróság a foglalás és becslés foganatosítása után az árverésnek hivatalból való teljesítését megtagadta, támaszkodva az osztrák eljárási szabályok ama rendelkezésére, mely szerint a végrehajtás folytatása csak a végrehajtató fél részéről benyújtandó szabályszerű kérvény alapján eszközölhető. Figyelemmel az 1881 . LX. t.-c. 4. §-ában és 20. §-ának 2-ik bekezdésében föltételezettt viszonosságra, a kir. igazságügyministerium közvetítésével intézkédés történt, hogy az illető osztrák bíróság az 1805. évi február 15-én 711. sz. a. kibocsátott udvari rendelet értelmében a végrehajtó fél részére hivatalból gondnokot rendeljen a további végrehajtási lépések megtétele végett. (45,689/1893. I. M. sz.) Egészségre ártalmas szeszes italok; melyek közegészségügyi kihágás rendjén lefoglaltattak, nem kobozandók el, hanem emberi élvezetre alkalmatlanná tételük után a tulajdonosnak visszaadandók. A m. kir. belügyminister 1894. évi 903. sz. határozata : N. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának 1893. évi december hó 31-én 12,638. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az X. járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet részbeni módositásával B. H , a R. és B. regálebérlő-társaság tagja, az egészségre ártalmas ital árulása miatt az 1876. évi XIV. t.-cikk 7. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 10 napi elzárásban, továbbá 52 frt 36 kr. vegyelemezési és 26 frt 60 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, a lefoglalt borok kellő biztosíték nyújtása mellett az iránt, hogy emberi használatra ezen minőségben elfogyasztatni nem fognak, visszaadatni rendeltetnek, biztosíték hiányában azonban a község javára a fenti értelemben értékesítendők, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az idézett törvénycikk 14. §-a alapján indokaiból helybenhatik azzal, hogy a pénzbüntetés helyébe nemfizetés esetében 20 napi elzárás lép, továbbá, hogy azon esetben, ha kellő biztosíték nem szereztetnék is az iránt, hogy a lefoglalt borok emberi használatra nézve alkalmaztatnának, a lefoglalt borok el nem kobzandók, hanem (esetleg konyhasóval) denaturáltatván: vádlottnak kiadandók. A gondnok, a gondnokolt elhalálozása esetén gondnoksági idejének egész tartamára, még az esetben is köteles számadást tenni, ha nincs is megállapítva, hogy az örökösök között gyámhatóság alatti egyén van. A m. kir. belügyminister 1894. évi 28,032. sz. határozata: N. város közigazgatási bizottságának N. Gy. született B. J. azon kérelme tárgyában, hogy a néhai T G. volt gondnoka B. Gy. gondnoki számadásai beadására fel hivassák és azok észrevételei megtehetése végett vele közöltessenek : a városi árvaszék által 1892. évi december 22-én 53,24. sz. a. és a cím gyámügyi felébbvit;li küldöttsége álta! másodfokon 1893. évi szeptember 20-án 182. -sz. a. hozott határozatokat N. Gy. született B. J. felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett számú és keltű érdemükben egyező alsófokú határozatokat, melyek szerint N. Gy. született B. J. fennebbi kérelmével elutasittatott, megváltoztatom és utasítom a városi árvaszéket, hogy B. Gy., mint néhai T. G. volt gondnokát, gondnoksági idejének egész tartamáról számadásai beadására hivja fel és azok tekintetében az 1877. évi XX. t.-cikk 132. és következő szakaszai rendelkezéséhez képest járjon