A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 6. szám - Általános jogsegélyző-egyesület - Az anthropologiai iskola tételei

A J O Gr. 47 kevésbé szereuesétlen, hibás, satnya, egyensúlyban nem lévő ; e szervezet hézagos, nem alkalmas a társadalmi környezetben való küzdelemre s ennélfogva kedvezőtlen viszonyok között nem képes a küzdelmet a törvényes formák között folytatni. De ki kell mondani azt is, hogy a küzdelemre való ezen alkalmatlanság többnyire nem absolut, hanem relatív és igen különböző feltételektől függő. .">. A mi a bűntett okait illeti, ezeket a büntető anthropologiai iskola három osztályba sorozza: 1. benső, közvetlen okok, melyeknek forrása a bünszerzőnek psyeho-physikai szervezetében van ; 2. távolabbi okok, melyek a bíínös életének szerencsétlen, kedvezőtlen körülményeibe rejtőznek s melyeknek befolyása alatt szervezeti sajátosságok fejlődnek ki a bűntettnek többé-kevésbé állandó tényezői gyanánt. 6. A büntető anthropologiai iskola ilyképen az emberi büntett kérdését a szigorúan tudományos térre helyezvén át, céljául azt tíizi ki, hogy az egyéni bűnöst és cselekedeteit, mint természeti rendes tüneményeket, alapjukban felismerje s azokat számtalan tényezőikben, eredetüktől, legtávolabb, még az örökletesség törvényei szerint is átháramló csiráiktól kezdve, teljes felnövésük és végső fejlődésükig tanultuáuyozza. E módon összekapcsolja az emberi bűntett jelenségének kérdését a nagy társadalmi kérdéssel s e jelenségeket ugy fogja fel, mint a társadalmi és az egyéni tényezők kölcsönös tevékenységének kényszerű eredményét; azért hangsúlyozza a nagy terjedelmű, hatásos, megelőző rendszabályok szükségét a végből, hogy a bűutett ellen sikeresen küzdeni lehessen 7. A büntető anthropologiai iskola, a fent elősorolt tételeket fogadván el kiindulási pontul, logikailag következik, hogy a józan ész hiányát látja a tartamuk és specificus jellegük szerint előre megállapított repressiv rendszabályokban. Ellenkezőleg, azt állítja, hogy minden bűnösnél az egyéni sajátságokat kell szemügyre venni s hogy ezeket az Ítélet kimondása előtt gondosan tanulmányozni kell. A büntetés addig tartson, a mig a szükségét előidézett okok fennállanak és véget kell érnie, mihelyt ezek az okok megszűntek. Sérelem. * A kezelési szak a törvényszékeknél. Sok panaszra ad országszerte okot. így a »Pozs. Szemle« legutóbbi számában következőleg ir: Türhetlen állapot uralkodik bíróságaink legnagyobb részénél a kezelési szakban Ha a fogalmazási szakban nem oly gyors az ügymenet, mint a felek érdeke azt megkívánja, arra még van mentség vagy legalább magyarázat, hogy: a szellemi munkának nem lehet az időt előírni; de ha a jogkereső fél azt tapasztalja, hogy a hosszú várakozás után végre elintézett ügye a gépies phasisban: a leírásnál hetekig, sőt hónapokig késik, akkor már még sem lehet csodálkozni, ha türelmét veszti és keményen kikel az ily intézmény ellen. Ilyen bosszantó állapot tapasztalható például a pozsonyi kir. törvényszék polgári osztályánál. E lapokban is már ismételve történt felszólalás arra nézve, hogy például a hagyatéki ügyekben a beszavatoló végzés jogerősségének bejelentésére és a tkvi hatósághoz való áttételére hónapokig kell várni. Vagy a felebbviteli beadványok a törvény világos rendelkezése ellenére nem 8 nap alatt, hanem 3 — 4 hét múlva lesznek fel terjesztve; a felsőbb bíróságoktól érkező határozatok kiadatására pedig 4—5 hétig kell várni. De a kir. táblánál is sajnosán tapasztalható a kezelés lassulása; előbb 10—14 nap alatt az elsőbirósághoz került az elreferált ügy, most már ott is 4 — 5 hét kell. Táv 'I áll tőlünk a gondolat is, hogy ezért a bíróságok vezetőit okoljuk ; igen jól tudjuk, hogy azok megteszik a kellő felterjesztéseket és jelentéseket, hogy a munkaerő elégtelen, de arról nem tehetnek, hogy e jelentések olvasatlanul az igazságügyminisztérium irattárába kerülnek! Azért mi felszólalásunkat oda irányítjuk, a honnan a segítségnek jönnie kell : az igazságügyi kormányhoz! Valóban ideje volna, hogy ezen özönvíz előtti állapotoknak legalább a kezelési szakban vége legyen valahára! Vegyesek. Didergő birósjíg. A szegedi kir. tövényszék polgári osztályánál és a járásbíróságnál hideg szobában, téli kabátban dolgoznak - irják a »Szeg. Jog. Lapok«. Egyik bíró saját pénzén vásárolt tüzelő anyagot. Ha a téli hideg még hosszú ideig fog tartani, remélhető, hogy ily állapot mellett az egész birói fizetés fára megy fel. Ügyvédvizsgáló bizottság. Az igazságügyminister az 1893. évre az ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé dr. Vajkay Károlyt, helyettes elnökévé Halmosy Endrét nevezte ki. Rendes tagoknak pedig a következőket: dr. Antal Gyula, dr. Balogh Jenő, Bubla Ferenc, dr. Dégen Gusztáv, Fabinyi Ferenc, Fabinyi Gyula, Ha* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. I vass Károly, dr. Heil Fausztin, dr. Herczeg Mihály, Imling Konrád, Jókuthy Albert, Keresztszeghy Lajos, Kiszely Tiborc, Kormos Adolf, Lányi Bertalan, Lehoczky Lajos, Mezey Albert, Németh Péter, dr. Nyeviczkey Antal, Pechata Endre, dr. Sághy Gyula, Somogyi Mihály, Széká'-s Ferenc, dr. Székely Ferenc, dr. Tarnay János, dr. Tergovcsics István, dr. Tőry Gusztáv, Tutschner Ágoston, Trux Hugó, dr. Thiring Lajos, Vaszilievics Vazul, Veszprémy János, Vavrik Antal, Wattay Dezső, dr. Wlassics Gyula, Zsembery Kálmán. — A budapesti ügyvédi kamara a következő ügyvédeket választotta meg : Ardó Alfréd, Brüll Ignác, Burián Béla, Hrückler Mihály, Darvai Fülöp, Friedmann Bernát, Friedvalszky .Sándor, Fraenkel Sándor, Günther Antal, Horváth Mihály, Karácsonyi Jenő, Kelemen Gyula, Kern Tivadar, Kollár Lajos, icl. Környei Ede, Mangold Ármin, Messinger Simon, Nagy Dezső, Németh József, ifj. Neumana Sándor, Pap József, Robitsek József, Rohrer Viktor, Sehrniedl Ignác, Sik Sándor, Somogyi Miksa, Spett Vince, Szivák Imre, Szmik Lajos, Szohuer Lajos, Vétsey István, Visontai Soma, Weinek József, Wellisz Vilmos, Wittmann Mór, Wolf Vilmos. A pénzügyőri fogdíj. A m. kir. Curia a napokban néhány pénzügyőr által elkövetett kinzás esetében itélt. Egy zsellérembernél szűz dohányt foglaltak le és mivel azt gyanították, hogy a dohányt mástól kapta s ő vonakodott megmondani, hogy kitől, súlyos bántalmazást követtek el rajta. A pénzügyőri szemlész jelen volt a vallatásnál és buzdította alárendeltjeit. A kir. Curia a szemlészre különöseu igen súlyos büntetést mért. Ugy látszik, a büntetéspénzekben való részesedés a pénzügyi közegeket is túlságosan erélyesekké teszi. Elnök és joggyukornok. A pozsonyi jogászkörökben már hetek óta közbeszéd tárgyát képezi egy eset, a mely ritkítja párját. Ugyanis a pozsonyi kir. törvényszék elnöke az egyik joggyakornok munkásságával nem volt megelégedve és felhívta öt, hogy törekedjék az állásával járó kötelességeket pontosan teljesíteni. Erre az illető gyakornok szóváltást idézett elő és minthogy az e'nök e miatti rendreutasitása nem volt neki ínyére, fogta magát, beadta demissióját (!) és — kihivatta az elnököt! Mint halljuk, sem a demissio, sem a kihívás nem lett elfogadva, hanem majd fegyelmi uton fogják az ügyet elintézni. Ügyvédi munkadíjmegállapitás. Dr. Hecht Ernő budapesti ügyvéd következő jellemző esetet mond el egy laptársunknak. Nem tartozom azok közé, a kik legott felzúdulnak, midőn a költségek megállapítása szerény mederben mozog.de épen ezen okból kötelességemnek tartom felszólalni oly esetben, midőn karunknak nemcsak anyagi érdekeit, hanem méltóságát is sértve látom. A budapesti kir. itélő tábla 6,908/92. sz. a. a hozott ítéletével felebbezésem folytán megváltoztatta a budapesti IV. ker. járásbíróságnak 13,499/92. szám a. hozott ítéletét és alperest a 78 frt kereseti tőke megfizetésében feltétlenül marasztalta. Felebbezésemért, melylyel 3 frt 15 kr. bélyegkiadás járt, a kir. itélő tábla összesen 5 frtot állapított meg, de ezen 5 frtot is felem terhére ! Ha az ügyvédi munka egy felebbezésért és annak leiratásáért 1 frt 8ő krral dijaztatik, akkor a reformmozgalomnak első sorban oda kellene irányulnia, hogy egy hordár és egy ügyvéd munkájának méltatása és díjazása között némi különbség tétessék. Nem táplálom azon hiu reményt, hogy e felszólalásom változást vagy javulást fog előidézni, de legalább arra fog vezetni, hogy hasontartalmú felszólalások a kir. itélő táblát eljárásának méltánytalanságáról meg fogják győzni. Egy pikáns döntvény. R, Jánosnak M. János elleni bérlet felmondás érvénytelenítés iránti perben a pécsi kir. itélő tábla 2,471/892. szám a. kimondotta, hogy a kéjnő minőségét nem a türelmi bárca birtoka vagy hiánya, hanem az állapítja meg, hogy a nő magát pénzért kéjelgésre használni engedi, az oly hely, melyen rendesen több oly nő van, a ki magát pénzért bárkinek átengedi, olyan helynek tekintendő, a melyen a kéjelgés üzletszerűé i gyakoroltatik, a min nem változtat az a körülmény, hogy volt-e az a rendőrségnél bejelentve és módjában áll-e a rendőrségnek a-z illető hely felett a közbiztonság és közegészség által megkívánt felügyeletet gyakorolni. A m. kir. Curia 9,206/1892. számú ítéletével helybenhagyta a pécsi kir. tábla ítéletét. Ügyvédi kamarai tisztújítás Szegeden. December 29-én tartatott meg élénk érdeklődés mellett a szegedi ügyvédi kamara tisztikarának és választmányának választása. Beadatott 48 szegedi, 122 vidéki szavazat, ezen utóbbiból kettő érvénytelen. Megválasztattak: Elnökké: dr. Rósa Izsó 131, elnökhelyettessé: ár. Stassik Ferenc (Nagvbecskerek) 164, titkárrá: dr. Végman Ferenc 165, pénz tárnokká: Pálfy Sándor 166, ügyészszé: dr. Nyilasy Pál 123, választmányi tagokká: 1. Polczner Jenő 167, 2. dr. Ivánkovits S mdor 167, 3. dr. Polgár Sándor 131, 4. Reiniger Jakab 126, 5 dr Ujj József 160, 6. dr. Papp Dezső 131, 7. Török Imre (Makó) 129, 8". dr. Varró Ignác (N.Kikinda) 115 szavazattal. Póttagokká: 1. dr. Pártos Simon 162, 2. dr. Kószó István 118, 3. dr. Endrey Gyula (H.-M.-Vásárhely) 128, 4. dr. Csató Kálmán (Szentes) 127 szavazattal. A pécsi ügyvédi kamara január hó 15-én tartotta tisztújító közgyűlését. Megválasztották elnöknek: Erreth Jánost, alelnöknek : Jobst László dr. pécsi ügyvédet. Titkár lett: Pleininger Ferenc, ügyész: Miltényi Miklós dr., pénztáros; Szakváry Emil. Választmányi tagok : Fekete Mihály, Szuly János, Németh József,