A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 38. szám - Országos ügyvédgyülés Szegeden

269 a telekkönyvi és egyél) törvényszéki peren kivüli bead­ványok csak ügyvédi, közjegyzői vagy községi jegyzői ellenjegy­zéssel legyenek elfogadhatók ; 10. kötelező ügyvédi díjszabály alkotandó, a jutalomdíj kikötése, az ügyvédi díjak és költségek tekintetében való elsőbb­ségi és megtartási jog megfelelően szabályozandó; 11. a zugirászat meggátlására szigorú törvény hozandó; 12. az 1S73 : IX. t. cikk 7. § ának az az intézkedése, hogy a felemelt illeték nem mérsékelhető és el nem engedhető, vala­mint az 1881 : XXVI. t.-c. 18. §-ának az a rendelkezése, hogy a bélyegjövedéki birság behajthatatlanság esetén elzárás büntetésre változtatható, eltörlendök. Stassik Ferenc részletesen indokolja indítványának min­den pontját. Jól tudja szóló, hogy lesznek olyanok, a kik nem elégszenek meg az indítványban foglalt kívánalmakkal, viszont lesznek, a kik sokalni fogják az indítványban foglaltakat, mégis kéri a gyűlést, fogadja el az indítványt. Győr y Elekre az indítvány azt a benyomást teszi, hogy abban olyan dolgok is vannak, melyek fölött már országos ügy­védgyülés határozott, a kamarák is határoztak. A 12 pont helyett, melyeknek jogosultságát elismeri, három pontban terjeszti be indítványát. Egységes képesítés a jog minden terén, díjszabás csak a chablonos munkára alkottassák és a Stassik-féle indít­ványnak 12-ik pontja. K u n a Jenő versééi ügyvéd mondott ezután derültséget keltő terjedelmes beszédet. Indítványozza, mondja ki a kongresz­szus, hogy mindaddig, míg az ügyvédek jogos kívánságát az igaz­ságügyi kormány nem teljesiti, az ügyvédi kar a kormánytól meg­vonja eddigi támogatását. Dr. Szivesy László elfogadja Stassik indítványának min­den pontját s azt még 3 ponttal bőviti. Először, hogy az ügy­védnek joga legyen költségeire fizetési meghagyást kérni, mely három nap alatt végrehajtható legyen. A kincstári ügyészeket pénzügyi fogalmazók ne, hanem csak ügyvédek helyettesíthessék. Végre, hogy a járásbíróságoknál is kontradiktorius eljárás legyen és itt az ügyészek funkcióját ügyvédek végezzék. R ozenberg Károly aradi ügyvéd is pártolja a Stassik­féle indítvány minden pontját. Új indítványt tesz, melyről később konstatálták, hogy az alapinditványban már benne van. Most a tanácskozási rend fölött indult meg egy közbeeső vita, melyben Friedmann Bernát, Vécsey, Hlatkyés többen vettek részt, mig végre Holló Lajos indítványára az indítványt pontonkint tárgyalták tovább. Az első pont elfogadtatván, Lőw Tivadar szólalt fel a 2-ik pontnál. Annyira fontosnak tekinti ezeket a kérdéseket, hogy lehetetlennek tartja, miszerint minden előkészítés nélkül komoly határozattá emelhessék. Adjuk ki — úgymond — egy bizottság­nak, mely azt előkészíti és a jövő évi kongresszus elé terjeszti. Nagy Dezső összefüggést nem lát az indítványozott 12 pontban és annak mellőzését kéri. Friedmann Bernát a 2-ik pont elhagyását kéri, mert annak érvényre emelése lesülyesztené a kar tekintélyét és szapo­rítaná a proletáriátust. Holló Lajos szintén oda jut a végeredményben, a hová Friedmann, de nem azoknak az indokoknak alapján, a me­lyeket Friedmann felhozott, hanem azért, mert ezzel a határo­zattal nem tudhatjuk, hogy hová fogunk ütni. A vitát 12 tag indítványára bezárták és a többség a Fried­mann-féle indítványt fogadta el. A 2-ik pont kimaradt. A 3-ik pontnál Friedmann azt kívánja, hogy a közigaz­ga'ási fontosabb szakra való képesítés egységessé tétessék! A Friedmann féle javaslatot a kongresszus elfogadta. A 4-ik pontot egyszerűen mellőzték. Az 5-ik pontot egyhangúlag elfogadta a gyűlés. Szilassy Fülöp szabadkai ügyvéd a 6-ik pont elhagyását kérte s ezt az indítványt G1 ü c k ügyvéd is pártolta. Indítvá­nyozza, hogy holnap a W i 1 h e i m-féle inditványnyal tárgyalják. Ezt elfogadták. A 7-ik pontnál W i 1 h e i m Arnold, Friedman n Bernát, Hlatky Endre, Nagy Dezső, Pávay Vájna Elek, Fisch­h o f Antal szóltak a tárgyhoz s a vita befejezése után kihagyták a 7-ik pontot. A 8-ik pontnál Holló Lajos ezen pont kihagyását indít­ványozta. Dr. Szivessy László, Nagy Dezső, Kola János, Glück Lipót és Zakariás brassói ügyvéd szóltak a kérdés­hez. A különböző indítványok és módosítások külön-külön bocsát­tattak szavazás alá, de egyik módositváuy sem fogadtatván el, ez a pont is leszorult a napirendről. Napirend szerint következett dr. R o b i t s e k lózsef indít ványa az ügyvédi segély- és nyugdíjügy tárgyában. Az országos ügyvéd-kon.; resszus banketjében kétszázan vet­tek részt. Az ügyvédeken és számos hölgyön kívül a bírósági főbb személyek is jelen voltak. Felköszöntöt mondtak : R ó s a kamarai elnök a királyra, Magyar János az igazságügymiuiszterre, nagy derültséget keltve azzal a kijelentésével, hogy nincs ugyan meg­elégedve a minister működésével, de azért éljen. Orsó Mátyás Szegedre és Kállay főispánra, KálJay a szegedi ügyvédi kama­rára, Polgár a bíróságok tagjaira és Selleyre, Selley a sze­gedi ügyvédi karra, Lázár a gyűlés tagjaira, Győry Elek Selleyre és Kállayra. (Szcpt. 10. Második nap.) A mai folytatólagos gyűlés lefolyása a következő volt: A tanácskozások első tárgya volt dr. Robitsek József budapesti ügyvéd indítványa az ügyvédi nyugdíj- és segélyalap szervezésének kérdésében. Dr. Robitsek távol maradván, helyette dr. Szilágyi Artúr Károly budapesti ügyvéd vállalta magára az előadói tisztet és szép készültséggel védelmezte meg Robitsek indítványát, a mely az országos nyugdíjintézet esz­méjének elejtésével kamaránkint kívánja a nyugdíj-ügyet rendezni. Indítványa a következő: Mondja ki az országos ügyvédgyülés, hogy : 1. Az ügyvédi karnak a kari tisztesség és méltóság érdeké­ben kötelessége gondoskodni az elszegényedett, keresetképtelen ügyvédekről; 2. e gondoskodásnak ki kell terjednie az ügyvédek vagyon­talan özvegyeire és árváira is ; 3. a segélyezés nem tehető függővé befizetésektől avagy a nyugdíjjogosultság rendszerinti előfeltételeinek beálltától, hanem csak a kamarai tagságtól és feddhetlen magaviselettől; 4. hogy tehát első sorban segélyalap megteremtése szük­séges ; 5. a segélyalapot a kamarai tagdíjak mérsékelt felemelésé­ben rejlő kötelező járulékokból, adakozásokból és a bírságpénzek átutalása utján kell megalkotni; ü. a segélyezés természete a viszonyok ismeretét s az egyes segélyre szoruló kartárs körülményeinek mérlegelését feltételezi s már ez okból, de meg az egyes kamaráknál már létező alapokra való tekintettel a segélyügy decentralizálva, kamaránként keze­lendő ; 7. az általános érdeklődés előmozdítására s a kötelező be­fizetések ellenszolgáltatásául a segélyalappal kapcsolatba hozandó a nyugdíjalap ; 8. ezen alapba utalandók kamaránként a ma létező segély­alapok. Ezen alapok kamatainak, valamint az évi segély és nyug­díjjárulék címén befolyó összegeknek segélyezésre fel nem hasz­nált részei tőkésitendők ; 9. nyugdíjra a megállapított előfeltételek beálltával minden kamarai tag s a tagok özvegyei és árvái igényt tarthatnak — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — mindazonáltal a nyugdíjra jogosultak szükségének mérvéhez képest osztályzatok állapithatók meg. Felosztás alá csak a kamatokból és évi járulékokból rendel­kezésre álló összegek kerülhetnek ; 10. ugyanazon okokból, melyek a segélyezés összpontosí­tása ellen szólanak, nem tehető a nyugdíjalap sem országossá ; 11. a segély- és nyugdíjügy vezetésére a kamarai választ­mányok részvétele mellett külön segélyügyi bizottmányok alaki­tandók ; 12. mindenekelőtt a kar statisztikája készítendő el és kama­ránként összeírás utján tisztába hozandók mindazon kérdések, melyek a nyugdíjigények valószínűségi táblázatainak felállítására szükségesek. Szalay A. László szabadkai ügyvéd elleninditványnyal lép fel, a mennyiben ő nem kamaránként, hanem országosan kívánja szervezni a nyugdíjintézetet. Indítványozza, hogy külön szakbizottságot küldjenek ki a rendkívül fontos kérdés megvita­tására, a melynek egy év alatt elég ideje lesz konkrét javaslato­kat kidolgozni. Dr. Nagy Dezső határozottan ellenzi ujabb bizottság ki­küldését, mert e fontos kérdésben további halasztásnak nincs helye. Ideje már, hogy az ügyvédség e részben végre a cselekvés terére lépjen. A nyugdíjintézetet ő is csak országosan tartja szervezhetőnek,még pedig kötelező önmegadóztatás által. A ki tagja valamely kamarának, szükségképp legyen tagja az országos nyugdíjintézetnek. Itt törvényhozási intézkedésre van szükség és az intézkedés szükségességét épen az országos gyűlésnek kell kinyilatkoztatnia. Indítványozza, hogy a terv megvalósításával és részletes propoziciók tételével bizzák meg a budapesti ügyvédi kamarát, a mely már e kérdéssel több izben foglalkozott, (él­jenzés.) Dr. Kola Jánosnak aggodalmai vannak a nyugdíjintézet létesítésének lehetősége tekintetében, mert hiszen most a kamarai illetéket is alig negyedrészben lehet az ügyvédektől behajtani. Mindazáltal elfogadja Nagy Dezső indítványát, de a törvényhozás intézkedéséig is, a mely talán még nagyon hosszú időre nyúlhat el, minden kamara kebelében külön nyugdíj- és segélyalap gyűj­tését tartja kívánatosnak és kéri az ügyvédgyülést. hogy e rész­ben elvi kijelentést tegyen. Hlatky Endre szintén az országos nyugdíjintézet meg­alkotását tartja csak célirányosnak, még pedig törvényhozási iutézkedés segélyével Kola indítványa nem vezethet eredményre. Elfogadja Nagy Dezső indítványát. Dr. Szilágyi Arthur Károly előadó a zárszó jogával élve, indítványozza, hogy Nagy Dezső javaslatát a Robitsek-féle javas­lattal egyesítve fogadja el, a fókérdés tekintetében, vájjon a nyug­díjintézet kamaránkint vagy országosan szerveztessék-e, szavazzon le az ügyvédgyülés. A gyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel dr. Nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom