A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 33. szám - Az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslat. 1. r. - Az eperjesi ügyvédi kamara 1892. évi jelentéséből az igazságügyi miniszterhez

Á JÜÖ. Az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslat. Irta : ZIMÁNYI ALAJOS, budapesti kir. közjegyző. Az örökösödési eljárásnál közreműködő hivatalos közegek I közül a kir. közjegyzőnek van legfontosabb hivatása; mert mind- j azok a kérdések, melyek örökösödési ügyekben felmerülhetnek legközvetlenebbül, a tárgyalás folyama alalt a közjegyző előtt fejlödnek és vitattatnak meg legbehatóbban. Nagy sokasága a jogi viszonyoknak kerül elő az ily örökösödési eljárásnál. Azt lehet mondani, hogy majd minden egyes örökösödési esetben a polgári magánjog minden ágazata, ezenkívül gazdasági, telekkönyvi, kincstári, gyámsági és egyébnemíi kérdés minden oldalról a közjegyző előtt tárgyaltatnak az érdekelt felek közt, kik egymáshoz a rokon-, vagy ellenszenv, a jólelkűség vagy kapzsiság, ugy az öröklési viszonyból kifolyó családi, vagy más inditó okoktól vezérelve, ő előtte tárják ki belső gondolataikat és igényeik érvényesítésének minden aprólékos módját ott kívánják érvényre emelni. Eme közvetlen befolyás folytán a közjegyzőnek legilletékesebb szakértőnek kell lenni annak megbirálása körül, vájjon hazánkban a jogfejlődés jelen állapotában az örökösödési eljárás legcélszerűbb módja mikép állapíttassuk meg. Epen azért nem lehet mondani, hogy a közjegyző csak egyoldalú, avagy érdek által vezérelt birálatot adhat az örökösödési eljárásról; mert akár jogi intézményeinkre való tekintetből, akár gazdászati, kincstári, vagy pedig magasabb politikai vagy törvényhozási szempontból veszszük az örökösödési eljárást bírálat alá : ezek a több oldalú magán- és közérdekhez kötött tekintetek minden egyes örökösödési tárgyalásnál szóba kerülnek, azokat a közjegyző minden egyes esetben szeme előtt látja és a tárgyalást azokra való folytonos összefüggő tekintetben kénytelen vezetni és semmi magán-, vagy közérdeket nem hagyhat figyelmen kivül. Mindezek nemcsak jogot adnak a közjegyzőnek, hanem kötelességévé is teszik, hogy ebből az alkalomból, midiin az örökösödési eljárásra vonatkozó törvényjavaslat a törvényhozás tanácskozása alá kerül, arra nézve véleményt nyilvánítson és közvetlen gyakorlati tapasztalataiból szerzett meggyőződését előadja a végből, hogy jogfejlődésünknek és hazai viszonyainknak megfeleli) legtökéletesebb törvény váljék a javaslatból. A kir. közjegyzőt véleménynyilvánításra feljogosítja nemcsak az eddigi gyakorlati közreműködésnél törvényileg szabályozott hatásköre, hanem még az a körülmény is, hogy a most szóban lévő és törvényhozási tárgyalás alatt álló törvényjavaslat az örökösödési eljárásnál a közjegyzőnek az eddiginél nagyobb, fontosabb, kiterjesztettebb és önállóbb hatáskört jelöl ki, mi által sokkal súlyosabb felelősség terhe is nehezedik reá és igy kétszeres kötelessége a közjegyzőnek közvetlen, bőséges tapasztalata alapján reá mutatni ezen javaslatnak arra a részére, mely a tapasztalás nyomán felállítható következtetés szerint a jövőben hátrányára lehet a jogrendnek és a jogfejlődésnek. Kell tenni ezt a közjegyzőnek annál nagyobb joggal mert ehhez a törvényjavaslathoz csatolt indokokban különösen az indokolás 50—56. §-nál maga az igazságügyminiszter ur a sok oldalról összegyűjtött adatok alapján következő szószerinti kijelentést tesz: »A minden tekintetben megszilárdult közjegyzői intézmény elég biztosítékot nyújt arra, hogy a tárgyaló közegnek a javaslatban contemplált kizárólagossága nem fogja veszélyeztetni a tárgyalás keretébe utalt cselekményhez fűződő jogi érdeket.« Hivatásszerű kötelességévé válik tehát a közjegyzőknek, hogy gyakorlati tapasztalataik alapján a törvényjavaslatra vonatkozó nézeteiket a magas törvényhozás elébe is juttassál-;. Ebbeli kötelességnek kíván a budapesti kir. közjegyzői kamara megfelelni, midiin a kerületében lévő közjegyzők nevében azok kivánata folytán a kamarai ügyrend értelmében jelen emlékiratot előterjeszti és azt a törvényjavaslatnak országgyűlési tárgyalásánál figyelembe vétetni óhajtja és kéri. Ezek előrebocsátása után észrevételeinket két részben, úgymint általánosságban és részletességben terjesztjük elő következőKépen : A) Általános észrevételek. A jelenleg hatályban lévő eddigi örökösödési eljárás már a miatt is tarthatatlan, mert az erre vonatkozó rendelkezések különböző törvényekben szétszórva, némelyek másnemű közigazgatási törvényszLkaszok közé keverve vannak hatályban. Ez a körülmény azonkívül, hogy a jogélet egyik legfontosabb ágát, az örökösödési viszonyok rendezését nehézkessé, zavarttá és félremagyarázhatóvá teszi és e különböző szétszórt törvények több részben egymással is ellentétben vannak, még azt a sajnálatos körülményt is eredményezi, hogy jelenlegi eljárásunkban a közreműködő közegek, bíróságok, törvényszékek, árvaszékek, másodfokúlag pedig a közigazgatási bizottságok, felsőbb bíróságok, sok esetben illetékességi vitába kerülnek. De ezenkívül jelenlegi eljárásunknál az örökösödési ügy * Ezen dolgozat azon emlékirat, melyet a fenti törvényjavaslatról a budapesti kir. közjegyzői kamara az igazsngiigyminiszterliez felterjesztett. A szerkesztősig. rendezése sokszor az érdekelt felek kötekedése és indolentiája folytán is lehetetleuué válik. l!y körülmények között meg sem lehet határozni horderejét és jótékony hatását annak, hogy az országgyűlés jogügyi bizottságának tanácskozása alá bocsátott örökösödési eljárásra vonatkozó törvényjavaslat az egész eljárást egy teljes, egységes, rendszeres, szakaszokra osztott s kellőleg megkülönböztetett részletekből álló alakban és szerkezetben tartalmazza és hogy az eljárással megbízott közegek közreműködését szabatosan körülírván, az eljárás íővezetésére ugyanegy hatóságot, a járásbíróságot tes-zi illetékessé. Mindezeket a törvényjavaslathoz csatolt indokok részletesen előtüntetvén, mi kir. közjegyzők a törvényjavaslat előnyeit bővebben fejtegetni magunk részérül szükségtelennek tartjuk. Az egész kitűnő javaslat szerkezetére és némely elvi kijelentésére nézve azonban általánosságban következő megjegyzéseink vaunak. (Folyt, köv.) Belföld. Az eperjesi ügyvédi kamara 1802. évi jelentéséből az igazságügyi miniszterhez. I. Az 1892. évben 434 választmányi ügyirat várt elintézésre. 1892-ben kamaránkhoz 141 fegyelmi ügyirat érkezett. Ezekből elintéztetett: 1. választmányi ülésben 115 darab, 2. ülésen kivül 303 darab, 3. fegyelmi bírósági ülésekben 82 darab, 4. ülésen kivül 62 darab. Elintéztetett tehát összesen 562 darab. Ügyvédek ellen 1892-ben összesen 25 panasz adatott be, még pedig magánfelek által 13, biróságok részéről 9, hivatalból megindittatott 1, hatóságok részéről 2. V á d h a t á r o z a t 7 esetben hozatott. V é g t á r g y a 1 á s 3 izbeu tartatott, mely alkalommal két vétkességi és egy felmentő ítélet hozatott A vétkességi esetekben Írásbeli feddés lett kimondva. Az ügyvédek lajstromába az 1892. év folyamán felvétetett 3 ügyvéd, törültetett pedig ugyancsak 3 ügyvéd. Mind a három törlés biróvá történt kinevezés folytán következelt be. Az 1892. év végével összesen 123 ügyvéd volt bejegyezve, tehát ugyanannyi, mint az 1891. év végével. Pártfogó ügyvéd 12 esetben lett kirendelve. A lefolyt évben 7 ügyvédjelölt jelentkezett felvételre. 1892. év végével 20 ügyvédjelölt volt bejegyezve, tehát 26 ügyvédjelölttel kevesebb, mint az 1891. év végével. A kamara 1892. évi számadásainak bevételi rovata az előirányzott 2,930 frt 94 kr. összeggel szemben csak 1,907 frt 07 kr. rendes bevételt tüntet elő. Az 1892. évre 1,496 frt 94 krban előirányzott kiadásokból csak 1,147 frt 27 kr. adatott ki. Tagdíjhátralékok címén kamaránknak 1892. december 3 l-ig 1,112 frt 87 kr., birsághátralék címén pedig 310 frt 07 krnyi követelése volt. Könyvtárunk 1892. év végével 146 kötetből állott, szaporodott tehát a legközelebb lefolyt évben 7 kötettel, II. A kamarai választmány az eddig felsorolt teendőitől eltekintve, a lefolyt 1892. év folyamán nagyobb mérvű tevékenystíg kifejtésére indíttatott amaz igazságszolgáltatási reformmunkálatokból kifolyólag, melyek az igazságügyi kormány által kezdeményeztelek és törvényjavaslatok alakjában kamaránkhoz leküldettek. A leküldött javaslatok tanulmányozás és véleményadás végett a kamarai választmány által kiküldött bizottságoknak kiadatván, a bizottsági vélemények rendkívüli közgyü'éseken tárgyalva és az ilyként elkészült és indokolással ellátott elaboratumok a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszteriumhoz felterjesztve lettek. Nevezetesen tárgyaltatott a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslat, az erre vonatkozólag Klefner Gyula, dr. Müller Bertalan és Kremer Adolf kamarai tagokból álló bizottság által kidolgozott véleménynyel együtt, a kamara 1892. évi dec. 1-én megtartott rendkívüli közgyűlése alkalmával. Ezen közgyűlés a javaslatot elvileg elfogadván, ennek részleteit illetőleg az eredeti javaslattól eltérő új javaslat lett összeállítva, mely részletes indokolás kapcsán az igazságügyi kormányhoz felterjesztetett. A kamara 1892. évi dec. hó 7-én megtartott rendkívüli közgyűlése alkalmával tárgyaltatott a végrehajtási törvény némely rendelkezésének novellaris módosításáról szóló töivényjavaslat, az erre vonatkozólag dr. Propper Adolf, dr. Müller Bertalan, dr. Sztehlo János, dr. Rosenberg Theofil és dr. Roth Leo kamarai tagokból álló bizottság által kidolgozott véleményuyel együtt, mely tárgyalások eredményeként a választmány ugyancsak véleményes jelentéssel járult az igazságügyi kormányhoz, indítványba hozva többek közt többrendbeli, az eredeti törvényjavaslatban elő nem forduló pótlásokat és módosításokat. Ezen utóbbi felterjesztés kapcsán a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi minisztériumnak a bírósági végrehajtók államosítása melegen ajánltatott. Az 1892. év végével még a csőd- és kereskedelmi, nemkülönben az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatok kül dettek meg kamaránknak véleményadás végett. Ezen javaslatok csak a folyó év elején megtartott rendkívüli közgyűléseken tárgyaltatván, ezen rendkívüli közgyűlésekre vonatkozó jelentésünk a jövő 1893. évi jelentés keretébe tartozik. A kamarai választmány továbbá az elmúlt év folyamán felterjesztést intézett a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi minisztériumhoz, kérve az eperjesi kir. törvényszék birói létszám á n a k emelését s ezenkívül ismételten felterjesztést