A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 27. szám - Új ügybeosztás a kir. igazságügyminiszteriumnál

A J kir. járásbíróságok statistikai kimutatásainak tanulmányozása után indítványunkat nagybecsű figyelmére méltatni s ez irányban a szükséges lépéseket hatáskörében megtenni méltóztassék. Vegyesek. Vidéki szaklapjaink életkiizdelraei történetéből. A Győrött megjelenő »Törvénykezés* legközelebbi siáma bejelenti, hogy a törvénykezési szünetet ő is felhasználni fogja arra, hogy szüne­teljen, azaz hogy megjelenni megszűnjék, ha bár csak egyelőre. Szenved ő is a vidéki szaklapok általános betegségében, az elő­fizetések hiányának bőségében. Ez szomorú. Nevezett laptársunk tehát következőleg apostrofálja olvasóit : »E tekintetben tehát kell valaminek történni, talán az egyes nagyobb gócok, a városok jogászsága más módon garantirozza az előfizetések egy minimális tömegét, vagy az ügyvédi kamarák lépnek fel hivatásukból folyó kötelességérzettel, szóval e tekintet­ben szükséges lesz valami kedvezőbb változásnak előállani. A »Törvénykezés«-i szünetet felhasználja a kiadóhivatal arra, hogy a lap anyagi alapjait rendezze s különösen, hogy az aránytalan hátralékoktól megtisztítsa a lap gyökerét. Kz uton intézi a lap t járatóihoz azt a kérelmet, »sziveskedjenek a hát­ralékos összegeket lehetőleg azonnal beküldeni, hogy számításaink alapjai tisztában állhassanak.« Kitüntetett ügyvéd. Dr. Kenesse y Pongrác, veszprémi ügyvéd a közügyek terén szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címmel lett felruházva. Dr. Sztelilo János, eperjesi ügyvéd, ügyvédi kamarai titkár, a Szegeden 1893. évi szeptember 8-, 9. és 10-én meg­tartandó országos ügyvádgyülés előkészítő bizottságától azon meg tisztelő felhívást kapta, vállalná el az előadói tisztet a megvita­tandó tárgyak egyikének. »a kötelező polgári házasság felbontható­ságának, esetei«-nek referálását. Budapesti ügyvédi kamarai névjegyzék. Az országban létező összes ügyvédi lakhelyek betüsoros jegyzéke. Mayer Lajos, a budapesti ügyvédi kamara lajstromvezetője gyakorlati haszon­nal járó dolgot végzett, a midőn a budapesti ügyvédi kamara területén annak fennállása óta kitörült ügyvédek és azok irodája részére kinevezett gondnokok névjegyzékét összeállította. A szor­galmas munkának részét képezi továbbá az országban levő ügy­védi lakhelyek betüsoros jegyzéke, az ügyvédi székhelyek kamarai hozzátartozóságának megjelölésével. A Rózsa Kálmán és neje könyvnyomdájában Budapesten megjelent füzetet ajánljuk a jogászközönség figyelmébe. Az 1887-1892-iki törvényczikkek tárgymutatója és az 1867 —1892-iki törvényczikkek időrendben összeállított tar­talommutatója. Kiadja Ráth Mór Budapesten. Ara könyvkeres­kedésben fűzve 90 kr., kötve 1 frt 60 kr. A »J o g« előfizetőinek, kik egyenesen fordulhatnak a kiadó­céghez, 1 példánynyal fűzve 90 kr. helyett 50 krért, kötve 1 frt 60 kr. helyett 1 frt 20 krért szolgálnánk; egyes ivekben is. Különösen bátorkodunk az időrendi tartalomjegyzékre figyelmeztetni, mely miután a módosított, csak számokkal hivat­kozott t.-c. teljes címeit is hozza a módositó törvények címei mellett, szerfelett megkönnyíti a törvények gyors felkeresését. Döntvény a cirkusz-lóról. Egy cirkusz-tulajdonos ellen egyik hitelezője végrehajtást vezetvén, annak istállójában levő 7 lova közül négyet foglalt le. Ez ellen a cirkusz-tulajdonos elő­terjesztéssel élt az alapon, hogy a lefoglalt lovak, mint a hivatása betöltéséhez szükséges tárgyak, nem képezhetik végrehajtás tár­gyát. Az égeri járásbíróság előterjesztésének nem adott helyet, indokul azt hozván fel, hogy a cirkusz tulajdonos három lóval is tarthat előadást és igy azokkal is megkeresheti kenyerét. A prágai Oberlandesgericht felebbezés folytán helyt adott az előterjesztés­nek, mert végrehajtást szenvedettnek 7 lova lévén, ezek a cirkusz­művésznek hivatása betöltésére szükséges tárgyakat képeznek, mert hét ló legalább szükséges egy előadás megtartására slb. Ujabb felebbezés folytán a legfőbb Ítélőszék az elsőbirósági határozatot hagyta helyben, kimondván indokolásában, hogy a cirkus lovak nem subsummálhatók a végrehajtási törvény azon szakasza alá, mely szerint: a tudósok és művészeknek hivatásuk betöltéséhez szükséges könyvei, mintái és szerei végrehajtás alá nem esnek. Exceptio rei judicatae külföldi Ítélet címén. A »Ztschr. für intern, Privát- u. Strafrecht« utolsó füzetében Richárd B. hosszabb tanulmányt közöl e kérdésről, kapcsolatban a nagyobb államok vonatkozó joggyakorlatával. Angliában elvben elismerik a külföldi ítéletek jogerősségét, indokolásuk vizsgálata nélkül és helyt adnak e címen az exc. r. judicatae kifogásának. Francia­országban anyagilag átvizsgálják az itélet tartalmát és csak ha a bíróság »exequatur«-ával lett ellátva, szolgálhat kifogás vagy végrehajtás alapjául. Olaszországban a külföldi ítéleteket csak végrehajtás céljából kell a pareatissal ellátni, az e. r. j. tehát mint kifogás érvényesíthető. Németországban csak viszonosság esetében adnak helyt e kifogásnak, a többi államokban egyáltalán nem. (Nálunk a kir. Curia 209/84. sz. határozata szerint nem viszonos állam ítélete alapján sem a res judicata, sem az exc. litis pendentis fel nem hozható. Ugyanaz 4,925/81. Márkus, II. 240. III. 135.) OGr. 215 A budapesti egyetem hallgatóinak száma az első fél­évben volt 3,677, a másodikban 3,272. Horvátországból 12, Ausz­triából 30, más államokból 6. A jogi kar rendes hallgatóinak száma az első félévben volt 1,927, a másodikban 1,718. Új ügybeosztás a kir. igazságügyminiszteriunniál. A kir. igazságügyminiszter 1893 évi ápr. 14-én 1393. I. M. E. sz. a. kelt rendeletével a kir. igazságügyminiszteriumnál új ügybeosztást állapított meg, a mely ügybeosztás a következő : Elnöki osztály. Az igazságügyminiszterium fogalmazó, számvevő, segédhivatali és szolgaszemélyzetének összes személyes ügyei. A központi ügymenet ellenőrzésére vonatkozó intézkedések. A központi hivatali és irodaátalányok utalványozása. Az összes felső és alsó kir. bíróságok, kir. ügyészségek, a központi telek­hivatal személyzetének kinevezése, áthelyezése, felmentése, a mennyiben ezek nem tartoznak egyes alsóbb hatóságok hivatali köréhez. Felső bírósági tanácsjegyzők berendelése. Törvényszéki vizsgálóbirák és ezek állandó belyetteseiuek kirendelése. Köz­jegyzők, bírósági végrehajtók kinevezése, áthelyezése és felmen­tése. Békebirák kinevezése, felmentése és községi bíráskodással megbízása. Szolgabirákuak a kisebb polgári peres ügyekben bíráskodási joggal felruházása. Az igazságügyi költségvetés egybe­állítása. Szakbizottságok és a kebelbéli fegyelmi bizottság alakítása. Kitüntetések indítványozása. Allamszolgálatba léphetés szempont­jából korengedély megadása. Az igazságügyminiszteriumot illető országgyűlési interpellációk és határozatok nyilvántartása. Minisz­tertanácsi jegyzőkönyvek őrzése. Kir. ügyészeknek és alügyészek­nek a közigazgatási bizottságokba kirendelése. Közjegyzőknek és közjegyzői helyetteseknek nyelvjogositványnyal felruházása. A dr. Waisz-féle alapítvány összes ügyei. Az igazságügyi szakhoz tartozó államhivatalnokok személyi táblázatainak vezetése. I. Ü g y o s z t á 1 y. A) osztály. Nemzetközi szerződések, egyez­mények és nyilatkozatok ; a nemzetközi birósági jogsegélyre vonat­kozó rendeletek. Közjogi és közigazgatási jogi vélemények. Magán­jogi vélemények. Polgári törvénykezés. Hitbizományok.Törvényesités. Örökbefogadás. Biróküldes polgári ügyekben. A városok lakbérleti szabályai. Erdélyrészi birtokrendezési ügyek. Házközösségek. Papi javadalmak. Úrbéri, szőlőváltsági, maradvány és irtványföld-váít­sági ügyek. A bíróságok, továbbá a kisebb polgári peres ügyek­ben eljáró békebirák és szolgabirák ügyvitele és ügykezelésének ellenőrzése. Telekkönyvi ügyek, a mennyiben a III. ügyosztályba nem tartoznak ; telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok elrende­lése s az azokra való felügyelet. Hatásköri összeütközések, a mennyiben nem büntető ügyekben merültek fel. Közjegyzői állá­sok rendszeresítése és területeik megállapítása. Az ügyvédekre és közjegyzőkre, az ügyvéd- és közjegyzői jelöltekre, továbbá az ügyvédi és közjegyzői kamarákra vonatkozó összes ügyek, az elnöki osztályba osztottak kivételével; az ügyvédek, közjegyzők, valamint jelöltjeik elleni panaszok. Az »lgazságügyi Közlöny« szerkesztése. £) osztály. A hazai bíróságok által a külföldi tör­vények iránt tett kérdések. A külföldi kormányok által a hazai jogról kért vélemények. A fennálló törvényekről külföldi haszná­latra kért bizonyítványok. A hazai bíróságokkal az osztrák és a külföldi bíróságok érintkezésének szabályozása és közvetítése. Bel- és külföldi bíróságok közötti összeütközések. Hazai ügyfelek és bíróságok által osztrák és külföldi bíróságok ellen emelt pa­naszok. Hazai bíróságok és ügyészségek ellen büntető ügyekben emelt panaszok, a mennyiben ezek a nemzetközi jog alkalma­zására vonatkoznak. Hazai feleknek külföldön és külföldieknek belföldön érvényesítendő jogügyeikben a közvetítés. A hazai bíróságoktól az osztrák bíróságokhoz küldött magyar iratok lefor­dításának közvetítése. Közbüntettesek kiadatása és átszállítása. A keleti konsularis birósági ügyek. Cégbejegyzési ügyek. Birósági tolmácsok. Könyvtár. II. Ügyosztály. Büntetőjogi vélemények. Büntető tör­vénykezés. A kir. törvényszéki és járásbirósági fogházakra vonat­kozó ügyek. Az országos fegyházak, kerületi börtönök, közvetitő­és javitó intézetek felügyelete, ezek összes személyzeti és gazdá­szati ügyei, kivévén az állami végellátást. Fegyenc- és rabszállitások elrendelése az országos intézetekbe. A kir. főügyészségek és ügyészségek összes személyeti és gazdászati ügyei, kivévén a ki­nevezést és az állami végellátást. Fogházépitkezés. Biróküldés büntető ügyekben. Sajtó ügyek. Rögtönbiróságok. Kegyelmezési ügyek. Országos vegyészeti műterem. Feltételes szabadonbocsátás. Tekeasztali és egyéb fogházi alapítványok. Pénzbüntetésekből befolyó összegek feletti rendelkezés. Rabsegélyző egyletek. Hatás­köri összeütközések büntető ügyekben. A rágalmazás miatt hiva­talból megindítandó eljáráshoz az engedély. Irodaigazgatóság. III. Ügyosztály. Bíróságok szervezése, bíróságok szék­helyeinek és területköreinek megállapítása. A kir. bíróságoknál és kir. ügyészségeknél hivatali állások szervezése és megszüntetése. A hazai bíróságok és ügyészségek ellen emelt panaszok, a meny­nyiben ezek nem a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak. A birák, ügyészek, birósági és ügyészségi hivatalnokok elleni fegyelmi panaszok s ezek ellen támasztott kártérítési ügyek. A bíróságoknál irodai és szolgai teendőkre alkalmazott díjnokok engedélyezése; törvénykezési szünidő; bírói letétek; az állam­kincstárt illető pénzbírságok kezelésének szabályozása és lf. kegye­lemből elengedést célzó kérelmek; vagyontalan perlekedő kép­viseltetése; zugirászat. A birósági személyzet szabadságolása ; illetményeik utalványozása és megszüntetése; részükre fizetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom