A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 50. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Előadói tervezet.). 1. (r.)

A J OGK 383 menyek s különösen a jelentkező időközi magaviseletének figyelembe vételével és ezek szabad mérlegelése mellett határoz. 6. A törvényszerű oklevél a nagv államvizsga sikeres letétele alapján állittatik ki. A nagy államvizsgáról külön törvény intézkedik. A kir. bíróságok azon birói tagjai és a belföldi egyetemek és jogakadémiák azon tanárai, kik ebbeli minőségükben három évig szakadatlanul működtek egyéb, törvényes kellékek megtétele mellett, külön törvényszerű oklevél nélkül is képesitvék az ügyvédség gyakorlatára. 7. §.* A jelentkező, ha az ügyvédek lajstromába való felvételnek hely adatott s még ügyvédi esküt nem tett, a választmány szine előtt ügyvéddé avattatik. Az ügyvéddé avatás a választmány teljes ülésében történik, a mely alkalommal a jelentkező a következő esküt tartozik letenni: » Esküszöm (fogadom) a mindenható és mindentudó istenre, hogy felséges Királyunkhoz. Magyarországhoz s ennek alkotmányához mindenkor hű maradok, ügyvédi teendőimet a törvények és törvényerejű rendeletek szerint híven, pontosan s lelki- \ ismeretesen teljesitendem. Isten engem ugy segéljen.« Az ügyvédek lajstromába való bejegyzés és erről szóló igazolvány kiállítása jelen szakasz esetében csak a szabályszerű ügyvéddé avatás megtörtéute után eszközölhető. 8. §. Az ügyvédek lajstromába való felvétel fölött az ügyvédi kamara választmánya a jelentkezéstől számított 15 nap alatt köteles határozni. A felvétel tárgyában hozott határozat ellen ugy a kamara ügyésze, mint folyamodó részéről felebbezésnek van helye. Az elutasított jelentkező azouban újabb beadványban pótolhatja azon hiányokat, melyek miatt elutasittatott. Ha az ügyvédek lajstromába felvett ellen később merülnek fel oly adatok, a melyek felvételét kizárták volna, a kizárás esak rendes fegyelmi eljárás utján mondható ki. 9. §.¥ Ha az ügyvéd lakhelyét a kamara területén belül más helyre teszi át s ha nagyobb városokban lakást változtat, köteles e körülményt a változás történtétől számított 8 nap alatt a kamara választmányánál bejelenteni. Ha az ügyvéd más kamara területére szándékozik átköltözni, felszerelt kérvényét azou kamaránál tartozik benyújtani, a melynél be van jegyezve. Ezen kamara a kérvényt az átköltözködő ügyvédre vonatkozó jegyzékkivonat csatolásával s annak megemlítésével, hogy a karaara iránti kötelezettségének eleget tett-e s hogy van-e ellene fegyelmi vagy bűnvádi eljárás folyamatban, azon ügyvédi kamarához teszi át, a melynél az átköltözködő ügyvéd felvétetni kiván. A megkeresett kamara köteles a felvételről, vagy ennek akadályairól a megkereső kamarát 15 nap alatt értesiteni. Felvétel esetén az átköltözködő ükyvéd az eddigi névjegyzékből töröltetik. Ha az átköltözködni kivánó ügyvéd azon kamara iránti kötelezettségeinek — melynek tagja — eleget nem tett, jogosítva van a választmány a kérvény érdemleges elintézése előtt a kötelezettség teljesítésére határidőt szabni s ennek meg vagy meg nem történtétől tenni függővé az áttétel iránti kérelem teljesítését. A mennyiben a megkeresett kamara a felvételt magtagadná, ez ellen felebbezésnek van helye. 10. Az ügyvédi kamara választmánya köteles az év folyamában előforduló változásokat az ügyvédi lajstromba bevezetni s az ekként kiigazitott lajstromnak egy példányát minden év elején az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. 11. §. Az ügyvéd nem viselhet oly magán- vagy közhivatalt, nem folytathat üzletszerűen saját vagy másnak nevében, közvetve vagy közvetlenül bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatásával vagy állásának tekintélyével össze nem fér. Az összeférhetlenség tárgyában hozott határozat ellen felebbezésnek van helye. (Folyt. köV.) Belföld. A mazyar jogászegylet f. hó 3-án Környey Ede alelnök elnöklése mellett teljes ülést tartott, melyen »Az ügyvédség szervezetérők szóló vitát folytatták, a nagy számmal megjelent tagok élénk érdeklődése mellett. Az első felszólaló Nagy Dezső dr. kamarai titkár volt, a ki a numerus clausus ellen beszélt, alapos érvekkel támogatva álláspontját. Márkus Dezső cáfolta az előadónak, Reichardnak a numerus clausus mellett felhozott érveit. K ö r n y e i elnök megjegyezvén, hogy a teljes ülésnek csak az eszméket tisztázni a hivatása, a vita folytatását a jövő szombatra halasztja. Ez alkalommal való szólásra dr. Pollák Illés és dr. Reichard Zsigmond jelentkezett. Gazdabiróság A külön bíróságok idejét éljük. Most már gazdabiróság felállítására is van kilátás. Hogy ez égető szükség volna, mi nem tudjuk belátni. De igenis erősen állítják a gazdák. Az orsz. gazdasági egyesület ugyanis már tervezetet is dolgoztatott ki közgazdasági szakosztálya által és ezen javaslatot a szakosztály utolsó ülésében tárgyalta is. Elnöknek Zichy Nándor grófot, alelnököknek pedig Eszterházy Miklós Móric grófot és Kakovszky Istvánt választották. Tárgyalták ezután a gazdabiróság szervezetére vonatkozó javaslatot. A kérdést minden oldalról megvitatva, a szakosztály arra a megállapodásra jutott, hogy a gazdabiróságnak létesítését a tőzsdei választott bíróságé hoz hasonló módon szükségesnek tartja és ennek érdekében ugy a földmivelési, mint az igazságügyminiszterhez felterjesztést intéz, hogy az intézmény törvényhozási úton mielőbb létrejöhessen. Addig is, mig ehhez a törvényes szankció elnyerhető lesz, a szakosztály választott bíróság létesítésére bizottságot küldött ki. Nyilt kérdések és feleletek. A vagyonközösség kérdéséhez. (Kérdés.) Egy osztatlan ingatlan vagyon hét személynek mondjuk közös és A, B, C, D, E, F és G-uek képezi, egyenlő arányú, telekkönyvileg bejegyzett tulajdonát. A társtulajdonosok közül A, B, C, D és E, a vagyonközösséget megszüntetni óhajtván, az azt ellenző másik két társtulajdonos F és G ellen vagyonközösség megszüntetési pert tesznek folyamatba. Időközben azonban — és pedig az idéző végzés meghozatala és a perfelvételi határnap között — az egyik felperes, E, a keresetet — felperes társai tudtán kívül — a maga részéről visszavonja, azt hozván fel okúi, hogy később arról győződött meg, hogy a közösség megszüntetése az ő érdeke ellenére van : azt tehát ő nemcsak nem óhajtja, de határozottan ellenzi is. A per bírósága a visszavonási kérvényt tudomásul véve, arról érdekelteket a perfelvétel megtörténte s az ellenirat átvétele után egy hónap multával kivonatilag értesiti. Ez a tényállás. Most az a kérdés, hogy : 1. tekintve a vagyonközösségi per egységes teimészetét, hozható-e ezen perben a perből kilépett E teljes mellőzésével E-t is kötelező érdemleges Ítélet? 2. Ha ily értelmű Ítélet nem hozható, állanak-e és minő joglépések állanak felperesek rendelkezésére az iránt, hogy az összes tulajdonostársakat kötelező, tehát E-vel szemben is végrehajtható Ítéletet nyerjenek, a nélkül természetesen, hogy új alperesites mellett új keresetet tennének folyamatba és a már megalapított pert megszüntetnék ? Indokolt feleleteket — esetleg további eszmecsere végett is ~ kér és szívesen fogad papp Sándor szászrégeni ügyvéd. Sérele m. * Ügyvédi költségek és a kassai kir. tábla. Azt hiszem, — irja a »Kassai I. K. — hasznos munka végeztetnék, ha felhivatnék akassai kir. tábla elnökségének figyelme azon felületes eljárásra, a mely a kassai kir. itélő táblánál az ügyvédi költségek megállapítása tekintetében követtetik. A költségmegállapitások mélyen sértik az ügyvéd önérzetét, mint az pl. az 1892. évi 5,365. számú kassai táblai Ítéletből kiderül, a mely Ítélettel alperesi ügyvéd felebbezési költsége egy atyasági perben, a készkiadással együtt 12 frtban állapíttatott meg. Ha ezen öszszegből a bélyeg és portó 10 frt 85 krnyi összegét levonjuk, kap a felebbezö ügyvéd egy felebbezés szerkesztése, ennek 2 péld. és 1 fejezetbeni leírásáért összesen 1 frt 15 krt, azaz 1 forint és tizenöt krajcárt!! Megjegyzendő, hogy a felebbezésnek érdemileg részben hely is adatott, igy tehát aunak alaptalansága sem szeghető fel a költség csekély megítélésének indokául. Minthogy ily esetek naponkint fordulnak elő, mert a bélyegkiadás mérve — mely nagyon változó — tekintetbe nem vétetik, jó volna ezt a lapban kissé szellőztetni. Dr. Szlehlo János. ügyvéd Eperjesen. Vegyesek. Az ügyészi személyzet tagjai ellen alkalmazott főügyészi megintés bevezetése a személyi táblázatba. A kir. igazságügyminiszter fölvetett kérdésre akképen válaszolt, hogy az ügyészi személyzet tagjai ellen az 1891 : XVII. t.-c. 2. §-ának 3. pontja alapján alkalmazott megintést, jogerőre emelkedése után szintén be kell vezetni az illetők személyi táblázatba. (17,303/1892. I. M. sz.) A törvényhatósági állandó választmányi tagság a birói állással összeférhetetlen. A kir. igazságügyminiszternek alkalma volt kijelenteni, hogy miutáu az 1869 : IV. t.-c. 10. §-a világosan rendeli, miszerint a bíró a törvényhatóságoktól kiküldetést vagy megbízatást el nem fogadhat, s tekintve, hogy az állandó választmányi tagságra való megválasztatás kétségtelenül a törvényhatóság részéi öl való megbízatást foglal magában: a törvényhatósági állandó választmány tagjának állását a birói állással összeférhetőnek nem tartja. (15,079/1892. I. M. sz.) * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó.