A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 42. szám - Féléves rendszer a jogakadémiákon

Tizenegyedik évfolyam. 42. szám. Budapest, 1892. október 16. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: Y., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások • kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) 1ETWP U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELEM A IAG1 ÜGYVÉDI, BÍRÓI. ÍÍGIÉS/I ÉS ÜIMW\ U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr\ STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve : negyed éTre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — > egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Féléves rendszer a jogakadémiákon. Irta: dr. Horváth | Ödön dékántanár az eperjesi jogakadémián. — A végrehajtási törvény j -15. §-ához. Irta: dr. Leszlényi Imre, győri ügyvéd és Bognár Mihály Lengyeltótiban. — Belföld. (A képviselőházból. — A képviselő- I ház igazságügyi bizottságának ülése — Az 1893. évi igazságügy; I költségvetés a képviselőház pénzügyi bizottságában. — A csődtörvény j revisioja. — Az első birói seminarium Rózsahegyen.) — Ausztria és külföld. (A halálbüntetés állása a törvényhozásokban és a gyakorlat- I ban.) — Sérelem. (A szaksajtó és az igazságügyminiszter.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Féléves rendszer a jogakadémiákon. Irta: dr. HORVÁTH ODOX, dékántanár az eperjesi jogakadémián. A jogi oktatásiig)" kérdéseiről irott eddigi műveimben * sokszor volt alkalmam azzal a különbséggel foglalkozni, a mely az egyetemi rendszer s a szakiskolai (akadémiai) rendszer között, a tudós képzésre és illetve a szakképzésre irányuló célban s az ennek megvalósítására szolgáló eszközökben és azoknak alkalmazásában észlelhető, valamint annak fejtegetésével is, hogy ezt — az eszményinek nevezhető — különbséget egyetemeink és jogakademiánk tanulmányi és vizsgálati rendszerében figyelembe részesítve nem látjuk sehol. Jelenlegi szervezeteikben egyetemeink és jogakademiáink feladata és működése között — eltekintve attól, hogy az előbbiek a dolog természetéből kifolyólag, kiválóbb tudományos központok — különbséget tényleg nem találhatunk; a minek konstatálásával kevésbé akarom azt mondani, hogy ez által jogakademiáink lettek volna az egyetemek színvonalához emelve, mint inkább azt, hogy egyetemeink lettek a szakiskoláknak, a jogakademiáknak a színvonalára szállítva. Oly sokszor lett már ez a kérdés tárgyalva, az emiitett rendszerek előnyei és hátrányai oly kimerítően lettek fejtegetve, a két rendszer között való megkülönböztetés megtételének, illetve mellőzésének az okai oly sok oldalról lettek kiemelve, hogy mindezekkel ismételten foglalkozni ezúttal csakugyan nem lehet és pedig annyival kevésbé, mivel további fejtegetéseinkhez csupán annak kiemelésére van szükség — a mit az előbbiekben is mondottam — hogy jelenleg a két rendszer között a különbség nálunk megvonva nincs. A nélkül, hogy szükségesnek látnám azt, miszerint a tanulmányi és vizsgálati szabályzat egyes rendelkezéseinek felemlitésével, igazoljam be ezeknek a rendelkezéseknek egyetemeink jogi karán s a jogakadémiákon való azonos voltát; elegendőnek látom, ha arra hivatkozom, hogy legújabban az egyetemek és a jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjét ugyanaz a szabályzat, t. i. az ő császári és apostoli királyi Felségének 1883. évi aug. hó 20-ról kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott s a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1883. évi 28,291. számú rendeletével kiadott szabályzat, egyenlő elvek s ugyanazonos rendelkezések szerint szabályozza. Azok az eltérések, melyeket a most emiitett szabályzatnak határozványait a jogakademiákra alkalmazó 1884. évi márc. 5-iki, 4,914. számú miniszteri rendelet, valamint a később kelt miniszteri rendeletek, különösen a tanulmányi rend tekintetében megállapítottak, lényegeseknek nem tekinthetők. A legfőbb különbség például abban látszik állani, hogy a jogakademiáknál minden év* Lásd: »Az eperjesi ág. ev. collegiumi jogakadémia múltja és jelene. Kassa, 1886.« — »Megjegyzések jogi szakoktatásunk kérdéséhez. Sárospatak, 1888.« — »Ujabb megjegyzések jogi szakoktatásunk kérdéséhez. Sárospatak, 189CU — »Az 1879 : XXVI. t.-c. Budapest. 189L« — .Dolgozatok a jogi oktatásügy köréből. Eperjes, 1891.« — '>Jogi államvizsgálataink reformja. Budapest, 1892 « Lapunk mai szánta folyamra nézve kötelezően vannak előírva a hallgatandó főtárgyak, mig az egyeseknél ez nincsen igy. Azonban egyfelől az egyetemeknél is általános az a szabály, hogy Jaz alap- és államvizsgálatokra csak a tanulmányi és vizsgálati rend által megkívánt megfelelő tanidő elvégezésének, valamint a vizsgálati tárgyak megállapított óraszámban való hallgatásának igazolásával lehet valakit bocsátani, (1883-dik évi tanulmányi szabályzat 8. §.) másfelől a végbizonyítványok (absolutorium) kiadására vonatkozólag 1885. szept. 28-án. 24,080. sz. a. kelt miniszteri rendelet arra, hogy valamely joghallgató végbizonyítványt nyerhessen, az 1883-dik évi szabályzat szerint (29. §.) általában a szabályszerű nyolc félévnek constatálását s a vizsgálatok tárgyait képező tantárgyaknak egy-egy főcollegiumban való hallgatását kívánván meg csupán: a fentebb említett eltérést még jelentéktelenebbé tette. Egyébként arra, hogy a jogakadémiákon is lehet helye a megállapított tanrendtől való eltérésnek, példakép csak azt kell felemlítenem, hogy a külföldi egyetemekről jövő ifjaknak általában meg van engedve az, hogy a második évfolyamra beiratkozván, az első évfolyam tárgyai közé tartozó hazai jog- és alkotmánytörténetet egyidejűleg hallgassák. Van azonban egy körülmény, a mely jelentékenyebb különbséget látszik képezni az egyetemek és a jogakadémiák között s ez az, hogy az előbbieknél a f é 1 é v e s, az utóbbiaknál az egész éves rendszer van megállapítva. Mellőzvén a budapesti m. kir. tudomány-egyetem régi tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzatának 18., 21., 22., 27., 44., 48., 49., 55., 59., 64., 67., 70 , 74., 82., 87., 88., 89., 91., 92., 93., 94., 106., 113. §-ait, melyek mindegyike a féléves rendszer fennforgását igazolja, lássuk az új szabályzatnak (jóváhagyva a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1891. évi 28,458. sz. rendeletével) ugyanezen az alapon készült rendelkezéseit. A 16., 20., 24. és 30. §-ok szerint a beiratás a félév kezdetén eszközlendő s a kari dékán láttamozásával van befejezve ; a 29. §. a beiktatás hatályát akkor mondja megszünöttnek, ha a hallgató tanulmányait két féléven át félbeszakította; a 32—37. §-ok a rendkívüli hallgatók beiratkozására nagyjában ugyanazokat az elveket állapítják meg, a melyek a rendes hallgatókra vonatkozólag fennállanak s a 38. §. az ily minőségben töltött félévek be nem számithatásáról szól; a 43. §. az előadások félévenként való megkezdésének és bezárásának idejét szabja meg; a 49. §. — eltekintve az egy éves önkéntes katonai szolgálatot teljesítő hallgatóknak adandó kedvezmény esetétől — a jog- és államtudományi kar elvégezéséhez 8 félévet s egy félév beszámithatásához heti 20 órát kiván meg; az 50. §. az előadások félévek szerint való rendezését szabályozza; az 54. és 55. §. a tandíj félévi összegét szabják meg; a 60. §. szerint tanulmányi idejük első félévében csak a kitűnő érettségi vizsgálatot tevők részesülhetnek tandíj mentességben ; a 63. és 65. §. azt állapítják meg, hogy a tandíjmentesség hatálya egy félévre terjed; a 71. §. szerint a kar félévenként tartott gyűlésében foglalkozik a hallgatók leckelátogatásának kérdésével; a 72—79. §. a leckelátogatásnak félévenként való tanúsításáról szólanak. Ezekkel az általában ismert szabályokkal szemben azt olvashatjuk már az 1874. évi (máj. 19-én, 12,917. sz.) szabályrendeletben, hogy : »A jogi és államtudományi karokká átalakult jogintézetek szervezete nem semesteri, hanem egész évi tanfolyamok rendszerén alapulván.... stb.«, (48. §.), valamint hogy: ».... »A jelen rendelettel teljes karokká átalakított tanintézetek (t. i. a jogakadémiák) az egyetemektől lényegesen abban térnek el, hogy az utóbbiak egyes semesterek, az előbbiek egész évi tanfolyamok alapjára vannak fektetve.... stb.« (60. §.) és 1S2 oldalra terjed.