A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 40. szám - A nemzetközi criminalistikai egyesület ez idei szeptember havában Christianiában tartott nagygyűlése. 2. [r.]

160 jutását pedig II. r. vádlott a hatóságnak, jóllehet erre módjuk és alkalmuk lett volna, nemcsak a kellő időben be nem jelentették, hanem egészen elhallgatták, a btk. 3(55. §. alá vont jogtalan elsajátítás vétségében találtattak vétkeseknek s a btk. 90. §. alkalmazásával büntettettek, büntetlen előéletük, mint egyedüli enyhítő körülménynyel szemben különös súlyosítóul vétetvén, hogy cselekményüket közveszély alkalmával s annak dacára követték el, hogy a talált dolgok bejelentési kötelezettségét illeti", rendelet ismételten közhírré tétetett, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. szept. 29. 31,699. sz.): A kir. törvényszék Ítéletét akként változtatja meg, hogy tekintettel a vádlottak büntetlen előéletére, továbbá vagyontalanságukra s beismerésükre, a reájuk rótt büntetés tartamát fejenként 14—14 napra leszállítja, stb. A m. kir. Curia (1891. szept 1. 1,613. b. sz.): Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával vádlottak az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. Vádlottak ellen beismerésük és a kivett tanúvallomások által az van bebizonyítva, hogy 1888. év márc. havában a Tiszamentén kitört árviz alkalmával, K. Lajosnak gerendákból összetákolt mentőszálát, melyet G. Emánuel Tiszabüdnél a parton hagyott és a melyet a Tisza felemelkedett árja magával ragadott, j D. János 1. r. vádlott a Tiszából a partra kihúzott, míg arról két szál deszkát az ártól mentés célzatával az általa lakott tanyára vitt, H. János II. r. vádlott megtalálván, felhasználta arra, hogy az áron saját lakására eljusson és ott a szálfákat szétszedte, de midőn megtudta az ár múlása után annak tulajdonosát, ennek átadni ajánlott. Ezek szerint vádlottaknak eltulajdonitási célzatuk nem lévén, cselekményük büntetendő tényt nem képez és ehez képest j őket, jóllehet elitéltetésüket nem felebbezték, a kir. ügyésznek javukra is szolgáló felebbezésének figyelembe vételével büntetendő tény fenn nem forgása okából fel kellett menteri. A btk. 232. §-a 2-dik pontja alatt fosrlalt erőszakos nemi közösülés büntette nz esetben is bevésrzettnek tekintendő, ha a leány fejletlensége miatt a hüvelybe való behatolás egész mérvben nem iolt lehetséges és a szüzhártja íit nem töretett. A pécsi kir. törvényszék (1890. aug, 4-én 5,428.) S. Ferenc vádlottat a btk. 232. §. 2-ik pontjába ütköző és minősülő erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek nyilvánitja s ezért ugyanazon §. első bekezdése és a 250. §. alapján, de mégis a btk. 92. tf. alkalmazásával egy évi és hat havi börtönre itéli stb. Indokok. A végtárgyalás adatai s vádlott beismerése szerint vádlott a folyó évi március 16-án délután a korcsmából H; Jánosné panaszos lakásába ment s még ott is borozgatva, midőn este távozott s a ház körül várakozott, kevés időre H.-nénak 11. évet alig betöltött leánya, Mária kiment és vádlotthoz közeledvén, ennek azt mondotta »jőjjön S. bácsi, adok magának«, mire a különben is izgatott vádlott, ki állítása szerint a leány anyjára várt kö/.ösülési célból, felgerjedt nemi ösztönét kielégitendő a leánykával a sütő kemencéhez távozott s ott kabátját levetve a földre terité, a leányt pedig ráfektetve, maga is a lányra feküdt, saját beismerése szerint is azon szándékkal, hogy azzal nemileg közösüljön és nemző részét a leányka szemérem ajkai közé illesztve, beigyekezett nyomni s a közösülést elkövetni, de állítása szerint, mielőtt még természete elment volna, tapasztalva azt, hogy nemző része nem hatolhat be, — a végtárgyalás adatai szerint pedig, mert a közelgők neszét hallotta — abban hagyta megkezdett ténykedését és a leány is elugrot"-. Az orvosi vélemény és felülvélemény a tényállással egyezőleg igazolja, hogy a kis leány szemérem testén valamely kemény i tárgynak odanyomása — jelen esetben tehát kétségen felül vádlott j nemző része — által okozott duzzadások és veresedések vannak, j llv körülmények közt vádlott ellenében — bár a kis leány- I nak azon állítása, hogy nem ő hivta a vádlottat, hanem az száját befogta, erővel vitte őt magával, el nem fogadható, mert midőn vádlott kabátját földre teritette s mig levetette és nadrágját kigombolta, a leánynak elég ideje és módja volt volna segélyért kiáltani, de nemcsak azt nem tette, hanem R. Györgyné tanú szerint, midőn ez közeledett feléjük, még a kis leány mondta vádlottnak, hogy »vigyázzon, mert valaki jön« — a btk. 232. §. 2-ik bekezdésébe ütköző bűncselekmény teljesen be van győzve, mennyiben felső bírósági gyakorlataink szerint is a bűntett a tulajdonképeni consumatio nélkül is végre van hajtva, ha férfi nemzőrész a női szemérem testtel érintkezésbe hozatik s az a szemérem ajkak közé tétetik; a leány akarat nyilvánítására és védelmére képtelen állapotot pedig a 11. évet alig haladott kora i fejti meg, mert e korban, még ha áll is, hogy ő hivta vádlottat a j közösülésre, az illető az akarat szabad elhatározására és nyilváni- i tására képességgel nem bír. | A büntetés kimérésénél arna felette súlyosító körülménynyel j szemben, hogy vádlott mint 3 gyermekes családapa egy zsenge j kiskorú leánynyal követte el a büntettet, vádlottnak rovatlan előéletét, bortól, valamint a H. Rézsi tanú vallomása szerint nemi vágytól izgatott állapota, mert e tanú szerint vádlott a leány anyjára várakozott közösülési célból, de az kis lányát küldte ki, i hogy ö most nem mehet, mert vele vadházasságban élő férje vigyáz rá, továbbá az, hogy egyáltalán nincs megcáfolva, mikép csakugyan a kis lány hivta őt .a közösülésre, S végül, hogy a tulajdonképeni behatolás — mert a leány szűzhártyája át nem töretett — és consumatio meg nem történt, annyira nyomatékos enyhitő körülményeket képeznek, hogy a btk. 92. §-a alkalmazásba volt veendő stb. A budapesti kir. itólo tábla. (1891. jan. 7-én 37,514. sz.) Minthogy vádlottnak az a védekezése, hogy sértett hivta^ őt fel a nemi közösülésre, még igazolása esetében sem fogadható el enyhítő körütménynek, tekintve a sértettnek 12 éven alóli korát, minthogy továbbá az a körülmény, hogy a sértettnek szüzhártyáia át nem töretett és consumatio létre nem jött, szintén csak annyiban képezhet enyhitő körülményt, hogy a sértetten súlyosabb nemű sértés el nem követtetett: ezeknél fogva mellőzi a kir itélő tábla az előbb említett enyhítőnek jelzett körülményt, az utóbbit is csak a jelzett értelemben fogadja el, mint olyant és minthogy az első fokú ítéletben felhozott egyéb enyhitő körülmények az itt jelzettel nem annyira nyomatékosak, hogy azoknak fenforgása a btk. 92. S-ának alkalmazását indokolnák, annálfogva mellőzi eme törvényszakasznak alkalmazását is és vádlottat a btk. 91. §. alkalmazásával 2 évi fegyházbüntetésre itéli. Ezzel a változtatással egyebekben helybenhagyja az első fokú Ítéletet indokainál fogva stb. A m. kir. Curia. (1891. szeptember 12-én 3,082. sz.) Tekintve, hogy a btkv. 232. §. 2-ik pontja alatt foglalt erőszakos nen i közösülés bűntette az esetben is bevégzettnek tekintendő, ha a leány fejletlensége miatt a hüvelybe való behatolás egész mérvben nem volt lehetséges és a szűzhártya át nem töretett: a kir. itélő tábla Ítélete az indokokra nézve tett eme megjegyzéssel egyébként az abban felhozott és az első bíróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik stb. A végtárgyalási elnöknek joga van a védőt felesleges kérdések tételétől és a vádló személyének sértegetésétől eltiltani. (M. kir. Curia 1891. július 24-én, 1890. évi 8,225. sz. a.) Idegen halastóban halászat, ha a kilialászott hal értéke a két frtot meg nem haladja : nem lopást, hanem tulajdon elleni kihágást képez. A hal élelmi cikk. (B. T. K. 333. §. K. IS. T. K. 126. §.) A mohácsi kir. jbirósáf?: N. Ferót a kbtk. 126. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágásban vétkesnek mondja ki és ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva, négy napi elzárásra itéli. Indokok: Vádlott maga beismeri, hogy a mohácsi szigeten levő »Siroka bára« halastóban vádlott kárára mintegy 12 font halat fogott; miután azonban a kihalászott hal élelmi cikket képez s miután annak értéke a 2 frtot meg nem haladja a tanuk kijelentése szerint, ennélfogva vádlott nem a lopás vétségében, hanem a tulajdon elleni kihágásban volt vétkesnek kimondandó és saját beismerése alapján megfelelőleg büntetendő. A budapesti kir. itélő tábla (1891. febr. 3. 391. sz. a.): Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a meghatározással, hogy a vádlottra elsőbiróságilag kiszabott elzárást az Ítélet foganatba vételétől számitandónak rendeli, egyébiránt vonatkozó indokolásánál helybenhagyja. A m. kir. Curia (1891. jun. 16. 4,764. sz. a.): Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ában felsorolt esetek egyike sem forogván fenn, vádlott felebbezése visszautasittatik. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Brann & Engel e., budapesti ker. és váltótszék, bej. okt. 31, fe'sz. nov. 21, csb. Jamniczky Sándor, img. dr. Vlaka János. — Németliy Henrik e., budapesti ker. és váltótszék, bej. okt. 23, félsz, nov. 1Ü, csb. Jamniczky Sándor, tmg. dr. Székely Miksa. — WigdorOVÍCS Jakab c, szatmárnémetii tszék, bej. okt. 24, íelsz. nov. 10, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Uray Géza. — Gillmins; Ferenc fia c, eszéki tszék, bej. okt. 15, tmg. Werowszki Ferenc — Obrádovics Jlailó e., petrinyai jrbság, bej. okt. 10, tmg, dr. Ivandija József. — Lövy testvérek e., aradi tszék, bej. dec, 22, félsz. jan. 5, csb. Fischer Miklós, tmg. Priegl István. — Holecz András e., gyulai tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 19, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Kerényi Soma. — Dischka és Schverer c„ pécsi tszék, bej. okt. 7, félsz. nov. 4, csb. Sikabovnyi Angyal Pál, tmg. dr. Pintér József. — liambach Péter e., temesvári tszék, bej. nov. 2, félsz. nov. 19, csb. Kirvay Döme, tmg. Jakabffy Pál. — Glasiier Katalin e., deési tszék, bej. nov. 7, félsz. nov. 28, csb. Pap Farkas, tmg. dr. Weiss Lipót. Pályazatok: A budapesti ker. és váltótszéknéí je g y z ő i áll. okt. 9-ig. — A n.-tapolcsányi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 9-ig. — A karánsebesi tszéknél jegyzői áll. okt. 9-ig. — A nagy-károlyi jrbságnál a 1birói áll. okt. 9-ig. — Az aradi tszéknél aljegyzői áll. okt. 9-ig. — A nagysomkuti jrbságnál aljegyzői áll. okt. 9-ig. — A budapesti kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 7-ig. — A győri tszéknél aljegyzői áll. okt. 9-ig. — A kolozsvári tszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 9-ig.— A komáromi kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 7-ig — A n -váradi tszéknél aljegyzői áll. okt. 10-ig. A kecskeméti tszéknél aljegyző áll. okt. 8-ig — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. okt. 10-ig. — Az eperjesi jrbságnál albirói áll. okt. 13-ig. — A szegedi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 14-ig. — A vaskohi jrbságnál albirói áll. okt. 14-ig. — Az adonyi jrbságnál albirói áll. okt. 14-ig. — A kézsmárki kir. közjegyzői áll. okt. 21-ig. - A szolnoki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 14-ig. — A mezőtúri jrbságnál aljegyzői áll. okt. 14-ig. — Az orsovai jrbságnál járásbirói áll. okt. 14-ig. — A váci jibságnál albirói áll. okt. 16-ig. — A mezőtúri jtbságnál albirói áll. okt. 16-ig. — A szombathelyi tszéknél b i r ó i áll. okt. 16-ig. — A kassai tszéknél jegyzői áll. okt. 16-ig. Nyomatott a „Pesti feönyvnyomd»-részvény-társasáq"-ná!. Hold-utra 7. sz.)